Infostart.hu
eur:
376.71
usd:
316.19
bux:
129519.95
2026. február 9. hétfő Abigél, Alex
2017. szeptember 7-i kép Friedrich Merz német politikusról, egykori szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakcióvezetőről a Man meets Technology címmel rendezett bankárkonferencián Frankfurtban. A politikai pályafutását 2009 óta szüneteltető Merz 2018. október 30-án bejelentette, hogy elindul a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöki tisztségéért a párt decemberi kongresszusán. Az előző napon Angela Merkel kancellár, a CDU elnöke bejelentette, hogy nem indul többet a pártelnöki tisztségért.
Nyitókép: MTI/EPA/Armando Babani

Német hazafiassági programot kezdeményez a CDU és a CSU

Az ellenzék vezető erejének számító konzervatív pártszövetség azon a véleményen van, hogy például több alkalommal és több helyütt kellene kitűzni a nemzeti zászlót, és nyilvános alkalmakkor a himnuszt gyakrabban kellene énekelni. De ennél jóbal több javaslattal állt elő.

A nemzeti jelképek népszerűsítésére és ezáltal a hazafiasság erősítésére törekszik a keresztény CDU/CSU. A javasolt "szövetségi patriotizmus program" tartalmazza azokat az intézkedéseket, amelyeket a konzervatívok sürgetnek, és még a hét folyamán a parlament elé terjesztenek.

Az ellenzék vezető erejének számító pártszövetség által indítványozott, a hazafiasság erősítését célul kitűző hivatott programról több német hírportál számolt be.

Az előterjesztők a két párt vezető politikusai, a CDU részéről Friedrich Merz pártelnök, a CSU képviseletében pedig Alexander Dobrindt frakcióvezető.

Németországban immár hagyománynak számít, hogy amikor a labdarúgó-válogatott játszik, fekete, vörös és arany színű zászlók láthatók a házakon, az autókon, és a hazafiasság "színes" megnyilvánulása immár arcsminkként is testet öltött. A CDU és a CSU azonban kevesli ezt, és annak elérésére törekszik, hogy

a nemzeti szimbólumok – különösen a zászló – a hivatalos épületeken túl egész évben látható legyen a közterületeken.

A pártszövetség szerint "a fekete, a vörös és az arany az egység, az igazságosság és a szabadság büszke színei, a himnusz pedig a német nemzet szabadságának zenei megnyilvánulása".

.A javaslat – amelynek címzettje a kormány – tartalmazza azt is, hogy az alaptörvény 1949. május 23-án történt kihirdetésének évfordulóját minősítsék nemzeti emléknapnak. Ezt pedig az alaptörvény 75. évfordulóján, 2024. május 23-án kellene kihirdetni. Az indítvány szerint az évfordulóról minden évben a német alkotmányos testületeknek közösen kellene megemlékezniük. A mindenkori kancellárnak pedig a nemzet állapotáról szóló beszédet kellene tartania.

Az CDU/CSU közös parlamenti frakciója a kezdeményezést mindenekelőtt azzal indokolta, hogy a társadalom fokozódó polarizálódása és széttagoltsága közepette

az alaptörvény, illetve a patriotizmus "erős integrációs, illetve azonosulási potenciált" jelenthet.

Mindez pedig az állam, a társadalom javát szolgálja – fogalmaz a pártszövetség.

A konzervatív pártok intézkedéseket sürgetnek annak érdekében, hogy az egykori NDK és NSZK 1990. október 3-án történt egyesülésének évfordulóját, hivatalosan a német egység napját olyan ünnepé tegyék, amely "nem egyszerű szabadnap, hanem összekötő nemzeti élmény". Mindez hozzájárulhatna ahhoz is, hogy Németország keleti felében erősítsék a részben még mindig hiányzó nemzettudatot, ami valójában az újraegyesítés "gyenge pontja".

A két uniós párt szerint a hazafiasság erősítése érdekében szükség lenne a német hadsereg, a Bundeswehr több rendezvényének nyilvánossá tételére. Ezek sorában említik az eskütételeket és a parancsok kihirdetését.

A CDU és a CSU kitér arra is, hogy

a Bundestagot "a hazafias önbizalom" parlamenti központjaként kell megerősíteni.

Ezt szolgálhatná többek között jelentős parlamenti személyiségek portréinak, valamint a német nemzet történelmének legfontosabb eseményeit ábrázoló képeknek az elhelyezése a Reichstag épületének folyosóin.

Címlapról ajánljuk

Elemzők: Orbán Viktor kockázatos időszakra számít, a Tisza programjában nehezen megvalósítható pontok is vannak

Szombaton újabb háborúellenes gyűlést tartottak a Digitális Polgári Körök, ezúttal Szombathely volt a helyszín, ahol ismét beszédet mondott a miniszterelnök. Aznap Magyar Péter bemutatta a Tisza Párt Működő és emberséges Magyarország című programját. A kormányfő beszédét és az ellenzéki párt programismertetőjét Pálfalvi Milán, a Nézőpont Intézet elemzője, valamint Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke értékelte.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hatalmas zuhanásban a dollár, a forint meg szárnyal tovább

Hatalmas zuhanásban a dollár, a forint meg szárnyal tovább

A forint hétfő délután a 377-es szint alá is benézett az euróval szemben, ilyen erős árfolyamra legutóbb 2023 végén volt példa, miközben a dollár 317 alá süllyedt, ami közel 3 egységnyi gyengülést jelent a magyar devizával szemben. A nemzetközi hangulatot javította a japán választások eredménye, amelyet a befektetők stabilitási jelzésként értelmeztek, ez pedig a jen erősödésén és a dollár további gyengülésén keresztül a feltörekvő piaci devizáknak, így a forintnak is kedvezett. A dollárt közben továbbra is nyomás alatt tartja az amerikai politikai és gazdaságpolitikai bizonytalanság, valamint az a piaci újraértékelés, amely a Warsh-féle Fed-elnökség lehetséges következményeit próbálja árazni, miközben a hazai oldalon változatlanul támogató tényező a magas kamatkörnyezetre épülő befektetői stratégia. Mai hír, hogy januárban 32,3 milliárd forintos többlettel zárt az államháztartás központi alrendszere: a Nemzetgazdasági Minisztérium előzetes tájékoztatása szerint az adó- és járulékbevételek érdemben bővültek, miközben a családi adókedvezmények emelése és a kétgyermekes anyák szja-mentessége mellett a kiadási oldalt az egyszeri fegyverpénz kifizetése terhelte.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×