Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Nyitókép: Pixabay

Újabb tüntetéshullám – az időseken spórolhat a kínai állam

A koronavírus miatti bezárkózásnak a hatalmas ország gazdaságára rótt terhe is hatalmas: jöhet a nyugdíjkorhatár emelése, de az időseknek járó egészségügyi ellátást is megnyirbálhatja a kormány.

A kínai idősek már az utcákon tiltakoznak: négy nagyvárosban január óta tartanak a demonstrációk, amelyeken az érintettek a nyugdíjasok orvosi ellátásának változása miatt demonstrálnak. Elemzők szerint kimerültek a közegészségügy forrásai az elmúlt három év szigorú karanténjai, tömeges tesztelései és egyéb pandémiás intézkedései miatt, a számlát pedig most az idősek fizethetik meg a CNN cikke szerint.

Az "őszek mozgalmaként" is emlegetett tüntetéssorozat a tavaly novemberi, a koronavírussal kapcsolatos korlátozások miatt kirobbant demonstrációhullám után ismét egy szokatlan példája annak, amikor a kínaiak utcára vonulnak. A banki és ingatlanpiaci botrányok, valamint a pandémia kezelése miatt a kommunista pártban már egyébként is csökkent a bizalom: ez a helyzet csak tovább ronthatja azt.

A kínai hatóságok aggódnak, hogy a tüntetéssorozat még tovább terjed.

A cenzorok már a "Vuhan egészségbiztosítás" hashtaget is eltávolítják a kínai közösségi oldalról, a Weibóról, de mivel az országban tervezik a nyugdíjkorhatár megemelését is, valószínűleg nem csillapodnak az indulatok.

Közel három évig egyébként a helyi önkormányzatok állták a pandémiával kapcsolatos költségek legnagyobb részét, miközben a bevételek csökkentek: 2022-ben Kuangtung tartomány és Talien városa bejelentette, hogy a tömeges Covid-tesztek kifizetésére az állami egészségbiztosítási alapokat fogják megcsapolni.

Nem sokkal később a kínai egészségbiztosítási felügyelet közölte, hogy a pénzt nem szabadna ilyen módon felhasználni, az önkormányzatoknak saját költségvetésükből kellene finanszírozniuk a tesztelést. Az állami média beszámolója alapján azonban más régiók is így használtak fel közpénzt. Ez félelmeket váltott ki az amúgy is alulfinanszírozott egészségbiztosítási rendszer jövőbeli fenntarthatóságával kapcsolatban. Nem ismert, hogy milyen összegbe került Kína számára ilyen hosszan fenntartani a "zéró Covid" hozzáállást, de egyes területek adatai ismertek.

Kuangtung, Kína leggazdagabb tartománya költötte a legtöbbet: a tartomány 2022-ben 711 milliárd jüant (több mint 36 ezer milliárd forint) költött védőoltásokra, vizsgálatokra és az egészségügyi dolgozóknak nyújtott sürgősségi ellátások, ami

több mint 50 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest.

Csöcsiang és Peking 43,5 milliárd, illetve 30 milliárd jüant költött.

"A helyi önkormányzatok pénze fogyóban van, vagy akár teljesen el is apadtak a források" – mondta George Magnus, az Oxfordi Egyetem Kína Központjának munkatársa. Az államadósság nagyon megugrott, olyan mértékben, hogy egyes városokban a fűtés is leállt.

Kína egészségbiztosítási rendszere a korlátozott szociális biztonsági háló kulcsfontosságú része. A városi területeken a jelenlegi és a nyugdíjas munkavállalók egészségügyi költségeinek egy részét fedezi.

A rendszer egyéni számlákból áll, amelyeket a munkavállalók és munkáltatóik kötelező befizetéseiből, valamint gyűjtőszámlákból, amelyeket a munkáltatói hozzájárulásokból álló alapból finanszíroznak. Az egyéni számla a gyógyszerek és a járóbeteg-ellátás költségeinek kifizetésére szolgál, míg a gyűjtőszámla a kórházi látogatások kifizetésére.

A nyugdíjasoknak nem kell járulékot fizetniük, sőt havonta kapnak befizetést a kollektív alapból a személyes számlájukra.

Januárban ugyanakkor a nyugdíjasok számláira kerülő pénzösszeget korlátozták: nekik általában nagyobbak az egészségügyi kiadásaik, így ezt jobban megérzik. Vuhanban vannak olyan érintettek, akik 70 százalékkal kevesebb befizetést kapnak, mint eddig. A tiltakozók úgy érzik, az egyéni számlákról pótolják a közös számlán jelentkező hiányt.

Végül a demográfiai problémáról: 2035-re a kínai társadalom 30 százaléka 60 év fölötti lesz. Egy 2019-es előrejelzés szerint ekkorra összeomolhat a nyugdíjrendszer. A kormány mindezek miatt megemelheti a nyugdíjkorhatárt: ez nem tetszik azoknak, akik már annak közelében járnak. Jelenleg a férfiak 60 évesen, a nők pedig 55, gyári munka esetén már 50 éves korban nyugdíjba mehetnek, ami

meglehetősen alacsony életkor nemzetközi összehasonlításban.

Ezt a határt még 1978-ban húzták meg, és régóta napirenden van a változtatás.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: Szombathelyen is mindenki tudja, soha többé háborút!

Orbán Viktor: Szombathelyen is mindenki tudja, soha többé háborút!

Újabb háborúellenes gyűlést tartottak a Digitális Polgári Körök, ezen a szombaton Szombathelyen. Az esemény fő szónoka Orbán Viktor miniszterelnök volt. „Szombathelyet rommá lőtték a második világháborúban. Itt mindenki tudja: Soha többé háborút!” – mondta, majd a fiatalokhoz szólt: „Vegyétek komolyan magatokat! A kamu lázadás semmi. Lázadni a magyar kormány ellen? Az nem nagy dolog. Lázadjatok Brüsszel ellen! Onnan fenyegetnek minket!” A 2026-os választás a háború előtti utolsó választás. Ekkor fogunk dönteni arról, hogy megyünk-e a háborúba – tette hozzá. Orbán Viktor az is bejelentette: két hét múlva Washingtonba utazik a Béketanács ülésére.

A Tisza Párt bemutatta 240 oldalas programját

Magyar Péter szombaton ismertette a párt 240 oldalas választási programját, amelyet – mint mondta – több mint ezer szakértő bevonásával állítottak össze. A Működő és emberséges Magyarország alapjai című dokumentumban a Tisza gazdasági növekedést, igazságosabb adózást, az egészségügy és az oktatás rendbetételét, valamint az ellopott közvagyon visszaszerzését ígéri.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Von der Leyen átvágná az EU költségvetésének gordiuszi csomóját – Magyarország is megfizetheti az árát

Von der Leyen átvágná az EU költségvetésének gordiuszi csomóját – Magyarország is megfizetheti az árát

Ursula von der Leyen bizottsági elnök történelmi léptékűnek nevezett, 2000 milliárd eurós uniós költségvetési javaslata első ránézésre valóban ambiciózusnak tűnt a júliusi bejelentéskor. A többéves pénzügyi keret (MFF) tervezete ugyan már akkor is komoly kritikákat váltott ki, egy friss elemzés arra jut: ezek a bírálatok talán még visszafogottnak is bizonyultak. Az infláció és a helyreállítási alap hiteltörlesztési költségeinek hatását kiszűrve az EU 2028–2034-es ciklusra tervezett költségvetése reálértéken kisebb lehet, mint a 2021–2027-es időszakra eredetileg előirányzott összeg. A javaslat ráadásul nemcsak a hagyományos forrásokhoz való hozzáférést szűkítheti, hanem a finanszírozási struktúra átalakításán keresztül az Európai Bizottság kezébe is több döntési jogkört koncentrálna. Ez különösen a felzárkózó tagállamok számára jelenthet kockázatot, miközben az EU egyre hangsúlyosabb versenyképességi elvárásokat támaszt velük szemben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×