A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) háborús bűncselekményekért viselt feltételezett felelőssége miatt elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen. A hágai székhelyű bíróság azért adott ki elfogatóparancsot, mert megalapozott a gyanú, hogy személyesen felelős ukrán gyermekek jogellenes deportálásáért és átszállításáért Oroszországba. Ugyanezzel a bűncselekménnyel összefüggésben az ICC ugyancsak elfogatóparancsot adott ki Marija Lvova-Belova, az orosz elnöki hivatal gyermekjogi biztosa ellen.

Tóth Norbert elmondta, hogy egy állandó nemzetközi büntetőbíróság létrehozása először az 1870-71-es orosz francia háborút követően merült fel, másodszor az első világháború után próbáltak meg egy ilyen testületet alakítani, még a versailles-i szerződésbe is beleírták, mégsem jött létre a bíróság. A II. világháború után katonai törvényszékek ítélkeztek német, illetőleg japán háborús bűnösök felett. Az 1990-es években a délszláv háború miatt hoztak létre egy eseti törvényszéket Hágában, hogy a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús és egyéb bűncselekmények ügyében eljárjon. Később a ruandai népirtás miatt is alakult egy ilyen bíróság, amely a tanzániai Arushában működött – mondta Tóth Norbert.

Végül 1998-ban a római statútum aláírásával sikerült létrehozni az állandó Nemzetközi Büntetőbíróságot. 2002-ben lépett hatályba a statútum, és a törvényszék az attól kezdve elkövetett háborús, valamint emberiesség elleni bűncselekmények, népirtás, illetve agresszió ügyében folytathat vizsgálatot, illetve dönthet is ezekben a kérdésekben. A jogi szakértő azonban arra hívta fel a figyelmet, csak azokban az ügyekben járhat el a bíróság, amelyekben meg tudja állapítani a saját joghatóságát.

Ezért Tóth Norbert szerint az orosz elnök és a moszkvai gyermekjogi biztos esetében csak akkor járhatna el a testület, ha a háború Oroszország katasztrofális vereségével végződne, mert Oroszország nem részese ennek a római statútumnak, ezért

nem is lehet a Nemzetközi Büntetőbíróság elé orosz állampolgárokat állítani.

Ellenben mivel Ukrajna 2013. november 21-től elismerte a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságát a saját területén történt háborús és emberiesség ellenes bűntettek, valamint a népirtás, illetve más hasonló bűncselekmények esetében, így elvben mégis lehetne érvényesíteni a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságát, mert azokat a bűnöket, amelyekkel Vlagyimir Putyint, illetőleg az orosz gyermekjogi biztost gyanúsítják, részben Ukrajna területén követték el, hiszen onnan elhurcolt gyerekekről van szó.

A nemzetközi jogász megemlítette az Európai Uniónak azt a nyilatkozatát is, amelyet állítólag Magyarország megvétózott. Szerinte azonban csupán annyi történt, hogy az unió kicsit elsiette a deklaráció kiadását és a szöveget nem köröztette kellően a tagállamok között. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány szerint Magyarország tudomásul veszi a Nemzetközi Büntetőbíróság döntését és azt semmilyen módon nem kívánja kommentálni. Továbbá ha az uniós külügyi főképviselő vagy bármely tagállam nyilatkozatot szeretne kiadni Magyarország az ellen sem emel kifogást.

"A külügyek tanácsában a legtöbb külpolitikai kérdésben minden tagállam szavazatára szükség van a döntéshozatalhoz. Abban az esetben, ha egy tagállam nem ért egyet, akkor két dolgot tehet: vagy megvétózza a döntés, ami azt jelenti, hogy egyértelműen ellene szavaz, vagy tartózkodik és ebben az esetben egy nyilatkozatot fűznek a határozathoz, ami azt mutatja az adott országra nem alkalmazható a rendelkezés" – mondta Tóth Norbert, de hozzátette, ebben a konkrét helyzetben nem volt formális szavazás, mert ha a tagállamok szavaztak volna, akkor valószínűleg nem állt volna elő ez a helyzet, hiszen a magyar nyilatkozatból úgy tűnik, hogy Magyarország nem ellenzi egy ilyen nyilatkozat kiadását,

Ráadásul ennek az egésznek csupán szimbolikus jelentősége van

– tette hozzá a jogi szakértő. Ugyanis, bár 123 állam részese a Nemzetközi Büntetőbíróság statútumának, ezek között nincs ott sem Kína, sem az USA, sem pedig Oroszország. A testület legfőbb támogatói az Európai Unió tagállamai, továbbá néhány afrikai, illetve latin-amerikai ország.

Azt is megemlítette Tóth Norbert, hogy még a részes államok sem mindig hajtják végre a Nemzetközi Büntetőbíróság határozatait. Példaként említett, hogy Vlagyimir Putyinhoz hasonló cipőben jár a volt szudáni elnök, Omar el-Basír is. "A nagy kérdés most az, hogy mi történik majd a közelgő BRICS-csúcstalálkozón, amelyet Dél-Afrikában tartanak. Ha azon részt venne Vlagyimir Putyin, akkor a dél-afrikai hatóságoknak elvben le kellene tartóztatniuk és át kellene adniuk a Nemzetközi Büntetőbíróságnak. Csakhogy Dél-Afrika volt az az ország, amely 2015-ben egy hasonló helyzetben nem adta ki a területére látogató szudáni elnököt, amit a Nemzetközi Büntetőbíróság nehezményezett is" – magyarázta a szakértő.

Ennél többet a testület nem tehet, és ha Dél-Afrika nem szolgáltatja ki Vlagyimir Putyint, akkor annak legfeljebb politikai következményei lehetnek, más nem – hangsúlyozta a nemzetközi jogász. Tóth Norbert közölte: korábban már hasonló helyzetbe került Dzsibuti és Uganda is, így van precedens arra, hogy egy körözött államfőt nem adnak ki az országok, bár ez nemzetközi jogsértést jelent.