A mostani, jóval több mint 700 képviselővel a német parlament a világ egyik legnépesebb törvényhozásának számít, aminek az adófizetők aligha örülnek. A parlament pártok már régóta vitatkoznak a létszám csökkentéséről, de a kérdés hivatalosan még nem került napirendre. Közben a képviselők száma a csökkenés helyett csak nőtt, és a 2021 szeptemberben tartott legutóbbi választások nyomán érte el a rekordnak számító 736-ot.

Az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció azonban a jelek szerint megelégelte ezt, és több forrás szerint is előállt a választójogi reform tervezetével. A Der Spiegel úgy értesült, hogy

eredetileg a 106 főnél nagyobb csökkentést terveztek, végül azonban a elálltak ettől.

A három kormánypárt parlamenti frakciói korábban 600-nál is kevesebb honatyát tartottak volna kívánatosnak.

Ennek ellenére még nem került végleges pont az i-re, az ellenzék legnagyobb pártja, a konzervatív CDU/CSU alkotta szövetség ugyanis szembehelyezkedik mindezzel. A két keresztény párt nem elsősorban a létszámcsökkentés ellen hadakozik, hanem a a bonyolult mandátumelosztás rendszerének egyszerűsítése ellen. A tervek szerint ugyanis

megszűnnének az úgynevezett többletmandátumok, valamint a kiegyenlítő mandátumok is,

amelyeknek néhány más ország mellett a német választási rendszerben is jelentős szerepük volt. A többletmandátum olyan választási rendszerekben fordul elő, amelyek többségi vagy vegyes képviseleten alapulnak. Ha egy ilyen választási rendszerben egy párt több mandátumot szerez helyi választókerületekben, mint amennyire az arányos képviseleti eredmény alapján jogosult lenne, akkor ennek a pártnak annyival nagyobb számú többletmandátuma lesz. A többletmandátumok kompenzálására további, úgynevezett kiegyensúlyozó mandátumokat adnak hozzá a parlament létszámához, így biztosítva a korrekciót az arányosságra.

Ennek súlyát jól jelzi, hogy az egyéni alapon, a helyi körzetekben szerzett mandátumok száma 299, míg a többi a listás szavazat a többlet-, valamint a kiegyensúlyozó mandátumokkal. Azaz az egyes parlamenti pártok képviselői helyeinek számát jelentősen befolyásolják a szóban forgó "ráadásmandátumok" is.

Ebből a rendszerből az elmúlt választások során elsősorban a konzervatív pártszövetség profitált. Ez a magyarázata annak, hogy a koalíciós pártok frakciói és a CDU/CSU között a reformról egyelőre nem jött létre megállapodás.

Az uniópártok reformjavaslata szerint a választási körzetek számát a jelenlegi 299-ről 270-re kellene csökkenteni. Ezzel csökkenteni lehetne a többlet-, illetve kiegyenlítő mandátumok számát is, maga a rendszer azonban nem szűnne meg.

Elemzők szerint mindennek ellenére várható, hogy a Bundestag áldását adja a napvilágot látott koalíciós javaslatra. Az pedig egyenesen biztos, hogy az adófizetők mindenekelőtt a képviselői, valamint a különböző munkatársi, továbbá az irodai fenntartási, valamint az utazási költségek csökkenésével jelentős megtakarításhoz juthatnának. Hivatalos adatok szerint a Bundestag 2023-ra előirányzott költségvetése 1,14 milliárd euró. 2018-ban ugyanez az összeg 974 millió euró, 2016-ban pedig "mindössze" 857 millió euró volt.