Vlagyimir Putyin orosz elnök visszavont egy 2012-es rendeletet, amely elismerte Moldova szuverenitását a Dnyeszteren túli terület rendezésének jövőjében. A helyzetet többféleképpen lehet értelmezni, az egyik vélekedés szerint Moldova szuverenitását kérdőjelezte meg Putyin.

Seremet Sándor, az Eurázsiai Központ munkatársa, a Külügyi és Külgazdasági Intézet külső szakértője az InfoRádióban elmondta: a visszavont 2012-es rendelet az orosz külpolitika számára olyan irányelveket szabott meg, amelyek lehetővé teszik a nemzeti érdekek biztosítását egy pragmatikusabb, nyitottabb módon, egy olyan több központú, nemzetközi rendszer kialakítása keretében, amelyben Oroszország tudja az érdekeit érvényesíteni.

"A dokumentum szoros együttműködést írt elő az EU-val és az Egyesült Államokkal, a Moldovára vonatkozó rész pedig csak a nagyon hosszú dokumentum egyetlen passzusa,

amely azt írja elő, hogy Oroszország továbbra is aktívan vegyen részt a Dnyeszter-menti probléma kezelésében, olyan megoldást keresve, amely tiszteletben tartja Moldova szuverenitását, területi integritását, semleges státuszát, biztosítva a problematikus terület, Transznisztria (Dnyeszter Menti Köztársaság) különleges jogállását" - szögezte le a szakértő.

Moldova és Oroszország között egyébként - mint Seremet Sándor rámutatott - születtek olyan nemzetközi megállapodások, amelyek szavatolják a területi integritások kölcsönös tiszteletben tartását, ezek továbbra is érvényben vannak, ezt a moldáv fél is elismeri.

"Tehát ha megnézzük a keddi Putyin-beszédet, a sarokpontja az volt, hogy Oroszország felfüggeszti a tagságát a START-egyezményekben, és a visszavont rendelet kitér a 2010-ben aláírt új START-egyezmény következetes megvalósítására. Inkább erre vonatkozik az orosz jelzés most, semmint Moldova területi integritására lenne utalás."

Putyin elnök ráadásul - mint Seremet Sándor külön nyomatékosította - nem is beszélt Moldováról.

Közben viszont a nemrégiben lemondott chisinaui kormány azzal is indokolta távozását, hogy Moszkva puccskísérletre készült Moldovában. Ezzel kapcsolatban Seremet Sándor viszont arra világított rá, hogy az országban folyamatos válság van, amiből nem is csinált titkot a kormányfő, ráadásul nem élvezett megfelelő támogatást az ország irányításához, hiába folytatott EU-integrációs politikát, brüsszeli támogatással.

"Szeptember óta ráadásul minden héten oroszok által finanszírozott tüntetések zajlottak, amelyek arra irányultak, hogy rendezzék a dolgokat az oroszokkal, hogy olcsóbb legyen az élet."

Egyes hírek szerint ukrán csapatösszevonás kezdődött Moldovánál, mert onnan várnak egy támadást. Hogy a Dnyeszter környékének lehet-e szerepe az ukrajnai háborúban, azt a szakértő bonyolult kérdésnek nevezte.

"A térképen is jól látszik, hogy ez egy nagyon szűk földsáv, ami az ukrán határ és a Chisinau által kontrollált terület közé szorul. Körülbelül 1700 orosz békefenntartó van itt és egy 15 ezres transznisztriai hadsereg. Onnan indítani bármilyen támadást igazán nehéz lenne. Egy kiszivárgott terv szerint

felvonulási területként szeretnék használni a moldovai területeket, ehhez csapatáthelyezésre van szükség, de közvetlen határ nincs Moldova és Oroszország között, így ehhez Ukrajna fölött kellene átrepülni,

az ukrán légtér pedig nincs orosz kontroll alatt. Az orosz fél ezzel szemben azt mondja, hogy Transznisztriában van Európa egyik legnagyobb lőszerraktára, amit Ukrajna meg akar kaparintani. Vagyis sok elmélet, elképzelés felmerül a három fél nyilatkozataiban" - vázolta.

Összegezve a pillanatnyi helyzetet, annak veszélyességéről azt mondta, a jelenlegi eszkaláció mentén "mindennel számolni kell", sokan számítanak arra, hogy a pénteki egyéves évforduló kapcsán valamilyen nagyobb lépés következhet a konfliktusban.