Infostart.hu
eur:
386.29
usd:
331.64
bux:
118863.12
2026. január 13. kedd Veronika
Dorin Recean új moldovai miniszterelnök megcsókolja a nemzeti zászlót chisinaui beiktatási ünnepségén 2023. február 16-án, miután a parlament bizalmat szavazott az új, Nyugat-barát kormánynak. Az előző miniszterelnök február 10-én váratlanul lemondott.
Nyitókép: MTI/AP/Aurel Obreja

Moldova joggal retteghet – Vlagyimir Putyin nagy lépést tett

Az orosz elnök visszavont egy 2012-es rendeletet, amely elismerte Moldova szuverenitását a "Dnyeszteren túli terület" jövőjének rendezésében.

A 11 éve kiadott dekrétum Moszkva külpolitikáját körvonalazta, és arra kötelezte az Európai Unióval és az Egyesült Államokkal akkor még szorosabb kapcsolatokat ápoló Oroszországot, hogy az érintett régió különleges státuszának meghatározásakor "a Moldovai Köztársaság szuverenitásának, területi integritásának és semleges státuszának tiszteletben tartása alapján" találja meg a kérdés megoldásának módját.

A Kreml honlapján közzétett - Putyin által bejelentett lépésekhez sorolható - hatálytalanító rendelkezés szerint

a döntést "Oroszország nemzeti érdekeinek biztosítása érdekében, a nemzetközi kapcsolatokban végbemenő mélyreható változásokkal összefüggésben hozták meg".

Alexandru Flenchea, a Dnyeszter menti övezet ellenőrző bizottságának moldovai elnöke szerint a visszavonás csupán az érintett régióra vonatkozik és nem jelenti azt, hogy Putyin Moldova szuverenitásának a kérdését is érvénytelenítené. "A Moldova és Oroszország között fennálló politikai alapegyezmény előírja országaink területi integritásának kölcsönös tiszteletben tartását" - fogalmazott az elnök a Publika televíziónak.

A moldovai külügyminisztérium közölte, hogy "gondosan tanulmányozza" a dokumentumot.

A Kreml szerint a moldovai vezetés oroszellenes hisztériát kelt, ezért Oroszország viszonya roppant feszültté vált a Románia és Ukrajna közé ékelődött országgal, amely Dorin Recean személyében a múlt héten nyugatbarát, az EU-csatlakozás mellett kiálló miniszterelnököt választott.

Moldova erős amerikai és európai uniós támogatással regnáló elnöke, Maia Sandu két hete azzal vádolta meg Oroszországot, hogy diverzánsokkal karöltve akarja megbuktatni a kormányt és destabilizálni igyekszik az országot, annak érdekében, hogy ezáltal meggátolják tervezett csatlakozását az Európai Unióhoz. Moszkva teljesen alaptalannak minősítette a vádakat.

A Szovjetunió felbomlása után az önállósodó Moldovától elszakadt keskeny földsávon, a szakadár "Dnyeszter Menti Köztársaság" területén jelenleg mintegy 1700 békefenntartó feladatokat ellátó orosz katona állomásozik. A területen 1991 és 1994 között harcok dúltak, a békefenntartókat 1992. július 29-én vezényelték a régióba, nyolc nappal az orosz és a moldovai elnök által aláírt válságrendezési megállapodás után.

(Dorin Recean új moldovai miniszterelnök megcsókolja a nemzeti zászlót chisinaui beiktatási ünnepségén 2023. február 16-án, miután a parlament bizalmat szavazott az új, Nyugat-barát kormánynak. Az előző miniszterelnök február 10-én váratlanul lemondott.)

Címlapról ajánljuk
Andrej Babiš részleteket árult el a lőszer-kezdeményezésről, Petr Fiala őrjöng

Andrej Babiš részleteket árult el a lőszer-kezdeményezésről, Petr Fiala őrjöng

Éles politikai vita bontakozott ki Csehországban az Ukrajnának szánt lőszerszállítások miatt. A jelenlegi miniszterelnök, Andrej Babiš azt állítja: a korábbi kormány több száz milliárd koronányi fegyverüzletet bonyolított le úgy, hogy erről sem a parlament, sem a közvélemény nem kapott világos tájékoztatást. Petr Fiala volt kormányfő viszont azzal vádolja Babišt, hogy felelőtlen nyilatkozataival emberek és cégek biztonságát veszélyezteti.

Elemzők a kampányról és a siker útjáról: nagy a különbség a pártok stratégiája, de akár a támogatottsága között is

A kampány intenzív lesz, a választási részvételi hajlandóság pedig kulcsfontosságú – mondták az InfoRádió Aréna című műsorának vendégei. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója és Závecz Tibor, a ZRI Závecz Research vezetője ismertette a legfrissebb pártszimpátia-kutatásokat, arról is szó volt, milyen témák befolyásolhatják leginkább az április 12-i országgyűlési választás eredményét. Értékelték a pártok online és offline jelenlétét is.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×