Moldova Európa legszegényebb országa, amely ráadásul egy geopolitikai törésvonalon fekszik. A volt szovjet köztársaság keleti fele, az úgynevezett Dnyeszteren túli terület, egy oroszjakú kvázi állam, ahol a nagyszámú orosz katona állomásozik és amelynek erőműve elvágta a szolgáltatást az ország többi része felé.

Mindez azért is történt, mert az eddig korrupció sújtotta állam Maia Sandu elnök megválasztásával nyugati orientációra rendezkedett be, EU-tagjelöltté vált, amit gyorsan követtek az orosz Gazpromal kirobbant energiaszállítási és fizetési viták.

A helyzet odáig fajult, hogy a Moldovához nyelvében és kultúrájában kötődő Románia lépett közbe. A román energiacégek októberben kezdtek el kedvezményes árú áramot eladni a szomszédnak. Bogdan Aurescu külügyminiszter hétfőn közölte, hogy immár Románia biztosítja Moldova áramellátásának 80-90 százalékát.

Aurescu erről azon a párizsi konferencián beszélt, amelyet azért hívtak össze, hogy „konkrét és azonnali támogatást” adjanak a tengeri kijárattal nem rendelkező volt szovjet tagköztársaságnak.

A tanácskozáson körülbelül 50 ország és intézmény képviselői vettek részt. Eddig már két hasonló konferenciát tartottak, amelyeken több száz millió eurót ígértek Chisinaunak. A háború folytatódásával azonban az országnak egyre nagyobbak a szükségletei – jegyezte meg az Al-Dzsazíra.

„A háború veszélybe sodorta az ellátást. Nem vagyunk biztosak benne, hogy fűteni tudjuk az otthonainkat és biztosítani tudjuk a világítást. És még ha tudnánk is, az árak megfizethetetlenek népünknek és gazdaságunknak” – mondta a harvardi végzettségű Sandu elnök. Hozzátette, hogy tudja, Európában mindenki drágán veszi az energiát, de ugyanezek az árak pusztító hatással vannak az országára.

Emellett, azzal vádolta meg Moszkvát, hogy „hibrid háborút” folytat Moldova ellen, például az energiaszállítások korlátozásával vagy a kormányellenes csoportok finanszírozásával.

A múlt héten több moldovai városban voltak áramszünetek annak nyomán, hogy az orosz fegyveres erők rakétatüzet zúdítottak az ukrán energetikai infrastruktúrára, amivel még mindig össze van kötve a moldovai hálózat.

A mostani konferencián Franciaország 100, Németország 32,5, Románia pedig 30 millió euró támogatást ígért Chisinaunak.

Szerdán aztán tömeges áramkimaradások kezdődtek szerdán Moldovában az ukrajnai energiahálózatban keletkezett károk miatt – közölte Andrei Spinu miniszterelnök-helyettes, infrastrukturális és regionális fejlesztési miniszter. "Az ukrajnai energiarendszer helyzete miatt az utóbbi órában tömeges áramkimaradások kezdődtek országszerte. A Moldelectrica dolgozik az áramszolgáltatás helyreállításán" - írta Andrei Spinu Telegram-csatornáján.

A Moldelectrica állami áramszolgáltató megerősítette a hírt. Korábban a kormány utasítására titkosították a cég honlapján szereplő adatokat.

A Dnyeszter melléki oroszbarát szakadár területen szerdán teljesen megszakadt az áramszolgáltatás - jelentette a moszkvai székhelyű TSZV televízió. A jelentés szerint egy sor településen - így Ribnitától Dnestrovscig, valamint Parcaniban és Tiraspolban - nincsen áram.

Az ukrajnai energetikai létesítmények elleni orosz támadások következtében Moldovában történt áramkimaradások miatt sürgősséggel a moldovai külügyminisztériumba kérették Oleg Vasznyecov orosz nagykövetet. Nicu Popescu külügyminiszter a polgári infrastruktúra elleni, náluk áramkimaradásokat okozó támadások ellen tiltakozik.

A külügyminisztérium egyúttal "sürgős utasításokat" küldött a moldovai diplomáciai képviseleteknek, hogy "tájékoztassák a partnereket a helyzet súlyos hatásáról".

"Oroszország sötétbe borította Moldovát"

- írta Facebook-oldalán Maia Sandu moldovai elnök, aki közölte, hogy minden állami intézmény az áramszolgáltatás helyreállításán dolgozik.

Helyi médiajelentések szerint szerda délutánra a fővárosban és más városokban részlegesen helyreállt az áramszolgáltatás, vidéken viszont még mindig nem.