Infostart.hu
eur:
379.42
usd:
319.59
bux:
129447.89
2026. február 12. csütörtök Lídia, Lívia
Segélycsomagok átvételére várnak afgán nők Kabulban 2023. január 17-én. A Bashir Navid Group nevű afgán külkereskedelmi cég a tartós fagy miatt egy zsák szenet, 50 kilogramm lisztet és öt liter étolajat taltalmazó csomagokat utalt ki a rászorulóknak Kabulban, ahol helyenként mínusz 20 Celsius-fokot mértek. Az afgán főváros vízvezetékrendszere több helyen befagyott, és az erős havazás miatt számos főút járhatatlanná vált. A zord időjárás ezen a télen már hetven emberéletet követelt Afganisztánban. Az ENSZ jelentése szerint az ország számos részén több ezer haszonállat pusztult el a szélsőséges hideg miatt.
Nyitókép: MTI/EPA

Hiába a tárt dán karok, nem indulnak el tömegesen az afgán nők – ezért

Dánia menedékjogot ad minden afgán nőnek és lánynak, miután a saját országukban nagymértékben korlátozzák őket jogaikban. A dán bejelentés hátteréről a Károli Gáspár Református Egyetem adjunktusa, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója beszélt az InfoRádiónak.

Öt aktuális és tíz korábbi kérelem után bejelentést tett Dánia: befogadnak az országba minden afgán nőt. Arról, hogy hogyan zajlik egy ilyen folyamat alapesetben, Wagner Péter, a Károli Egyetem adjunktusa beszélt az InfoRádióban.

"Az általános menedékjog szerint ha valaki egy külföldi országban menekültstátuszt kér, akkor előbb az ottani hatóságok megvizsgálják, jogosult-e ilyenre, valóban üldözték-e a saját hazájában. Amennyiben beigazolódik a menedékkérő állítása és tényleg üldözték a vallási, nemzetiségi hovatartozása vagy a politikai meggyőződése miatt, akkor megkaphatja ezt a státuszt."

Ezen az eljáráson könnyít most Dánia, illetve a hozzá csatlakozó Svédország is - tisztázta Wagner Péter.

A vezető kutató szerint a dánok és a svédek azért folyamodtak ehhez a drasztikus megoldáshoz, mert Afganisztánban a tálibok gyakorlatilag minden nőnek korlátozták a jogait. Úgy vélte, hogy elvben kialakulhatna egy újabb menekülthullám, de az nem a svédek és a dánok problémája lenne, mivel egy afgán nőnek igencsak nehéz eljutnia ebbe a két országba.

"Ugyanis előbb Iránba kellene valahogy átszökne, és onnan próbálhatna tovább menni valamelyik európai országba. De ehhez rengeteg pénz kell" - szögezte le Wagner Péter.

"Bár még akkor is ha van valakinek elég pénze, meg kell küzdenie azoknak az országoknak a hatóságaival, amelyek nem igazán engedik át területükön a migránsokat.

Sokan kénytelenek embercsempészekhez fordulni, így az emigrálás - főleg egy egyedül álló nőnek - sokkal veszélyesebb, mint öt-tíz évvel ezelőtt volt" - vélekedett.

Majd azzal folytatta, hogy a dán hatóságok döntése így inkább szimbolikus jelentőségű, és nyilván azért merték megtenni, mert csak nagyon kevés esettel kell foglalkozniuk.

Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy érdekes módon elég sok információ jut ki Afganisztánból az ott uralkodó állapotokról. A tálibok ugyanis arra törekednek, hogy minél több nyugati újságíró vagy a közösségi médiában ismert influenszer látogasson el az országba és számoljon be a mindennapokról. Wagner Péter emlékeztetett rá, hogy

még magyar újságírók is eljutottak Afganisztánba pár hónappal a tálibok hatalomátvétele után, és ők is minden gond nélkül tudósíthattak onnan.

Inkább azzal van a probléma, hogy a tálibok a polgárháború előtti, tradicionális állapotokat akarják visszahozni és megőrizni, miközben az afgán társadalom egy szűk rétege már elindult a nyugati mintájú életstílus irányába. Ráadásul a szabadságot 2001 és 2021 között még az alkotmány is garantálta számukra. Így, beindult az emancipáció, noha csak a nők egy kis csoportját érintve. Az emberek 80 százaléka ugyanis falun él, ahol amúgy is csak nagyon korlátozottak a tanulási lehetőségek.

A Nyugat ezt általános társadalmi problémának tartja, holott csak az afgán nők egy kis részét érinti.

Wagner Péter arról is beszélt, hogy Afganisztánban az oktatás egyébként is csak foltokban létezik; még alapszintű iskolák sincsenek minden faluban, a középfokúak és az egyetemek viszont már kizárólag csak a városokban működnek. Itt viszont csak az afgánok ötöde él, vagyis a tálibok az afgán nők körülbelül tíz százalékától vették el a tanulás és a munkavállalás lehetőségét.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Madaras Norbert: a párizsi olimpia után azonnal aláírtam volna, hogy négy ezüstöt nyerünk a következő két évben

Madaras Norbert: a párizsi olimpia után azonnal aláírtam volna, hogy négy ezüstöt nyerünk a következő két évben

Nemhogy félig, hanem majdnem tele van a pohár – így értékelte a Magyar Vízilabda Szövetség elnöke, hogy a férfi és a női válogatott is két-két döntőt játszott bő fél éven belül. A sportvezető az InfoRádióban azt mondta, a vesztes finálékból is sokat lehet tanulni, és a magyar játékosoknak motiváló erőnek kell lennie, hogy legközelebb bebizonyítsák, ők a legjobbak, és képesek döntőt nyerni.

„Kiiktatni” – drámai videót közölt a kormányülésről Orbán Viktor

Szijjártó Péter szerint a brüsszeli-kijevi együttműködésben a terv az, hogy Magyarországot mint akadályt kiiktassák. Ha ezt megteszik, azzal bármely tagországot kiiktathatják később a brüsszeli döntéshozatalból – állította a külgazdasági és külügyminiszter.
inforadio
ARÉNA
2026.02.12. csütörtök, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Visszatért a bizonytalanság a tőzsdékre

Visszatért a bizonytalanság a tőzsdékre

Szerdán az ázsiai tőzsdék mérsékelten emelkedtek, az ausztrál piac vezette az emelkedést főként vállalati gyorsjelentések által hajtott ralinak köszönhetően. Az európai részvénypiacok ma stagnálással nyitottak, majd délutánra vegyes kép alakult ki. Délután a vártnál sokkal erősebb munkaerőpiaci adatok érkeztek az USA-ból, amire kezdetben felpattantak a tőzsdék, viszont később elolvadt az emelkedés. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×