A német kormány még az elmúlt év végén döntött úgy, hogy legkésőbb 2024 tavaszán kivonja a német katonákat Maliból, ahol az ENSZ békefenntartó kötelékében teljesítenek szolgálatot. A közelmúltban hivatalba lépett új védelmi miniszter, Boris Pistorius más állásponton van.

A világszervezet közlése szerint Mali az ENSZ legveszélyesebb békefenntartó missziója, az elmúlt évben 14 kék sisakos halt meg a nyugat-afrikai országban,

"Az ottani körülmények között semmi értelme nincs annak, hogy katonáink 2024 májusáig Maliban maradjanak" – jelentette ki az újdonsült miniszter a Süddeutsche Zeitung című lapnak.

A Scholz-kormány akkor még Pistorius elődjének, Christine Lambrechtnek a részvételével döntött a német missziós részvétel megszüntetésének határidejéről, ugyanakkor feltételül szabta, hogy a Bundeswehr ottani egységeit ne akadályozzák drónok bevetésében.

Nyilatkozatában Pistorius utalt arra, hogy a drónok repülési tilalma miatt a német katonák egyáltalán nem, vagy csak kis távolságra hagyhatják el táborukat. Emiatt pedig képtelenek teljesíteni békefenntartó megbizatásukat – tette hozzá.

"Ilyen esetben pedig a bevetés csupán pénz- és időpocsékolás,

különös tekintettel azokra a katonákra akik családjaiktól és barátaiktól elválasztva életüket kockáztatják" – fogalmazott a miniszter.

Az ENSZ és a mali hatóságok által kötött korábbi megállapodás értelmében mind a drónok, mind a repülőgépek, illetve helikopterek bevetéséhez szükség van a mali kormány előzetes engedélyére. Ilyen engedély utoljára karácsony előtt volt.

Pistorius kijelentette, hogy idén májusban új döntés várható.

Előbb azonban Maliba kíván utazni, hogy személyesen győződhessen meg a tényleges helyzetről.

A világszervezet mali békefenntartó missziójában jelenleg a Bundeswehr 1100 katonája teljesít szolgálatot. Feladata a polgári lakosság védelme az ostromlott országban. Német katonai szakértők szerint a mali misszió jelenleg a Bundeswehr legveszélyesebb külföldi békefenntartó bevetése.

A korábbi kormánydöntés a 2024 májusában tervezett kivonást függővé tette az ugyanezen esztendő februárjában tervezett választásoktól is.

A szakértők emlékeztettek arra is, hogy az Európai Unió már felszámolta az afrikai országban szolgálatot teljesítő kiképzőmisszióját, az EU katonai tanácsadás és kiképzés formájában katonai segítséget nyújtott a Száhel-övezet országainak közös erői és nemzeti fegyveres erői számára is.

A mali katonai juntával való együttműködés problémái miatt azonban a misszió – amelyben német katonák is részt vesznek – a szomszédos Nigerbe települt át.

A francia csapatok tavaly hagyták el a Burkina Fasóval szomszédos, korábbi francia gyarmat területét, miután megromlottak a kapcsolatok a helyi juntával, és Oroszország egyre nagyobb befolyást szerzett az egykori francia gyarmaton.

A Malit is magában foglaló régió lakosságát állandó rettegésben tartják a különböző iszlamista csoportok, a térségben mindennaposak a fegyveres összetűzések és az ártatlan civilek életét követelő támadások.