A rendszeres időközönként készülő, hivatalos nevén oktatási barométer a tekintélyes Robert Bosch Alapítvány megbízásából mindenekelőtt az általános, valamint a szakiskolák pedagógusainak véleményét tükrözi a tényleges helyzetről, illetve a nehézségekről. A Forsa közvélemény-kutató intézet által végzett felmérés hangsúlyozta, hogy az iskolák túlnyomó többsége szakemberhiánnyal, továbbá a diákok felkészültségének lemaradásával, valamint a zsúfoltsággal küszködik.

A felmérés a tavaly október 31. és november 16. közötti időszakban készült, és első ízben kizárólag 1055 iskolaigazgató megkérdezésével. A válaszokból kitűnt, hogy

az első számú probléma a megkérdezettek kétharmada szerint a szükséges oktatási személyzet hiánya.

Ezt követi a sokat emlegetett digitalizálás terén való lemaradás, a hiányos műszaki-technikai felszereltség, a nagy méretű bürokrácia, valamint a pedagógusok túlzott megterheltsége.

A koronavírus-járvány, illetve az abból fakadó intézkedések immár eltörpültek a gondok között. Mindez jelentős abból a szempontból, hogy a korábbi, 2022. áprilisi felmérésben a járvány okozta következmények még a legsúlyosabb gondot jelentették.

A rostocki egyetem iskolapedagógiai professzora, Falk Radisch szerint a szükséges oktatási személyzet hiánya jelenti kimagaslóan a legnagyobb problémát, és belátható időn belül ez a probléma aligha szüntethető meg.

A megkérdezett iskolai vezetők csaknem nyolcvan százaléka panaszkodott amiatt, hogy

diákjaiknak nem képesek biztosítani a szükséges támogatást.

A válaszok szerint a tanulók 35 százaléka lemaradással küszködik. A szociálisan nehéz helyzetben lévő iskolákban ugyanez az arány akár a kétharmadot is megközelítheti. Megítélésük szerint a koronavírus-járványt követő felzárkóztatási program nem érte el a kitűzött célt.

A felmérés rámutatott arra, hogy

az oktatás színvonalát jelentős mértékben befolyásolja az ukrajnai háború elől menekülők nagy száma.

Az adatok szerint 2022 márciusa óta egyedül Ukrajnából annyi diák érkezett, mint amennyi együttesen az összes többi országból. Ez a magyarázata annak, hogy a megkérdezettek negyede szerint iskoláikban immár teljes mértékben kimerültek a felvételi kapacitások. Sőt a válaszadók 27 százaléka fogalmazott úgy, hogy már az érvényes kapacitási küszöbön is túlléptek.

A felmérésben részt vevő iskolák több mint a fele abban a helyzetben van, hogy nem képes további menekült diák befogadására. Ebben a tekintetben a nehezebb szociális helyzetben lévő iskolák különösen érintettek.

A megkérdezett iskolai vezetők a legsúlyosabb gondok között említették azt is, hogy nem képesek szükséges német nyelvoktatásra, ami pedig különösen fontos lenne a külföldről érkezett tanulók számára. Ebben a tekintetben különösen drámai a helyzet az általános iskolákban, 71 százalékuk érintett ebben, noha a német nyelv alapjainak elsajátítása különösen fontos lenne. Összességében a megkérdezett iskolai vezetők 95 százaléka panaszkodott az általános túlterheltség miatt.