Demkó Attila szerint jelentős ukrán sikerről beszélhetünk, ugyanis Liman egy stratégiai fontosságú város a Donyeck régióban, amit az oroszok kemény harcokkal foglaltak el hónapokkal ezelőtt, de úgy tűnik, nem sikerült megfelelő védelmi rendszert kiépíteniük, illetve elegendő erőt koncentrálniuk a térségben. Liman, Izjumhoz hasonlóan egy fontos város lett volna a kelet-ukrajnai Szlovjanszk, illetve a Kramatorszk elleni támadáshoz, azzal viszont, hogy az oroszok innen is visszaszorultak, nagyon lecsökkent az esélye, hogy ezt a két várost a tél előtt bevegyék, noha ez volt Vlagyimir Putyin által sokszorosan megjelölt fő cél Oroszország számára – jegyezte meg a szakértő.
Ami a jelenlegi erőviszonyokat illeti, a Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének vezetője úgy véli, 150-200 ezer „fáradt” katonája lehet az oroszoknak egy jóval több mint 1000 kilométeres fronton, és ennek vélhetően több mint a duplája van ukrán oldalon. Vagyis utóbbiak lényeges számbeli, illetve bizonyos eszközökben minőségi túlerőben vannak, gondolva itt a tüzérségre. A Putyin által nemrégiben elrendelt mozgósítás ezen próbál változtatni, hiszen mára az is egyértelművé vált, hogy az orosz légi fölény is jóval kisebb a vártnál, és bár a tüzérségük adott helyeken koncentrálva komoly eredményeket tud elérni, nem tud mindenhol ott lenni – tette hozzá.
Mindeközben lezajlott az öt napig tartó népszavazás a négy megszállt ukrajnai régió, Donyeck, Luhanszk Herszon és Zaporizzsja megye Oroszországhoz csatolásáról, amit az orosz alkotmánybíróság jóvá is hagyott, sőt hétfő-kedden az orosz törvényhozás két háza meg is szavazhatja. Vlagyimir Putyin a hétvégén egyenesen úgy fogalmazott, Oroszországnak négy új régiója van.
Demkó Attila ezzel kapcsolatban megjegyezte, bár az eredmény borítékolható volt, egyelőre Moszkva legszorosabb szövetségesei sem rohannak a területi változás elismerésével, és miután a területek jelentős része egyáltalán nincs orosz uralom alatt, hitelességről egyáltalán nem lehet beszélni. Mint magyarázta, a fő következménye a dolognak, hogy a mozgósított és a sorozott orosz állományt minden különösebb probléma nélkül bele lehet itt vetni. Magyarán azért került sor a népszavazásra, mert kellett az erősítés, azt pedig csak a sorozott és mobilizált állomány tudja adni – ismételte meg. Demkó Attila meglátása szerint ezrével, tízezrével érkezhetnek a katonák a következő napokban, hetekben a frontra orosz részről, feltöltve azokat az alakulatokat, amik ereje nagyon megcsappant az elmúlt hét hónapnyi háborúban
Emlékezetes, annak idején a Krím annektálását sem kívánta a világ elfogadni, komoly tiltakozást és diplomáciai felháborodást okozott, majd ez szép lassan elhalt. Az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője felidézte, a Krímet gyakorlatilag egy lövés nélkül vették be, ahol egyébként egyértelmű volt az orosz etnikai többség, ráadásul a történelmi háttere is más volt. Így ezt könnyeben elfogadta a nemzetközi közösség. Miután viszont a február 24-i agresszió teljesen nyílt volt, Demkó Attila nem gondolná, hogy akár évtizedek múlva is elfogadnák a nagyobb nyugati országok, köztük az Egyesült Államok. Következésképp Oroszországnak arra kell készülnie, hogy lesz egy nem elfogadott, katonailag támadott, bizonytalan határa.
Közben a gázszállítással kapcsolatosan is meglehetősen aggasztó hírek érkeznek, legutóbb például, hogy az Északi Áramlat vezetékek már nem működnek. A szakértő ezzel kapcsolatban azt mondta, Moszkva már a háború előtt is használta a „gázfegyvert”, jól feltornázva az energiahordozó árát, most viszont már teljesen nyíltan alkalmazza. Bár nem tudni pontosan, hogy ki volt a „tettes”, a formállogika szerint nem valószínű, hogy Oroszország. Mindenesetre könnyen megtehetik azt, hogy egyetlen molekulát sem szállítanak a télen Európának. Hogy ez mekkora problémát fog okozni, az nyilván a hideg függvénye lesz – tette hozzá.
Az ukrajnai helyzetről, Oroszország szándékairól és tetteiről beszélt nemrégiben Demkó Attila az InfoRádió Aréna című műsorában:
