Fegyveresek kíséretében mentek házhoz a voksokért az előzetes szavazások időszakában a választási biztosok: ez csak erősítette a korábbi nyugati feltételezéseket azzal kapcsolatosan, hogy a referendum eredménye már eldöntött. A kihirdetendő eredménynek komoly következményei vannak, mivel az alapján nevezheti Oroszország indokoltnak az ukrajnai területek invázióját.

A szavazást csak néhány nappal a szavazatgyűjtés kezdete előtt jelentették be. Ha annak eredménye alapján Oroszország elcsatolja az érintett régiókat, azzal Ukrajna területének 15 százalékára teheti rá a kezét, és a háború jövőjét még ijesztőbbre írhatja, hiszen Ukrajna valószínűleg vissza akarja majd venni ezeket a területeket - írja a BBC.

A katonáknak hátsó szándékai lehetnek

Vajon a fegyverek a szavazókat védték meg, vagy azért voltak ott, hogy az emberek biztosan szavazzanak? - merült fel a kérdés sok ukránban.

Szerhij Hajdaj, a luhanszki terület száműzött kormányzója azzal vádolta a szeparatista hatóságokat, hogy feljegyezték azoknak az embereknek a nevét, akik az Oroszországhoz való csatlakozás ellen szavaztak, vagy egyáltalán nem voltak hajlandók szavazni.

"A megszálló erők képviselői lakásról lakásra járnak a szavazóurnákkal. Ilyen egy titkos szavazás?"

- idézte a Reuters hírügynökség.

Az Associated Pressnek azt is elmondta, előfordulhat, hogy az orosz katonák ezzel a módszerrel mérték fel, melyik háztartásban élnek besorozható férfiak, vagy egyszerűen csak arra voltak kíváncsiak, látnak-e valahol valami gyanúsat és ukránpártit.

Így kell szavazni

A BBC-nek egy melitopoli nő számolt be arról, hogyan zajlott a mozgó urnás szavazás. Két katona érkezett szülei otthonába a szavazóívekkel. Édesapja nemmel szavazott az Oroszországhoz való csatlakozásról, mire édesanyja megkérdezte, mi történik, ha nemmel szavaznak. A katonák azt felelték, semmi, de az asszony mégis fél a megtorlástól.

Egy enerhodari nő azt mondta el, hogy

szóban kellett válaszolnia a népszavazás kérdésére,

és a katona jelölte be a szavazólapon a kiválasztott opciót, ki sem engedve kezéből az ívet.

Makszim Erisztavi ukrán újságíró azt mondja, családját fegyverrel kényszerítették szavazásra.

"Eljönnek a házadba és kényszerítenek, hogy a szemük láttára arra szavazz, hogy Oroszország része akarsz lenni, vagy, ha öngyilkos hajlamod van, megjelölheted Ukrajnát is. Közben fegyveresek figyelnek" - számolt be.

Petro Kobernik, aki nem sokkal a szavazás előtt hagyta el az oroszok ellenőrizte területeket, arról beszélt, hogy a helyiek egyaránt tartanak az orosz hadseregtől és a szakadár ukránoktól.

Fegyverek a biztonságért

A szavazólapokon szereplő kérdések - digitális szavazás nincs - régiónként eltérőek, aminek oka, hogy Donyeck és Luhanszk egyes részeit 2014 óta oroszbarát szeparatisták irányítják, akik 2014-ben nem elismert függetlenségi népszavazást tartottak.

Az ottani választópolgárokat arról kérdezik, hogy "támogatják-e köztársaságuk Oroszországhoz való csatlakozását mint szövetségi szubjektumot". Herszon és Zaporizzsja azon részein, amelyeket az orosz erők a februári invázió óta elfoglaltak, megkérdezik az embereket, hogy "támogatják-e a régió elszakadását Ukrajnától, egy független ország létrehozását, majd Oroszországhoz való csatlakozását, mint szövetségi szubjektumot".

Az ottani szavazólapokat ukrán és orosz nyelven nyomtatják, míg a keleti régiókban csak oroszul.

A szavazást több napra osztották szét, hogy "biztonsági okokból a közösségekben és házról házra járva szervezzék meg" - jelentette a TASZSZ orosz állami hírügynökség. Az Oroszországban szétszórtan élő menekültek ott akár 200 szavazóhelyiségben is szavazhatnak.

Egyre több a merénylet

A szavazást fegyveresen biztosítják, miközben egyre több, oroszokkal kapcsolatba hozható embert ér támadás Ukrajnában: Olekszij Zsuravko volt ukrán parlamenti képviselőt, aki üdvözölte az oroszok háborúját, megölték egy hotelben, Berdjanszkban pedig az oroszok kijelölte helyi vezető vesztette életét merényletben feleségével együtt. Egy gerillacsoport fenyegeti a szavazáson részt vevőket, illetve a szavazóbiztosokat is.

Ukrajna büntetőjogi felelősségre vonással fenyegeti azokat, akik az úgynevezett népszavazásokat szervezik vagy támogatják, kilátásba helyezve, hogy

akár 15 év börtönbüntetésre is számíthatnak.

Mihajlo Podoljak elnöki főtanácsadó szerint listájuk van nevekkel azokról, akik segítették a szavazás lebonyolítását, több száz emberről beszélt. Őket büntetni tervezik, minimum öt év börtönnel - ugyanakkor az erőszakkal szavazásra kényszerítetteket nem akarják hasonlóan kezelni - írja a Reuters.

Nemzetközi visszhang

A szavazást még az Oroszországgal szoros kapcsolatot ápoló Szerbia is elítéli és nem fogadja el.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ugyanakkor úgy fogalmaz, a népszavazás az ukrán nép akaratát fejezi ki. Megerősítette, hogy

ha a négy régió csatlakozna Oroszországhoz, ugyanolyan védelemben részesülnének, mint a terület bármely más része, beleértve a nukleáris fegyverekkel való védelmet is.

A Fehér Ház szerint az Egyesült Államok soha nem fogja elismerni az ukrán területet másnak, mint Ukrajna részének, és hasonlóan nyilatkozott számos nyugati ország is. Nagy-Britannia válaszul újabb szankciókat vezetett be, amelyek többek között a szavazások végrehajtásában részt vevő orosz vezető tisztviselőket célozzák.

A 24.hu a TASZSZ orosz hírügynökség alapján azt írta, hogy a részvétel Donyeckben 86,89 százalékos, Luhanszkban 83,61 százalékos, Herszonban 63,58 százalékos, Zaporizzsjában pedig 66,43 százalékos volt.

Az InfoRádió Aréna című műsorában a Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének vezetője beszélt az orosz mozgósításról és a háborúról.