Infostart.hu
eur:
384.72
usd:
330.84
bux:
123872.29
2026. március 4. szerda Kázmér
Nyitókép: Facebook/Szijjártó Péter

Szijjártó Péter elmondta, kinek lehet esélye közvetíteni az ukrajnai konfliktusban

A magyar külügyminiszter szerint az ENSZ közgyűlés hete jó alkalmat kínálna az orosz-ukrán párbeszéd megkezdésére.

A tárcavezető a részleges orosz mozgósítás hírére reagálva hangsúlyozta, hogy minden olyan hír rossz hír, amely a konfliktust eszkalálja, ezzel párhuzamosan pedig minden olyan fejlemény jó hír, amely közelebb visz a békéhez.

Rámutatott, hogy Ukrajna szomszédjaként Magyarország rögtön súlyosan szembesül a háború negatív hatásaival, ezért hazánk különösen érdekelt a minél előbbi rendezésben, hogy meg lehessen előzni a még nagyobb bajt.

"A mai napon is szeretnénk felhívni mindenki figyelmét arra, hogy minél előbb arra van szükség, hogy véget érjen a háború (.) Ki kell használni az ENSZ közgyűlési hetét, az ENSZ-t, amelyet azért hoztak létre, hogy a világon a legnehezebb kérdéseket is meg lehessen beszélni egymással" - szögezte le.

"Mi Ukrajna szomszédságában nem tudunk mást mondani, mint hogy békét akarunk, és arra kérjük a világpolitika erős szereplőit, hogy végre beszéljenek egymással, állapodjanak meg egymással, végre legyen tűzszünet és végre kezdődjenek olyan megbeszélések, amelyek elhozhatják a békét és véget tudnak vetni emberek tíz- és százezreinek, millióinak teljesen értelmetlen szenvedésének" - tette hozzá.

Szijjártó Péter rámutatott, hogy az elmúlt hónapokban

egyedül Törökország közvetítési kísérlete volt sikeres,

amellyel a gabonaexport újraindításának köszönhetően valamelyest enyhült a világélelmezési válság.

Erre a sikerre alapozva a török kormánynak talán lenne esélye valamiféle mediációra a szemben álló felek között - húzta alá, hozzátéve, hogy Kelet és Nyugat konfliktusa mindig rossz hír Közép-Európának.

A miniszter sűrű napirendjéről beszámolva elmondta, hogy bár az ukrajnai háború van a középpontban New Yorkban,

nem szabad elfelejteni, hogy a világ számos más kihívással is szembesül, ilyenek például a nemzeti kisebbségek rovására elkövetett jogsértések.

Tájékoztatása szerint kollégáival folytatott kétoldalú tárgyalásai mellett ezért részt vesz a Kisebbségi Jogok Nyilatkozatáról szóló magas szintű ülésen is.

Kijelentette, hogy ez a téma különösen fontos Magyarország számára, miután magyarok milliói élnek az ország határain kívül. Ragaszkodunk ahhoz, hogy a magyarok, éljenek a világ bármely pontján, meg tudják őrizni magyarságukat, nyelvüket, jogaikat - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a világszervezetnek fel kell lépnie ezen jogok csorbulásakor.

"A nemzeti közösségek jogainak tekintetében nem szabad kompromisszumokat kötni" - fogalmazott.

Címlapról ajánljuk
Rendszerváltás Iránban? – Szakértő: a külső támadás „elhalasztja a haragot”, szervezkedni pedig tilos

Rendszerváltás Iránban? – Szakértő: a külső támadás „elhalasztja a haragot”, szervezkedni pedig tilos

Nehéz megítélni, hogy végbemehet-e a rendszerváltozás Iránban. Az elszegényedés tömeges, de szervezkedni tilos. Az elmúlt évtizedekben számtalan nagy tüntetés volt az országban, most az év elején főleg a gazdasági problémák miatt vonultak az utcára a tüntetők – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, Közel-Kelet-szakértő.

Szijjártó Péter Moszkvában: Vlagyimir Putyin jóváhagyta két kényszersorozott magyar fogoly elengedését

Szijjártó Péter bejelentette: garanciát kaptunk arra, hogy változatlan áron megvan a Magyarországra szánt orosz kőolaj és földgáz a nemzetközi energiapiaci válság ellenére is. „Az orosz–magyar kapcsolatok stabilak, és pozitív irányba fejlődnek, ideértve az energiapolitikai kérdéseket is, a szénhidrogéneket és zászlóshajó-projektünket, a paksi atomerőművet” – mondta Vlagyimir Putyin.
NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

Ötödik napja tart és egyre csak szélesedik Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma a két országban összesen túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az Egyesült Államok szerdán Srí Lanka partjainál tengeralattjáróval süllyesztett el egy iráni hadihajót, legalább 80-an meghaltak. Irán a NATO-tagállam Törökországra lőtt ki ballisztikus rakétát, melyet semlegesítettek. Közben kiderült: a néhai Ali Hámenei ajatollah fia, Modzstaba Hámenei az elsőszámú esélyes, hogy legfőbb vezetőnek válasszák Iránban. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Este Irán magyarázkodni kezdett a régió olajállamainak megtámadása miatt - Katarral közvetlenül is beszéltek. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×