eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Golyó által kilyukasztott katonai sisak a törmelék között egy kijevi utcán 2022. február 26-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségei, így a főváros ellen is hadműveletet folytatnak, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A felek halálos áldozatokról és sebesültekről is beszámoltak. A nemzetközi közösség sorra jelent be büntetőintézkedéseket Moszkva ellen.
Nyitókép: MTI/AP/Efrem Lukackij

Három forgatókönyvet vázoltak az ukrajnai háború befejezésére

A védelmi miniszter szerint egymillió "egyenruhás" vesz részt Ukrajna védelmében.

Látogatást tett a dnyipropetrovszki régióban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, és meglátogatta a fegyveres erők előretolt állásait - közölte az elnöki iroda sajtószolgálata.

Az államfő beszélgetett a katonákkal és többüket kitüntette. Zelenszkij a Krivij Rih-i járásban egyeztetést tartott a helyi hatóságokkal a térség, illetve a csapatok helyzetéről. Az elnök szerint a városoknak a hadiállapot ellenére hatékonyan kell működniük, és gondoskodni kell arról, hogy teljes mértékben el legyenek látva élelmiszerekkel és gyógyszerekkel.

Olekszij Reznyikov védelmi miniszter egy online tartott ukrajnai konferencián kijelentette, hogy jelenleg körülbelül egymillió "egyenruhás" vesz részt Ukrajna védelmében. Kifejtette, hogy a mozgósítások nyomán jelenleg az ukrán hadseregben legfeljebb 700 ezren, a nemzeti gárdánál 90 ezren, a határőrségnél 60 ezren, a rendőrségnél pedig százezren teljesítenek szolgálatot. Arra buzdította a vállalkozásokat, hogy aktívan csatlakozzanak támogatásukhoz, és fektessenek be a védelmi ágazatba.

Reznyikov azt is elmondta, hogy a harci cselekmények miatt Ukrajna egyfajta gyakorlóterep lett, ahol új típusú fegyvereket és innovatív megoldásokat alkalmaznak. "Ez azt jelenti, hogy technológiai újításokra, innovatív megoldásokra, javaslatokra lesz itt kereslet" - jegyezte meg.

Kiemelte, hogy a védelmi minisztérium korszerű NATO-fegyverek Ukrajnába szállításán dolgozik. Ezek tüzérségi rendszerek, páncélozott járművek, egyéb haditechnikai eszközök, amelyek mindegyike előbb-utóbb javításra és helyreállításra fog szorulni. "Ezért fontos, hogy hozzanak létre adatbázisokat a pótalkatrészekről, a berendezések különféle alkatrészeiről" - hangsúlyozta a miniszter.

Reznyikov beszédében három forgatókönyvet vázolt fel, amellyel szerinte véget érhet az ukrajnai háború.

Az egyik nagyjából olyan lenne, mint Oroszország kivonulása volt Kijev és Csernyihiv megyékből, valamint a Kígyó-szigetről, azaz Moszkva "jószándéka jeleként" állítja be. "Úgy gondolom, hogy ez több láncra szakad majd. Először idén a február 24-e előtti állapothoz térünk vissza, majd a korábban megszállt donyecki, luhanszki területek és a Krím helyzetéről lesz szó, de nagyhatalmú partnereinkkel egy asztalnál" - fejtegette a tárcavezető. Leszögezte, hogy újabb minszki megállapodás bizonyosan nem lesz, és Ukrajna nem fog kapitulálni.

"Második lehetőség, hogy fokozatosan felőröljük az Oroszországi Föderáció fegyveres erőit, mert ez valójában az erőforrások háborúja. Több emberük van, területük, tankjuk, repülőgépük, de minden, amijük van, elavult, régi" - mutatott rá. A miniszter szavai szerint ez a "lehetőség a győzelemre" nem olyan gyors: év végéig vagy talán a jövő év elején következhet be.

"A harmadik forgatókönyv drámaibb Oroszország számára, ez az Oroszországi Föderáció összeomlása" - jelentette ki Reznyikov. Szerinte Tatárföld, Baskírföld, az orosz Távol-Kelet és más területek saját szuverenitást követelhetnek. "Ezt biztosan látni fogjuk még életünk során, de ez egy kicsit hosszú történet" - vélekedett a miniszter.

Címlapról ajánljuk
Dohányosokat kérdeztek, érdekes dologok derültek ki

Dohányosokat kérdeztek, érdekes dologok derültek ki

A leszokási hajlandóságot nagyban befolyásolja, hogy mennyire érezzük távolinak a dohányzás negatív, illetve a leszokás pozitív következményeit – derül ki az ELTE PPK kutatóinak 1500 dohányost bevonó vizsgálatából.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×