eur:
411.28
usd:
393.08
bux:
0
2024. november 22. péntek Cecília
Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke sajtótájékoztatót tart az Európai Parlament plenáris ülése után Strasbourgban 2022. március 8-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Julien Warnand

EU: az ukrajnai háború felgyorsítja a zöld átállást

Frans Timmermans zöldbiztos szerint ez szükségszerű, Tóth Edinának viszont a csomagot látva akadnak kételyei.

A klímaválság kellős közepén vagyunk, a zöld átállást minél hamarabb be kell vezetni, ezt a folyamatot az ukrajnai háború fel fogja gyorsítani - jelentette ki Frans Timmermans, az európai zöld megállapodásért felelős uniós biztos kedden, az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén.

A Fit for 55 (Irány 55 százalék) elnevezésű uniós klímacsomaggal kapcsolatos parlamenti vitában a biztos elmondta: a megújuló energiákra fordított források Európában maradnak, míg a fosszilis tüzelőanyagokra költött pénz Vlagyimir Putyin orosz elnök zsebébe vándorol.

Timmermans úgy vélte, több uniós tagállamban vannak kiszolgáltatott háztartások, és az állam hatalmas összegeket költ az Oroszországból vásárolt tüzelőanyagokra, míg az átállást előmozdító, úgynevezett méltányos átállási alap segítségével a legszegényebb háztartásoknak is jut támogatás. Mint mondta, az EP-nek ambiciózus csomagot kellene elfogadnia úgy, hogy egyetlen tagállamot sem lehet magára hagyni az átállási folyamatban. "Politikánknak tisztességesnek kell lennie"- hangsúlyozta.

A biztos szerint drámaian nő a lakóépületek és a közlekedési járművek károsanyag-kibocsátása, így meg kell duplázni az erőfeszítéseket a légszennyezettség csökkentése érdekében. Timmermans kiemelte, hogy ebben a két szektorban kell a leggyorsabban reagálni. Mint mondta, egyes tagállamok nem tartották be vállalásaikat, és most tovább gyengítenék a klímavédelmi uniós eszközt, amelyet tisztességes szociális alapon hozna létre az Európai Bizottság.

A biztos megemlítette, hogy "karbonadót kellene fizetnie mindenkinek, aki belső égésű motorral működő gépkocsit használ, akik elektromos autóval járnak, azok már megfizették ezt".

Tóth Edina, a Fidesz EP-képviselője felszólalásában azt mondta: az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a zöld átállás döntő fontosságú Európa és a világ jövője szempontjából, ezért felelős és hatékony döntéseket kell hozni.

"Az uniós klímacsomag viszont épp ennek az ellenkezője: felelőtlen javaslatok összessége, amelyek szembemennek a józan ésszel, és jelentős lakossági energiaár-növekedést idéznének elő az EU-ban"- hívta fel a figyelmet.

Tóth Edina szerint a klímaadó elfogadása, különösen kedvezőtlenül érintené az európai, köztük a magyar családokat és vállalkozásokat, valamint veszélyeztetné a magyar rezsicsökkentési program eredményességét és fenntarthatóságát.

"A felelőtlen brüsszeli klíma- és energiapolitika miatt már most az egekben vannak az energiaárak, és elszabadult az infláció is. Nem hozhatjuk még nehezebb helyzetbe az állampolgárokat, a zöld átállás költségeit nem nekik, hanem a szennyező nagyvállalatoknak kellene megfizetniük, a gazdasági növekedést gátló irreális baloldali elképzelések helyett pedig valódi környezet- és polgárbarát klímaintézkedésekre van szükség" - húzta alá a képviselő.

Dobrev Klára, a DK uniós parlamenti képviselője felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy az EP-nek úgy kell szavaznia a csomaggal kapcsolatban, hogy figyelembe veszi azon polgárok érdekeit, "akik bérből és fizetésből élnek, és minden egyes hónapban megküzdenek azért, hogy minden számlát kifizessenek."

"Akkor leszünk sikeresek a klímaváltozás elleni harcban és Európa energiafüggetlenségének elnyerésében, ha a polgárok érdekeit vesszük figyelembe. Az európai szociális klímaalap létrehozása e tekintetben is történelmi tett, Európa a 2008-as gazdasági válság során megtanulta, hogy csak úgy tudunk erős versenyképes világot építeni, ha közevetlenül segítjük az emberek versenyképességét" - jelentette ki.

Kósa Ádám, a Fidesz EP-képviselője szerint a klímaváltozás elleni harc mindenkinek elemi érdeke, de aggodalomra ad okot, hogy a javasolt intézkedések mögött nincs megalapozott számítás és fenntartható jövőkép. Felhívta a figyelmet arra, hogy "a tagállamokban elképesztő mértékben növekednek a rezsiköltségek és az üzemanyagárak, így nem szerencsés olyan javaslatokkal előállni, amelyek tovább növelik ezeket a terheket, ugyanis a szociális klímaalap csak részben és időlegesen tudja majd csökkenteni őket".

Győri Enikő, fideszes képviselő arról beszélt, hogy a csomag karbonvámra vonatkozó javaslatával az EU öt alapanyag-előállító szektorban a "zölden", így drágábban termelő vállalatokat védte volna meg azon külföldi cégekkel szemben, amelyek környezetkárosító módon gyártanak ugyan, de olcsóbban, s ezáltal tisztességtelen versenyelőnyre tesznek szert.

"Az Európai Parlament megmutatta, hogyan lehet jó kezdeményezést is vállalhatatlanná tenni az érintett európai cégek jajkiáltása és a józan ész ellenére. Mert sajnos ez a parlament tönkre akarja tenni Európa versenyképességét" - tette hozzá.

Véleménye szerint a karbonvám úttörő javaslat, ezért először elegendő hosszúságú próbaidőszakra lenne szükség, hogy látni lehessen a működését, és amikor bizonyított a rendszer, akkor lehetne gondolkodni a kiterjesztésén. Mint mondta, a javaslat árfelhajtó hatású, amely az amúgy is szárnyaló infláció mellett csak fokozná a vállalatok nehézségét, és drágítaná az európai exportot, továbbá az ingyenes kvóták erőltetett kivezetése csak fokozná a cégek terheit.

A parlament szerdán szavaz a nagyszabású Fit for 55 elnevezésű uniós klímacsomagról, amelyet az uniós bizottság tavaly terjesztett elő. Többek között a kibocsátás-kereskedelem kiterjesztéséről, a belső égésű motorral hajtott, újonnan forgalomba helyezett autók 2035-től történő betiltásáról és a CO2-határértékek kompenzációs mechanizmusáról voksolnak a képviselők.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×