eur:
389.49
usd:
361.89
bux:
68002.24
2024. május 5. vasárnap Adrián, Györgyi
IRPIN, UKRAINE - MARCH 3: A general view from the town of Irpin, amid Russias attacks on Ukraine, on March 3, 2022. (Photo by Wolfgang Schwan/Anadolu Agency via Getty Images)
Nyitókép: Wolfgang Schwan/Anadolu Agency via Getty Images

Moszkva összegezte, milyen károkat okozott

Egy forrás azt állítja, Ukrajna néhány hónapra volt attól", hogy minden felététele meglegyen saját nukleáris fegyvere kifejlesztéséhez.

Az orosz haderő az Ukrajna ellen elindított háború kezdete óta az ukrán katonai infrastruktúra 2203 objektumát semmisítette meg - közölte vasárnap Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

Konasenkov azt mondta, hogy az elmúlt egy nap alatt tíz ukrán vadászgépet, harci helikoptert és hat drónt semmisítettek meg, valamint hogy rakétacsapással megsemmisítettek egy Sz-300-as rakétavédelmi rendszert és egy katonai repülőteret. Tájékoztatása szerint az általa "különleges hadműveletként" emlegetett háború kezdete óta 69 ukrán gép semmisült meg a földön, 24 pedig a levegőben.

A szóvivő által ismertetett orosz hadijelentésben szerepelt

  • 111 megsemmisített légvédelmi rakétarendszer,
  • 71 lokátorállomás,
  • 778 harckocsi és páncélozott harcjármű,
  • 77 rakéta-sorozatvető,
  • 279 ágyú és aknavető,
  • 553 különleges jármű,
  • 62 pilóta nélküli repülőgép.

Eduard Baszurin, a donyecki "népi milícia" parancsnokhelyettese bejelentette, hogy a körülvett Mariupolnál és Volnovahánál az orosz hadsereg által támogatott szakadár erők ismét humanitárius folyosót nyitottak a távozni akaró polgári lakosok számára. Kifejezte abbéli reményét, hogy az ukrán parancsnokok kiengedik a menekülni akarókat.

Szombaton történt már egy hasonló kísérlet a humanitárius folyosók megnyitására. A kudarcért a szembenálló felek egymást tették felelőssé.

Három orosz állami hírügynökség, a TASZSZ, az Interfax és a RIA Novosztyi is idézett vasárnap egy névtelenül nyilatkozó, az orosz Külső Hírszerző Szolgálatra (SZVR) is hivatkozó forrást, amely azt állította, hogy Ukrajna, két évtizedig tartó titkos nukleáris és fejlesztések nyomán, mindössze "néhány hónapra volt attól", hogy minden felététele meglegyen saját nukleáris fegyvere kifejlesztéséhez. Az egyik "kompetens szervet" képviselő, "jól értesült" informátor szerint

a 2014 után felgyorsult programja keretei között Kijev mind uránium, mind plutónium alapú nukleáris robbanószerkezet kifejlesztésén dolgozott.

A feltételes módot gyakran használó illetékes az állította, hogy a kezdeti szakaszban Ukrajna az Egyesült Államoktól kapott "megfelelő minőségű" plutóniumot, és egyéb technológiákat is beszerezhetett titokban Nyugatról. Az informátor, aki kijevi, harkivi, odesszai és lvivo tudományos intézeteket is megemlített a fegyverprogram részvevői között, azt hangoztatta, hogy a csernobili zónában, ahol megemelkedett a sugárzási háttér, titokban végezték az ilyen munkát: "piszkos bomba" előállítását és a plutónium leválasztását.

A rakétafejlesztésben az orosz hírügynökségek által egyhangúlag terjesztett anyag szerint Ukrajna Törökországgal és Szaúd-Arábiával működött együtt.

Címlapról ajánljuk
Kiss László: „a szegény japán ember űrtávcsöve” egy világrekorder csúcsműszer

Kiss László: „a szegény japán ember űrtávcsöve” egy világrekorder csúcsműszer

A vadonatúj földi obszervatórium számos előnye közt az egyik, hogy ezerszer olcsóbb volt a James Webb űrteleszkópnál, és az sem elhanyagolható, hogy ha elromlik, oda lehet menni megjavítani - fogalmazott Kiss László csillagász, akadémikus az InfoRádióban, bemutatva a TAO-t. Megjegyezte: persze azt ne gondolja senki, hogy a kutatók az Atacamába fognak járni, távolról, az interneten, kamerákon megy szinte minden.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.06. hétfő, 18:00
Salát Gergely
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Nagyon fontos területet veszíthetnek az ukránok, kiszivárgott Trump súlyos terve - Ukrajnai háborús híreink vasárnap

Nagyon fontos területet veszíthetnek az ukránok, kiszivárgott Trump súlyos terve - Ukrajnai háborús híreink vasárnap

Szombaton kiderült, hogy Donald Trump újbóli megválasztása esetén a NATO-tagállamokat arra kényszerítené, hogy védelmi kiadásaikat a GDP 3 százalékára emeljék, reagálva ezzel az Oroszország és Kína jelentette fenyegetésekre, miközben az Ukrajnának nyújtott támogatást nem számítaná bele ebbe a keretbe. Eközben a G7 országok vezetői tárgyalásokat folytatnak egy olyan javaslatról, amelynek értelmében Ukrajnának 50 milliárd dollár értékű segélyt nyújtanak, amit az Európában befagyasztott orosz vagyonból származó nyereségből finanszíroznának. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×