eur:
415.69
usd:
401
bux:
80677.32
2025. január 7. kedd Attila, Ramóna
IRPIN, UKRAINE - MARCH 3: A general view from the town of Irpin, amid Russias attacks on Ukraine, on March 3, 2022. (Photo by Wolfgang Schwan/Anadolu Agency via Getty Images)
Nyitókép: Wolfgang Schwan/Anadolu Agency via Getty Images

Moszkva összegezte, milyen károkat okozott

Egy forrás azt állítja, Ukrajna néhány hónapra volt attól", hogy minden felététele meglegyen saját nukleáris fegyvere kifejlesztéséhez.

Az orosz haderő az Ukrajna ellen elindított háború kezdete óta az ukrán katonai infrastruktúra 2203 objektumát semmisítette meg - közölte vasárnap Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

Konasenkov azt mondta, hogy az elmúlt egy nap alatt tíz ukrán vadászgépet, harci helikoptert és hat drónt semmisítettek meg, valamint hogy rakétacsapással megsemmisítettek egy Sz-300-as rakétavédelmi rendszert és egy katonai repülőteret. Tájékoztatása szerint az általa "különleges hadműveletként" emlegetett háború kezdete óta 69 ukrán gép semmisült meg a földön, 24 pedig a levegőben.

A szóvivő által ismertetett orosz hadijelentésben szerepelt

  • 111 megsemmisített légvédelmi rakétarendszer,
  • 71 lokátorállomás,
  • 778 harckocsi és páncélozott harcjármű,
  • 77 rakéta-sorozatvető,
  • 279 ágyú és aknavető,
  • 553 különleges jármű,
  • 62 pilóta nélküli repülőgép.

Eduard Baszurin, a donyecki "népi milícia" parancsnokhelyettese bejelentette, hogy a körülvett Mariupolnál és Volnovahánál az orosz hadsereg által támogatott szakadár erők ismét humanitárius folyosót nyitottak a távozni akaró polgári lakosok számára. Kifejezte abbéli reményét, hogy az ukrán parancsnokok kiengedik a menekülni akarókat.

Szombaton történt már egy hasonló kísérlet a humanitárius folyosók megnyitására. A kudarcért a szembenálló felek egymást tették felelőssé.

Három orosz állami hírügynökség, a TASZSZ, az Interfax és a RIA Novosztyi is idézett vasárnap egy névtelenül nyilatkozó, az orosz Külső Hírszerző Szolgálatra (SZVR) is hivatkozó forrást, amely azt állította, hogy Ukrajna, két évtizedig tartó titkos nukleáris és fejlesztések nyomán, mindössze "néhány hónapra volt attól", hogy minden felététele meglegyen saját nukleáris fegyvere kifejlesztéséhez. Az egyik "kompetens szervet" képviselő, "jól értesült" informátor szerint

a 2014 után felgyorsult programja keretei között Kijev mind uránium, mind plutónium alapú nukleáris robbanószerkezet kifejlesztésén dolgozott.

A feltételes módot gyakran használó illetékes az állította, hogy a kezdeti szakaszban Ukrajna az Egyesült Államoktól kapott "megfelelő minőségű" plutóniumot, és egyéb technológiákat is beszerezhetett titokban Nyugatról. Az informátor, aki kijevi, harkivi, odesszai és lvivo tudományos intézeteket is megemlített a fegyverprogram részvevői között, azt hangoztatta, hogy a csernobili zónában, ahol megemelkedett a sugárzási háttér, titokban végezték az ilyen munkát: "piszkos bomba" előállítását és a plutónium leválasztását.

A rakétafejlesztésben az orosz hírügynökségek által egyhangúlag terjesztett anyag szerint Ukrajna Törökországgal és Szaúd-Arábiával működött együtt.

Címlapról ajánljuk
Bauer Bence: más országok számára is minta lehet az, ami most jön az osztrák politikában

Bauer Bence: más országok számára is minta lehet az, ami most jön az osztrák politikában

Jótékony hatással lehet a magyar–osztrák kapcsolatokra és a Patrióták Európáért EP-frakció jelentőségét is felértékelheti, ha az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke, Herbert Kickl lesz a következő kancellár – mondta az InfoRádióban a Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója. A szakértő szerint Ausztria lehet a követendő példa a nemzetközi politikai életben arra, hogy a radikálisnak kikiáltott pártokkal is együtt lehet működni.

Csaba László: a bizonytalan európai kormányzás negatív hatással jár

Donald Trump kampányígéretei miatt kénytelen lesz bevezetni a védővámokat, ám azok hatásaival is meg kell majd küzdenie – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csaba László közgazdász, akadémikus. A műsorban egyebek mellett szó esett még a bizonytalan kormányzás gazdasági hatásairól, mint amilyen Ausztriban, Németországban és Franciaországban látható.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.01.07. kedd, 18:00
Aczél Petra
kommunikációs szakértő, a MOME rektorhelyettes
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×