eur:
411.23
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Tabletjén játszik egy fiú egy kijevi óvóhelyen 2022. február 24-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök ezen a napon katonai művelet végrehajtását rendelte el a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben is támadtak katonai célpontokat, és támadást indítottak az oroszbarát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A nyugati világ elítélte az orosz hadműveletet, és szankciókról döntött Moszkva ellen.
Nyitókép: MTI/AP/Emilio Morenatti

Háború, álhírek, kibertámadás, halottak, menekülők, szankciók - az ukrajnai háború 3. napja

Kijev még tartja magát, noha már a város területén is voltak összecsapások ukrán és orosz katonák között. A nemzetközi közvélemény egyre egységesebbé válik.

Az orosz csapatok szombaton folytatták az előrenyomulást Ukrajnában, miután Vlagyimir Putyin elnök az előző nap szüneteltette a hadműveletet a Kijevvel folytatandó tárgyalásokra várva, amelyek nem történtek meg - közölte az orosz elnök szóvivője.

Dmitrij Peszkov sajtótájékoztatóján azt is bejelentette, hogy Oroszország számított a hadműveletre válaszul a Nyugat által elfogadott szankciókra, és intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy a lehető legkisebbre csökkentsék a gazdaságra gyakorolt káros hatásukat.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója szerint viszont

teljességgel valótlan az az állítás, hogy Oroszország felfüggesztette volna az ukrajnai csapatmozgásokat.

A tanácsadó szombati üzenetében azt közölte, hogy Oroszország pénteken kiszélesítette a hadműveletet, este és éjszaka tömeges légi- és rakétatámadást intézett ukrán városok ellen. Cáfolta azokat az állításokat, amelyek szerint Ukrajna nem hajlandó tárgyalni, de leszögezte: nem fogad el ultimátumokat vagy teljesíthetetlen feltételeket.

Kijevben szombaton az AFP francia hírügynökség jelentése szerint a Győzelem sugárúton,

a főváros egyik főútvonalán összecsapások voltak

orosz és ukrán csapatok között.

Az ukrán fővárosban szombattól hétfő reggelig meghosszabbították a kijárási tilalmat. Bárkit, akit 17 és 8 (közép-európai idő szerint 18 és 9) óra között az utcán találnak, ellenségként fognak kezelni - jelentette be Vitalij Klicsko polgármester.

Ramzan Kadirov, a dél-oroszországi Csecsenföld vezetője, Vlagyimir Putyin orosz elnök szövetségese az interneten közétett videofelvételen szombaton megerősítette:

csecsen csapatokat vezényelt Ukrajnába.

Egyben felszólította az ukránokat: döntsék meg a kormányukat. Kadirov szerint a csecsen csapatoknak eddig nem volt veszteségük, és az orosz katonák könnyedén elfoglalhatnak ukrán nagyvárosokat, közöttük Kijevet is.

Szombaton elérhetetlen volt az orosz elnöki hivatal honlapja, a kremlin.ru, jelentések szerint

több orosz kormányszerv és állami média weboldala is kibertámadás áldozata lett

- jelentette a Reuters brit hírügynökség.

Ankara erőfeszítéseket tesz az azonnali tűzszünet érdekében - közölte Recep Tayyip Erdogan török elnök szombaton Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott telefonbeszélgetésében. A török elnöki hivatal közleménye szerint Erdogan részvétét fejezte ki az orosz támadásban elhunyt ukránok halála miatt.

Zelenszkij köszönetet mondott a török elnöknek, amiért Törökország lezárta az orosz hadihajók előtt a Fekete-tengert a Földközi-tengerrel összekötő tengerszorosokat, a Boszporuszt és a Dardanellákat, ám Oroszország nem kapott semmilyen hivatalos értesítést Törökországtól, hogy lezárta volna a két szorost az orosz hadihajók előtt - idézte az ankarai orosz nagykövetséget az Interfax orosz hírügynökség. Egy nevének elhallgatását kérő török illetékes megerősítette a Reutersnek, hogy Törökország nem hozott ilyen döntést.

Előzőleg Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter hívta fel telefonon Szergej Lavrov orosz külügyminisztert, és a hadművelet beszüntetésére kérte.

A török külügyminisztérium közleménye szerint Cavusoglu ismételten kijelentette, hogy

Törökország kész helyszínt biztosítani az orosz és az ukrán elnök tárgyalásához,

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő Oroszország elleni további szankciókat, köztük az Északi Áramlat gázvezeték lezárását és Oroszországnak a SWIFT nemzetközi pénzügyi rendszerből történő kizárását sürgette, mielőtt szombaton Berlinben Olaf Scholz német kancellárral találkozott.

"Azért jöttem Berlinbe, hogy felrázzam Németország lelkiismeretét, hogy valóban kemény szankciók mellett döntsön, amelyek befolyással lesznek a Kreml intézkedéseire" - mondta a lengyel miniszterelnök, aki napközben bejelentette, egy véleményen vannak a szankciók ügyében Magyarországgal is, amelynek miniszterelnöke, Orbán Viktor a keleti határon töltötte a szombatot.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter szombaton bejelentette: Washington 350 millió dollár értékben újabb katonai segélyt küld Kijevnek, hogy támogassa az orosz hadsereg elleni küzdelmét.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×