Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 6. vasárnap Zakariás
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter megbeszélést folytat Vlagyimir Putyin orosz elnökkel (a képen nem látható) Moszkvában 2022. február 14-én.
Nyitókép: MTI/AP/Szputnyik/Alekszej Nyikolszkij

Moszkva erős üzenetet küldött az Európai Uniónak

Oroszország szerint kétséges, hogy az EU képes-e közvetíteni. Időközben Kijev a diplomáciai kapcsolatok megszakítását fontolgatja Moszkvával. Volodimir Zelenszkij azt is elmondta, szerinte Oroszország teljes körű háborút is indítana-e Ukrajna ellen.

Az Ukrajna délkeleti részének rendezéséről szóló minszki megállapodásokat az ukrán vezetés rögtön aláírásukat követően lábbal tiporta - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter (nyitóképünkön). A Rosszija-24 televíziós csatorna műsorának nyilatkozva azt mondta, hogy közvetlenül a minszki megállapodások aláírása után az akkori ukrán elnök, Petro Porosenko a kijevi parlamentben elmondott beszédében kifogásokat kezdett gyártani ahelyett, hogy megvédte volna ezt a kulcsfontosságú dokumentumot, amely megállította a háborút és megnyitotta az utat a békés rendezés, Ukrajna területi integritásának megőrzése előtt. Az akkori ukrán külügyminiszter, Pavlo Klimkin pedig azt kezdte bizonygatni, hogy ezek a megállapodások semmit sem érnek, csak egy darab papír, Ukrajna nem vállalt semmilyen kötelezettséget - mondta Lavrov.

Hozzátette: "Általában féltek, féltek megvédeni az álláspontjukat, megvédeni a konszenzust, amely Minszkben született Ukrajna, Oroszország, Franciaország és Németország elnökeinek részvételével".

Az orosz külügyek irányítója szólt arról is, hogy

az európaiak és az amerikaik addig meg nem állnak, nem nyugszanak, amíg ki nem merítik az összes lehetőséget Oroszország úgynevezett megbüntetésére.

"Már most mindenféle pokoli szankciókkal fenyegetőznek (...). Már megszoktuk" - vélekedett.

(Az InfoRádiónak nyilatkozó elemző pedig arról beszélt, hogy Oroszország talán nem is áll meg addig, amíg a decemberi követeléseivel kapcsolatban eredményt nem ér el.)

Lavrov egyben szólt arról, hogy Moszkvának kétségei vannak az Európai Unió közvetítői képességével kapcsolatban a konfliktusmegoldás terén. Hangoztatta: "Egyre több kétség merül fel azzal kapcsolatban, hogy az Európai Unió képes-e közvetítőként fellépni, amilyen helyzetbe hozta magát, és képes lenne bármilyen érdemi eredményt felmutatni".

"Az EU képtelensége arra, hogy saját megoldásokat keressen, nagyon-nagyon sokatmondó. Ez egyébként nemcsak a belső ukrán válságra vonatkozik, ahol az EU a garanciáival kudarcot vallott, de az EU külpolitikájának más területeire is" - hangoztatta.

Korábban az orosz külügyi szóvivő, Marija Zaharova hasonló szellemben beszélt arról, hogy Moszkva szerint Kijev többé nem tekinti érvényesnek a minszki megállapodásokat, amelyeket a szakadár köztársaságok orosz elismeréséig az ukrajnai rendezés alapjának tekintettek.

Kijevben téma a diplomáciai kapcsolatok fenntartása Moszkvával

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette kedden, hogy fontolóra veszi az Ukrajna és Oroszország közötti diplomáciai kapcsolatok megszakítását. Az államfő erről azon a sajtótájékoztatón beszélt, amelyet Alar Karis észt elnökkel kijevi megbeszélésüket követően közösen tartottak.

"Kérést kaptam a külügyminisztériumtól, hogy fontoljam meg az Ukrajna és az Orosz Föderáció közötti diplomáciai kapcsolatok megszakításának kérdését. A sajtótájékoztató után ezen a témán fogok dolgozni. És nem csak ezen" - fogalmazott Zelenszkij.

Felszólította továbbá Ukrajna nemzetközi partnereit, hogy vezessenek be szankciókat az Északi Áramlat-2 orosz gázvezeték ellen. (Ezt időközben Németország meglépte.)

Az ukrán elnök értékelve azt, hogy Moszkva elismerte Ukrajnától függetlennek a két Donyec-medencei szakadár "népköztársaságot", kifejtette: "úgy gondoljuk, hogy ez eszkalációs lépés volt, jogi agresszió, amely megalapozta Oroszország és az ideiglenesen megszállt ukrán területeket körülvevő fegyveresek katonai agresszióját".

Zelenszkij szerint Oroszország nem indít teljes körű háborút Ukrajna ellen.

"Hisszük, hogy a háború nem lesz erőteljes Ukrajna ellen,

és nem lesz széles körű eszkaláció az Oroszországi Föderáció részéről" - hangoztatta.

Címlapról ajánljuk
Eljöhetett a radikális jobboldal napja Németországban

Eljöhetett a radikális jobboldal napja Németországban

Vasárnap tartományi parlamenti választást tartanak a mintegy 2,1 millió lakosú Szász-Anhaltban. Bár a voksolás alapesetben elsősorban a helyi és a német belpolitika követőit érdekelné, a nemzetközi figyelem most mégis erre a tartományra fókuszál. A választás tétje ugyanis túlmutat a regionális kereteken: nem az a kérdés, hogy az Alternatíva Németországért (AfD) szerzi-e meg a legtöbb képviselői helyet, hanem az, hogy eléri-e az abszolút többséget, vagy a többi párt összefogásával megakadályozható-e az első AfD-s tartományi miniszterelnök megválasztása.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Tisza-kormány: Magyar Péter kitüntetné a paksi védekezés résztvevőit, vasútvillamos jöhet Borsodban

Tisza-kormány: Magyar Péter kitüntetné a paksi védekezés résztvevőit, vasútvillamos jöhet Borsodban

Azt javasolja a kormánynak Magyar Péter, hogy a paksi védekezés minden résztvevője részesüljön kitüntetésben és jutalomban az október 23-i nemzeti ünnepen - a miniszterelnök erről a Facebookon írt szombaton. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter tegnap bejelentette, Szeged és Hódmezővásárhely mintájára Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is megkezdődik a tramtrain-hálózat (vasútvillamos) kialakításának előkészítése, amely Miskolc, Tiszaújváros, Kazincbarcika és akár Ózd belvárosait kötheti össze közvetlenül. Cikkünk folyamatosan frissül a legfontosabb közéleti hírekkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×