Öt orosz bank és három befolyásos, vagyonos magánszemély ellen rendelt el vagyonbefagyasztást is tartalmazó szankciókat a brit kormány, válaszul arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök előző nap hivatalosan elismerte a délkelet-ukrajnai szakadár területek önállóságát.

Boris Johnson brit miniszterelnök a londoni alsóházban tartott tájékoztatójában elmondta: a szankciós listán

• a Rosszija Bank,
• az ISZ Bank (Ipari Takarékbank),
• a General Bank (Genbank),
• a Promszvjazbank és
• a Fekete-tengeri Fejlesztési és Újjáépítési Bank

szerepel.

A brit kormány emellett személyi szankciókat léptetett érvénybe

• Gennagyij Tyimcsenko, valamint
• Borisz Rotenberg és
• Igor Rotenberg

nagyvállalkozókkal szemben.

Johnson elmondta: London befagyasztja a szankciós listán szereplők Nagy-Britanniában tartott vagyoneszközeit, a büntetőintézkedésekkel sújtott személyek nem utazhatnak be az országba, emellett a brit kormány megtiltja, hogy brit állampolgárok és vállalatok bármilyen üzleti kapcsolatra lépjenek velük.

A londoni külügyminisztérium nem sokkal Johnson tájékoztatása után közölte: Gennagyij Tyimcsenko a hatodik leggazdagabb orosz oligarcha, Boris és Igor Rotenberg pedig "hosszú ideje kötődik a rezsimhez".

A tárca szerint a szankciókkal sújtott öt orosz bank részt vett az orosz megszállás finanszírozásában, és London e pénzintézetek nagy-britanniai vagyoneszközeit is azonnali hatállyal befagyasztja.

A Rosszija Bank különösen közel áll a Kremlhez, a Promszvjazbank pedig alapvető fontosságú szerepet játszik az orosz védelmi szektor finanszírozásában – hangsúlyozza tájékoztatásában a brit külügyminisztérium.

A tárca egyelőre részletek nélkül közölte:

London szankciókat vezet be az orosz törvényhozás azon tagjai ellen is, akik Ukrajna területi szuverenitásának égbekiáltó megsértésével megszavazták a két délkelet-ukrajnai szakadár terület függetlenségének elismerését.

A brit külügyminisztérium szerint Nagy-Britannia a következő hetekben kiterjeszti a Krím-félszigeten már alkalmazott területi szankciókat a donyecki és a luganszki szakadár "köztársaságokra" is. Ez azt jelenti, hogy brit magánszemélyek és vállalatok nem folytathatnak üzleti tevékenységet ezekkel a térségekkel mindaddig, amíg e területek vissza nem térnek Ukrajna ellenőrzése alá.

A londoni külügyi tárca közölte azt is, hogy további orosz agresszió esetére a brit kormány példátlan újabb szankciókat tart készenlétben, köztük olyanokat, amelyek az orosz pénzügyi és kereskedelmi szektort érintenék.

Ezek közé tartozna egyéb lépések mellett olyan törvény elfogadása, amely

megtiltatná orosz államadósság-eszközök forgalmazását brit piacokon.

Nagy-Britannia a partnerországokkal együttműködve gyakorlatilag elszigetelné Oroszországot a világgazdaságtól, rendkívüli mértékben megnehezítve az oligarchák és az orosz üzleti vállalkozások tevékenységét Oroszország határain túl – áll a brit külügyminisztérium állásfoglalásában.

Alsóházi felszólalásában a brit miniszterelnök is hangsúlyozta: az általa most bejelentett szankciócsomag csak "az első sorozat" azon intézkedések közül, amelyeket Nagy-Britannia kész érvénybe léptetni.

Boris Johnson kijelentette: nem lehet tudni, hogy a következő napok mit hoznak, de a lehetőségek között szerepel az is, hogy az ukrán határok mentén felsorakozott, teljes támadókészültségben lévő csaknem 200 ezer orosz katona általános offenzívát indít.

Ha a legrosszabb bekövetkezik, akkor egy 44 milliós európai nemzet válik semmivel sem igazolható, totális agresszív háború célpontjává, az orosz elnök által említett "abszurd, sőt misztikus okokból" – fogalmazott a brit miniszterelnök.

Johnson hangsúlyozta:

Nagy-Britannia komolyan veszi Oroszország biztonsági aggályait,

és ezt demonstrálta azzal is, hogy Ben Wallace brit védelmi miniszter a minap több mint három órán át tárgyalt Moszkvában Szergej Sojgu orosz védelmi miniszterrel és Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnökkel.

A brit kormányfő kijelentette: London nem hagy fel a diplomáciai erőfeszítésekkel, az utolsó lehetséges pillanatig keresi a diplomáciai megoldás módjait, de "szembe kell nézni azzal a lehetőséggel, hogy Vlagyimir Putyin semmiféle üzenetre nem reagál, és békíthetetlen elszántsággal törekszik Ukrajna még további alávetésére és gyötrésére".

Kedden a brit külügyminisztériumba kérették Andrej Kelint, Oroszország londoni nagykövetét, és vele is közölték, hogy további szankciók várhatók, ha Moszkva nem vonja vissza fegyveres erőit és nem tesz eleget nemzetközi kötelezettségeinek.