Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
A brit parlament által közreadott képen Boris Johnson brit miniszterelnök felszólal a brit parlament alsóházában Londonban 2022. január 31-én. Johnson bocsánatot kért, amiért a koronavírus-járvány megfékezésére elrendelt korábbi zárlatok idején partikat és egyéb összejöveteleket rendeztek a londoni miniszterelnöki hivatalban.
Nyitókép: MTI/AP/Brit parlament/Jessica Taylor

A britek többsége nem bocsát meg Boris Johnsonnak

Csak a választók egynegyede marasztalná a kormányfőt a legújabb botrányok után.

A legfrissebb felmérés szerint a britek csaknem kétharmada Boris Johnson miniszterelnök távozását szeretné.

Johnson 2019-ben kezdődött miniszterelnöki időszakának eddigi legnagyobb belpolitikai botrányába keveredett, miután az elmúlt hetekben kiderült, hogy a londoni kormányfői hivatalban és más kormányhivatalokban a koronavírus-járvány elleni szigorú kapcsolattartási korlátozások idején rendszeresen összejöveteleket, partikat rendeztek.

Az ügyben vizsgálat indult, amelynek hétfőn ismertetett előzetes összefoglalója szerint tizenhat ilyen rendezvény volt a Downing Streeten a zárlatok idején. A dokumentum szerint "nehéz indokot találni" ezekre az összejövetelekre olyan időszakokban, amikor a kormány a mindennapi életvitelt széles körben korlátozó intézkedések elfogadására kérte a lakosságot.

Az ügyben rendőrségi vizsgálat is folyik.

A legnagyobb brit közvéleménykutató cég, a YouGov kedden ismertetett vizsgálata szerint a megkérdezett brit választók 63 százaléka pártolná Johnson távozását, és csak 25 százalékuk marasztalná hivatalában a kormányfőt.

A teljes mintán belül a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt szavazóinak 89 százaléka, a Liberális Demokraták híveinek 86 százaléka, a Johnson vezette kormányzó Konzervatív Párt szavazótáborának 38 százaléka válaszolta azt, hogy véleménye szerint Boris Johnsonnak le kell mondania a miniszterelnöki tisztségről.

A konzervatív szavazók abszolút többsége ugyanakkor marasztalná a kormányfőt: a YouGov-felmérés szerint 51 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy továbbra is Johnsont szeretné látni a miniszterelnöki poszton.

A botrány ugyanakkor a Konzervatív Párt számos prominens képviselője szerint is Boris Johnson miniszterelnök lemondását indokolná.

A londoni alsóház konzervatív frakciójának több tagja bizalmi szavazást kezdeményezett Johnson ellen, és állítólag további tory képviselők is erre készülnek,

csak meg akarják várni a civil vizsgálat teljes jelentésének és a rendőrségi vizsgálat eredményének közzétételét.

A Konzervatív Párt szabályzata szerint a frakciótagság minimum 15 százalékának - a jelenlegi létszám alapján 54 képviselőnek - kell kezdeményeznie a miniszterelnökkel szembeni bizalmi szavazást ahhoz, hogy a frakció illetékes bizottsága elrendelje a voksolást.

Sir Graham Brady, a vezetőválasztási ügyekben is illetékes konzervatív párti frakcióbizottság elnöke azonban a konvencióknak megfelelően csak akkor szólal meg az ügyben, ha a kezdeményező levelek száma elérte az előírt minimumot, és Brady keddig nem jelezte, hogy ez megtörtént volna.

Az Eurasia Group nevű londoni politikai-gazdasági kockázatelemző csoport kedden közölte: az eddigi 65 százalék helyett immár 75 százalékra taksálja annak az esélyét, hogy Boris Johnson az idén távozik tisztségéből.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×