Nagyon izgalmas év előtt áll az Európai Unió, nagyon sok szempontból – jelentette ki Feledy Botond az InfoRádió Aréna című műsorában. Az Európai Parlament eljutott megbízatása feléhez, ezért belső intézményi változások jönnek: lecserélik az elnököt és az elnökséget. A napokban elhuny David Sassoli, az EP szocialista elnöke, de ettől függetlenül is váltás jött volna a posztján, mert a megegyezés alapján a két nagy párt felosztotta az amúgy ötéves pozíciót kétszer két és fél éves pozícióra.
Emellett fontos idei feladatként említette a külpolitikai elemző, hogy az EU-nak néhány nagyon fontos új fejlődési irányról is döntenie kell, ezeket részben már bemutatta Ursula von der Leyen bizottsági elnök a korábbi évértékelő beszédében. "A félvezető-piactól az akkumulátorokig a modern technológiai irányokban például látszik, hogy az EU akar lépni, illetve a felújítási alapot el is fogják erre költeni" – mondta Feledy Botond.
Az idei évben lesz ráadásul a francia elnökválasztás, ami egybeér az Európai Unió francia soros elnökségi tisztével.
"Ha ezeket vesszük, akkor
minden adott egy izgalmas évhez, ahol lehetnek változások.
Ráadásul az Európai Unió el fogja fogadni – várhatóan az első negyedév végén – az új stratégiai dokumentumát, ami a külpolitikai, biztonságpolitikai értelmezését fogja megadni az uniónak, ami után a NATO fogja ugyanezt a stratégiai dokumentumát megújítani. Tehát Amerika és Európa is kénytelen lesz picit mélyebben, picit tartalmasabban beszélgetni" – tette hozzá.
Romlottak a Néppárt pozíciói
Az Európai Parlament tisztújításáról elmondta, a megegyezés szerint mostantól a parlament mandátumának lejártáig néppárti elnök vezetné a testületet. Jelen állás szerint erre a máltai európai néppárti jelölt, Roberta Metsola a legesélyesebb, csakhogy ezért egyre nagyobb árat kér a baloldal. Ennek az elemző szerint az az oka, hogy az Európai Parlamentben is gyengülni látják az Európai Néppártot, amiatt most a baloldal az Európai Parlament főtitkári pozícióját kéri. Ezt a posztot eddig a német jobboldalhoz köthető Klaus Welle töltötte be, aki gyakorlatilag az Európai Parlament egyik legfontosabb, ha nem a legfontosabb "szürke eminenciása".
"Az ő fejét követeli a baloldal, hogy saját főtitkárt tudjanak kinevezni ahhoz, hogy beálljanak Roberta Metsola mögé. Ez a mérkőzés zajlik, és amíg ez nincs lefutva, nincs megszavazva, addig minden nap hozhat még meglepetést" – jelentette ki Feledy Botond.
Francia elnökválasztás
Az Európai Unió jövője szempontjából komoly jelentősége van a tavaszi franciaországi elnökválasztásnak, ráadásul éppen ebben az időszakban Franciaország az uniós soros elnöke is. Feledy Botond szerint nem is véletlenül, és ennek komoly szerepe lehet a kampányban, elsősorban Emmanuel Macron oldalán.
Az elemző úgy látja, hogy a francia kampány még nagyon nyitott,
sok még a párt nélküli jelölt és a jelölt nélküli párt,
ráadásul hivatalosan még Macron sem jelentette be az indulását. Elképesztő erősorrend-változásra már nem számít, de a baloldal még nem zárta le a belső pozíciófoglalási háborúját, ugyanez a jobboldalon már lefutott. "Az egykoron Nicolas Sárkozy fémjelezte, most éppen Republicannak, republikánusoknak hívott párt Valérie Pécresse, a párizsi régió vezetője mögé sorakozott fel némi meglepetésre. Voltak más klasszikusabb jelöltek, de Pécresse-re esett a választás" – mondta Feledy Botond.
Emellett színesebb a paletta a korábbi elnökválasztásokhoz képest a jobboldal szélén, mert Marine Le Pennel szemben megjelent egy még radikálisabb kihívó, Eric Zemmour, aki nagyon antagonisztikus figurája volt eddig is a francia közéletnek, és most belépett mint elnökjelölt. Megjelenése az elemző szerint leginkább a szélsőjobboldali szavazatok megosztására lesz alkalmas, mindenki másnak, aki nem rájuk akar szavazni, ez alighanem egy pozitív fejlemény.
Feledy Botond beszélt egy kutatásról, amely szerint a francia társadalom 2015-ben 42 százalékban vallotta magát jobboldali beállítottságúnak, ez most 44 százalék, tehát egy nagyon enyhe jobbra tolódás látható. Nincs lemorzsolódás jobboldalon, viszont a szélsőjobb identitással rendelkező franciák 12-ről 10 százalékra csökkentek egy felmérés alapján, míg baloldalon ez szintén 6 százalékról 5-re csökkent.
"Tehát egy meglehetősen picike része az a társadalomnak, amelyik, ha akarna, a széleken egyre nagyobb számú pártból választhatna. Tehát
a választás középen fog eldőlni.
Innentől kezdve az a kérdés, hogy Valérie Pécresse-szel szemben fel tud-e állítani egy olyan Macron-alternatívát a baloldal, aki kredibilis, ezt eddig nem látjuk" – tette hozzá az elemző. Tettek egy kísérletet Párizs főpolgármesterével, de Anne Hidalgo nem tudott áttörni. Most egy volt miniszter, Christiane Taubira próbálja elérni azt, hogy legyen egy új közös jelöltje a baloldalnak, de nem mindenki szeretne mögé felsorakozni.
A kampányban fontos szerep jut az uniónak és a soros elnökségnek Feledy Botond szerint.
"Úgy is mondhatjuk, hogy Franciaország azért soros elnök, mert ezt fel akarják használni a belpolitikában. Macronnal szemben uniós szinten némi ellenérzést szült, hogy az Európai Unió jövőjéről szóló konferenciasorozatot – ami egy állampolgári konzultációnak tekinthető – azért találta ki, hogy aztán az elnöksége végén, most áprilisban lezárhassa, mert a saját táborát, ami egy rendkívül heterogén tábor, lényegében csak az európai üggyel tudja összefogni" – mondta a külpolitikai elemző.
