Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Young woman pulling suitcase in  airport terminal. Copy space
Nyitókép: Nutthaseth Vanchaichana/Getty Images

Döntött az EU a védettségi igazolványok érvényességéről

A tagállamok nem írhatnak elő a 9 hónapnál rövidebb vagy hosszabb elfogadási időszakot.

Az Európai Bizottság kilenc hónapos, azaz 270 napos kötelező elfogadási időszakot határozott meg a koronavírus elleni védettséget igazoló uniós igazolványok esetében az Európai Unión belüli utazásokra vonatkozóan - közölte a brüsszeli testület .

A védettségi igazolványok egyértelmű és egységes elfogadási időszakával az utazásra vonatkozó tagállami intézkedések összehangolását igyekeznek biztosítani.

Az új szabályok szavatolják, hogy az esetleges utazási korlátozások a rendelkezésre álló legjobb tudományos bizonyítékokon és objektív kritériumokon alapuljanak - tették hozzá.

Az oltási igazolványokat a tagállamok az alapoltási sorozat utolsó adagjának beadásától számított kilenc hónapig fogadják el. Egyadagos oltóanyag esetében ez azt jelenti, hogy az igazolvány az első és egyetlen adag beadásától számított 270 napig marad érvényben. Kétadagos oltóanyag esetében az elfogadási időszak a második adag vagy - az oltás beadásának helye szerinti tagállam oltási stratégiájával összhangban - a vírus okozta betegségből való felépülés után beadott első és egyetlen adag beadásától számított 270 nap.

A kedden elfogadott új szabályok értelmében az EU-tagállamoknak minden olyan oltási igazolványt el kell fogadniuk, amelyet kevesebb mint 9 hónappal az alapoltás utolsó adagjának beadása után állítottak ki.

A tagállamok nem írhatnak elő ennél rövidebb vagy hosszabb elfogadási időszakot.

A jelenlegi állás szerint az emlékeztető adagok beadását követően kiállított igazolványokra nem vonatkozik standard elfogadási időszak, mivel most még nem áll rendelkezésre elegendő adat arra vonatkozóan, hogy azok mennyi időre nyújtanak védelmet.

Az igazolvány nem tartalmaz az elfogadási időszakra vonatkozó információt. Ehelyett az uniós védettségi igazolványok ellenőrzéséhez használt mobilalkalmazásokat módosítják.

Ha az oltás időpontja óta több mint 270 nap telt el, az ellenőrzésre használt mobilalkalmazás azt fogja jelezni, hogy az igazolás lejárt.

Annak érdekében, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre az elfogadási időszak technikai végrehajtásához és a tagállamoknak az emlékeztető adagok beadására irányuló oltási kampányaira, az új szabályokat 2022. február 1-től kell alkalmazni - közölték.

A bizottság arra bátorította a tagállamokat, hogy amennyiben az igazolványok belföldi használatára vonatkozó szabályok eltérnek a most megállapított új szabályokkal, hozzák összhangba őket egymással, hogy egyértelmű helyzetet teremtsenek az utazók számára, és mérséklődjenek a fennakadások.

A bizottsági közlemény emlékeztetett arra, hogy az Európai Parlament és a tagországok kormányait képviselő Tanács június 14-én fogadta el az uniós védettségi igazolványról szóló rendeletet, amelynek célja a biztonságos és szabad mozgás megkönnyítése volt a koronavírus-járvány idején.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×