eur:
411.11
usd:
392.25
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Nyitókép: Pixabay

Sosem látott értékű egyezményt kötött Dél-Korea Ausztráliával

Egymilliárd ausztrál dollárról szól és védelmi eszközöket érint.

Védelmi megállapodást írt alá Ausztrália és Dél-Korea egymilliárd ausztrál dollár (csaknem 232 milliárd forint) értékben.

Az egyezményt Scott Morrison ausztrál kormányfő és Mun Dzse In dél-koreai elnök írta alá, médiaértesülések szerint ez az eddigi legnagyobb, amelyet Ausztrália egy ázsiai országgal kötött. Mun Dzse In volt az első külföldi vezető, aki a világjárvány kezdete óta felkereste Ausztráliát. A dél-koreai elnök négynapos látogatásra érkezett az országba annak apropóján, hogy Canberra és Szöul hatvan évvel korábban vette fel a diplomáciai kapcsolatot egymással.

Az ügylet keretében

a Hanvha dél-koreai védelmi vállalat tüzérségi fegyverekkel, járművekkel és radarokkal látja el az ausztrál hadsereget.

Morrison megjegyezte: a megállapodás mintegy háromszáz új munkahelyet teremt Ausztráliában.

Peter Dutton ausztrál külügyminiszter aláhúzta: a szerződés megerősíti Ausztrália tűzerejét és biztonságát az Indiai- és a Csendes-óceán térségében. Canberra több projektet indított az ausztrál hadsereg modernizálása érdekében.

Szeptemberben Ausztrália biztonsági partnerséget kötött az Egyesült Államokkal és Nagy-Britanniával (AUKUS), amelynek keretében nukleáris meghajtású amerikai tengeralattjárók beszerzéséről döntött. A lépés nemcsak Franciaországot bőszítette fel, amely megrendeléstől esett el emiatt, hanem Kínát is. Biztonsági szakértők szerint az új szövetség egyértelműen a kínai katonai fenyegetés ellen irányul.

Mun Dzse In és Scott Morrison továbbá megegyezett arról, hogy országaik együtt fognak dolgozni a tiszta energiát előállító technológiákon, valamint Ausztrália megkönnyíti a hozzáférést a kritikus ásványokhoz Dél-Korea számára. Jelenleg a dél-koreai kritikusásvány-import negyven százaléka Ausztráliából érkezik.

Mun hangsúlyozta, hogy Dél-Korea és Ausztrália hasonló értékeken osztozik a geopolitikai kérdések tekintetében. Ugyanakkor aláhúzta: a Kínához fűződő kapcsolat is fontos Szöul számára, főként az észak-koreai kérdésben.

"Éppen ezért Dél-Korea szeretné fenntartani megingathatatlan szövetségét az Egyesült Államokkal és Kínával" - tette hozzá a dél-koreai elnök. "Harmonikus kapcsolatra törekszünk" - szögezte le.

Dél-Korea Ausztrália negyedik legnagyobb kereskedelmi partnere és ugyancsak a negyedik legnagyobb felvevőpiaca. A két ország között 2014 óta szabadkereskedelmi egyezmény van érvényben.

Címlapról ajánljuk
Kalas Vivien Várhelyi Olivér uniós biztosi jelöléséről: kompromisszumos megoldás született

Kalas Vivien Várhelyi Olivér uniós biztosi jelöléséről: kompromisszumos megoldás született

A magyar uniós biztosjelölttől elvett szakterületek közül kettő az egészségügyi válságkezeléshez, egy pedig a szexuális és reprodukciós jogokkal kapcsolatos hatáskörhöz kapcsolódik – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének főreferense. Kalas Vivien szerint az új Európai Bizottságtól nem igazán várhatók nagy változások, talán az ECR képviselőcsoport hozhat be új gondolatokat a mindennapos munkába.

Kaiser Ferenc: az oroszoknál maradhatnak az elfoglalt ukrajnai területek, de ez rablóháborút legitimálna

Békekötés nem várható, maximum tűzszünetet lehet elérni Ukrajnában, ami viszont nem biztos, hogy elég lesz az Egyesült Államoknak – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense arra reagálva, hogy egyes források szerint Vlagyimir Putyin tárgyalna az ukrajnai fegyverszünetről Donald Trumppal. Kaiser Ferenc szerint ha elapadnak a nyugati támogatások, akkor egész Ukrajna elveszhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Kemény szankciót jelentett be Amerika - Hogyan érinti ez a magyar gázellátást?

Kemény szankciót jelentett be Amerika - Hogyan érinti ez a magyar gázellátást?

Az Egyesült Államok újabb szankciókat vezetett be Oroszország ellen, ezúttal a Gazprombankot és további 50 kisebb-nagyobb orosz pénzintézetet célozva meg. A lépés célja, hogy tovább korlátozza Oroszország hozzáférését a nemzetközi pénzügyi rendszerhez, és megnehezítse az ukrajnai háború finanszírozását. Az intézkedések a Biden-adminisztráció utolsó hónapjában történnek, és jelentős hatással lehetnek az orosz költségvetésre, de a magyar gazdaság szempontjából is izgalmas a helyzet, mivel Magyarország évente 4,5 milliárd köbméter földgázt kap Oroszországtól, amelyet a Gazprom szállít, a szankció alá kerülő Gazprombank kezeli az energiacég pénzügyeit.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×