Orbán Viktor azután beszélt erről, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnökkel tárgyalt a Magyar–Török Felső Szintű Stratégiai Együttműködési Tanács 5. ülésén.

A miniszterelnök a megbeszélést követő közös sajtótájékoztatón elmondta, hogy Magyarország nagyobb és közvetlen pénzügyi támogatást kér Brüsszeltől Ankara számára a migrációval való küzdelemben.

Kiemelte azt is, hogy az Európai Uniónak a Törökország déli és keleti határán kiépülő falak építését, valamint Észak-Szíria stabilitásának megteremtését is támogatnia kell.

Rámutatott arra, hogy Európát három irányból fenyegeti a migráció: a Földközi-tenger, a Nyugat-Balkán, valamint Fehéroroszország felől.

Orbán Viktor továbbá arról is beszámolt, hogy

Törökország 50 határőrt küld Magyarországra a magyar határ védelmére.

A kormányfő hangsúlyozta: Budapest számára geopolitikai szempontból fontos, hogy Berlin és Moszkva mellett Ankarával is baráti, stratégiai szövetséget ápoljon.

• A migráció mellett azonban három másik nagy válság is fenyegeti Európát:
• egy egészségügyi,
• egy gazdasági és
• az energiaellátást érintő válság

– hívta fel a figyelmet.

Orbán Viktor a koronavírus-járvány elleni küzdelmet illetően arra emlékeztetett, hogy Magyarország és Törökország között a kétoldalú kereskedelmi kapcsolat a pandémia alatt nemhogy visszaesett, hanem több mint 30 százalékkal nőtt, megközelítve a négymilliárd dollárt. Egyúttal felidézte, hogy a válság elején, amikor a védekezés legalapvetőbb eszközei, például maszkok sem álltak rendelkezésre, Ankara alapanyagot szállított Magyarországra, elősegítve a hazai gyártást.

A gazdasági válsággal kapcsolatban Orbán Viktor közölte: a magyar kormány úgy döntött, hogy beruházásokkal küzdi le a válságot, amihez külföldi beruházók kellenek. Jelezte: óriási sikernek tartja, hogy a világ egyik legnagyobb csomagolóanyag-ipari vállalata minden idők legnagyobb magyar-török beruházását, egy 70 milliárd forint értékű gyárépítést valósít meg Kaposvár mellett.

Elmondta azt is, hogy folytatják a nukleáris energiával történő együttműködést tudományos, kutatási és képzési területen. Jelezte: Magyarország megnövelte a török diákok számára nyújtott ösztöndíjas helyek számát 150-ről 200-ra. Hozzátette: ennek a kontingensnek egy része kifejezetten nukleáris tanulmányokat folytató diákok számára lesz elérhető.

Három hónapra szól az üzemanyagár maximalizálása

A közmédia kérdésére válaszolva Orbán Viktor elmondta: az üzemanyagárak olyan mértékben nőttek meg és úgy húzzák magukkal az inflációt, hogy a kormánynak itt lépéseket kellett tennie. Úgy döntöttek, hogy 480 forinton a benzint és a dízel üzemanyagot is maximálják. Olcsóbb lehet, drágább nem.

"Három hónapra hoztuk ezt a döntést, február végén fogjuk újra értékelni a helyzetet.

Ez megterhelő a nagy energiacégeknek, akiknek a profitjuk egy részéről most le kell mondaniuk, de annak érdekében, hogy a magyar gazdaság fejlődhessen és a magyar családok biztonságban legyenek, ezt a lépést meg kellett tenni" - jelentette ki.

Orbán Viktor és Recep Tayyip Erdogan a stratégiai tanács ülése előtt közösen ültette el a magyar-török barátság fáját az ankarai elnöki palota kertjében.

A magyar kormány tagjai a megbeszéléséket követően kilenc együttműködésről írták alá egyezményt, köztük katonai, tudományos, ipari, kulturális, technológiai, turisztikai területen, valamint a sportra és az ifjúsági életre vonatkozóan.

Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója a TRT török állami médiaszolgatóval és az Anadolu török állami hírügynökséggel írt alá megállapodást. A vezérigazgató az MTI-nek elmondta, hogy hosszú évekre tekint vissza a magyar és a török közmédia együttműködése, ezt szeretnék kibővíteni közös műsorgyártással és a hírügynökségek szélesebb együttműködésével.

A magyar küldöttség a látogatás keretében 101 olyan ókori műtárgyat szolgáltatott vissza Törökországnak, amelyet a magyar hatóságok 2016-ban foglaltak le a magyar határon.

A Magyar-Török Felső Szintű Stratégiai Együttműködési Tanács 2013-ban jött létre.

Pénteken Orbán Viktor a Türk Nyelvű Államok Tanácsának csúcstalálkozóján tárgyal partnereivel Isztambulban.

Recep Tayyip Erdogan köszönetet mondott Magyarországnak

A 2024-es esztendő Törökország és Magyarország közös kulturális éve lesz – jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök Ankarában, miután Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel folytatott tárgyalásait követően közös sajtótájékoztatót tartottak.

Erdogan utalt arra, hogy 2024-ben lesz a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 100. évfordulója és a közös kulturális év megrendezésével erről fognak megemlékezni.

A sajtóértekezleten Erdogan köszönetet mondott Magyarországnak azért, hogy nemzetközi téren kiállt Törökország mellett.

A magyar és török félnek az a célja, hogy 6 milliárd dollárra növelje a jelenleg mintegy 4 milliárd dolláros éves kereskedelmi forgalmat – jelezte, hozzátéve, hogy pillanatnyilag körülbelül 500 török cég van jelen Magyarországon.

Erdogan újságírói kérdésre válaszolva a migráció témájában kijelentette, hogy

Görögország "halálra ítélte" az Égei- és a Földközi-tengeren keresztül Európába tartó migránsokat.

A török vezető Kiriákisz Micotákisz görög miniszterelnök azon előző napi megjegyzésére reagált, amely szerint a migráció problémája Törökországból fakad.

A török államfő azzal vádolta Görögországot, hogy "a migránsok gumicsónakjait felfújva halálra ítélte őket" a tengeren. Ankara kezében erre minden bizonyíték megvan, köztük videofelvételek is – húzta alá. Példaként említve elmondta: volt, hogy a görög parti őrség hajói borították fel a migránsok csónakjait.

Törökországban 5 millió migráns él, köztük csaknem 4 millió szíriai – emlékeztetett, majd úgy fogalmazott: "nem tudom, Görögország mit tenne", ha Törökország megnyitná a kaput a migránsok előtt.