Infostart.hu
eur:
385.39
usd:
332.12
bux:
121966.9
2026. január 16. péntek Gusztáv
Diákok érkeznek egy újranyitott jeruzsálemi iskolába 2021. február 21-én, a szombati munkaszüneti nap után kezdődő hét első napján. Izraelben megnyíltak a boltok, a bevásárlóközpontok, a piacok, valamint a kulturális- és sportintézmények, valamint újraindultak számos újabb településen az iskolák.
Nyitókép: MTI/EPA/Abir Szultan

Izrael már a következő hullámokra készül

Már november közepén megkezdhetik az 5 és 11 év közötti gyermekek oltását.

Izrael tízmilliárd sékelt (közel ezer milliárd forintot) különít el a koronavírus-járvány esetleges következő hullámaira - jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja.

A heti kormányülés elején Naftali Bennett miniszterelnök bejelentette, hogy Izrael tízmilliárd sékeles gazdasági és egészségügyi biztonsági hálót hoz létre az esetleges további járványhullámok esetére.

A korábbi járványhullámokból levont tanulságok részeként Avigdor Lieberman pénzügyminiszterrel megállapodás született az egyszeri költségvetés-kiegészítésre, amelyet a 2022-es büdzsébe iktatnak be.

Bennett egyben

kétségeit fejezte ki a járvány közeli megszűnésével kapcsolatban,

és a "zöld címke", vagyis az oltási igazolványokkal és friss tesztekkel látogatható nyilvános helyek fenntartását ígérte, mert ezek segítségével lehetséges a zárlatok elkerülése, az ország "nyitva tartása".

Az egészségügyi minisztérium illetékesei vasárnap azt közölték, hogy Izrael már november közepén megkezdheti az 5 és 11 év közötti gyermekek oltását, miután pénteken az amerikai élelmiszer- és gyógyszerfelügyelet (FDA) engedélyt adott a csökkentett adagú Pfizer-BioNTech vakcina sürgősségi felhasználására ezen korosztály számára.

Szalman Zarka koronavírus-biztos a 103FM rádiónak azt nyilatkozta, hogy az izraeli gyerekek valószínűleg néhány héttel amerikai társaik után kapják meg az oltást. Az utóbbi hetekben fokozatosan visszaszorult a járvány negyedik, delta variáns okozta hulláma Izraelben, szerdán 1732 új vírushordozót azonosítottak mintegy százezer teszt elvégzésével. Egy héttel ezelőtt még 2549 új koronavírus-fertőzöttet találtak. A pozitív esetek aránya a tesztelésnél 1,73 százalékra csökkent. Szeptember elején még a 8 százalékot is meghaladta ez a mutató.

Izraelben

az utóbbi hetekben már a koronavírus-járvány negyedik hullámának visszaszorulását jelzik az egészségügyi minisztérium adatai.

A súlyos esetek száma 307, közülük 157 beteg van lélegeztetőgépen. A vírus reprodukciós rátája az augusztus eleji 1,36-ról fokozatosan 1 alá csökkent, jelenleg 0,73, vagyis száz új fertőzött átlagosan már csak 73-nak adja át a vírust.

A járvány megjelenése óta a mintegy 9,4 millió lakosú országban 1 322 652 fertőzöttet regisztrálták a hatóságok. Jelenleg Izraelben 13 050 aktív koronavírus-esetet tartanak nyilván, és 433-an vannak közülük kórházban. Tavaly december vége óta 6 217 352 embert (tizenkét évesnél idősebbeket) oltottak már be legalább egyszer a Pfizer/BioNTech vakcinájával, ez az ország lakosságának 66,86 százaléka.

Augusztusban a védettség növelésére, a delta hullám megfékezésére újabb, harmadik oltási kampányt indítottak azok számára, akik legalább öt hónappal korábban megkapták már a második oltást. A kampány nyomán eddig 3 896 785-en vették fel a harmadik adag vakcinát, ami a lakosság 41,9 százalékát jelenti.

Vasárnap már csak az ország 3 települése számít "pirosnak", vagyis jelentősen fertőzöttnek. Közepesen fertőzött, vagyis "narancssárga" 16 hely, kismértékben van jelen a koronavírus 49 "sárga" városban és faluban, és "zöld", vagyis alig vagy egyáltalán nem fertőzött 212 izraeli település. Szeptember közepén, a járványhullám tetőpontján a lakóhelyek többsége "piros" volt.

A SARS-CoV-2 koronavírus okozta betegségben (Covid-19) tavaly február óta 8046-an haltak meg Izraelben. Augusztus elseje óta közel 1600-an, noha előzőleg, júniusban a negyedik, már a delta variáns által dominált hullám megjelenése előtt mindössze nyolcan vesztették életüket a koronavírus-fertőzés miatt kialakult betegség szövődményeiben.

Címlapról ajánljuk

A legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×