eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Olaf Scholz, a Német Szociáldemokrata Párt (SDP) kancellárjelöltje, pénzügyminiszter (k) a jövőről szóló beszélgetésen vesz részt pártja egyik kampányrendezvényén Berlinben 2021. augusztus 16-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Vezetnek a szociáldemokraták Németországban

Egyre több közvélemény-kutató társaság adatai szerint lépett elő az első számú politikai erővé a szociáldemokraták pártja a szövetségi parlamenti választásra (Bundestag-) készülő Németországban, a fő vetélytárs kereszténydemokraták kampányuk átalakításával igyekeznek fordítani, az új irányvonalat pénteken mutatták be.

A németországi politikai véleménykutatás nyolc meghatározó intézete és vállalata közül már hatnál a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) áll az első helyen, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a testvérpárt Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége pedig a második.

Pénteken a ZDF országos köztelevízió Politbarometer nevű felméréssorozatának új adatai jelentek meg, amelyeket a Forschungsgruppe Wahlen (Választási Kutatócsoport) nevű mannheimi intézet rögzített. Ezek alapján az SPD a szavazatok 25 százalékát gyűjtené össze, ha nem szeptember 26-án, hanem a következő vasárnap lenne a Bundestag-választás. A CDU/CSU 22 százalékot érne el, ezzel a második helyen áll.

Az SPD két hét alatt három százalékponttal erősödött, a CDU/CSU támogatottsága nem változott.

Az SPD legutóbb 19 éve, 2002 szeptemberében volt a legerősebb párt a Politbarometer adatai szerint. A 22 százalék a CDU/CSU leggyengébb támogatottsági mutatója a Politbarometer-felmérések 1977-ben kezdődött történetében.

Az SPD-nek leginkább a kancellárjelölt, Olaf Scholz szövetségi pénzügyminiszter ad lendületet. Ezt mutatja például a másik országos köztelevízió, az ARD Deutschlandtrend nevű felméréssorozatának csütörtökön közölt egyik új adata, amely szerint az SPD-szavazók 25 százalékánál a kancellárjelölt személye a legfontosabb pártválasztási tényező.

A CDU/CSU jelöltje, Armin Laschet CDU-elnök viszont igen kevéssé népszerű, még saját táborában is. A Politbarometer adatai szerint ha közvetlenül választanának kancellárt, a CDU/CSU-t támogató választók csupán 53 százaléka szavazna rá, míg az SPD bázisában Olaf Scholz támogatottsága 93 százalékos. A lakosság egészét tekintve Olaf Scholz 53 százalékot, Armin Laschet 18 százalékot szerezne, ha lenne közvetlen kancellárválasztás.

A CDU/CSU augusztus végéig a távozó kancellár, Angela Merkel volt CDU-elnök idején megszokott megoldásokat, a német sajtóban hálókocsi-kampány (Schlafwagen-Wahlkampf) néven is emlegetett kampánytechnika elemeit használta, így a folyamatosságra helyezte a hangsúlyt, és igyekezett nyugalmat, harmóniát sugározni.

Az SPD erősödésével fokozatosan átalakították a kampányt, az utóbbi napokban főleg arra próbálták felhívni a választók figyelmét, hogy a szociáldemokraták összefoghatnak az egykori keletnémet állampárt utódszervezetéből és nyugati baloldali tömörülések összeolvadásával létrejött Die Linke-vel (Baloldal), amelyet eddig sikerült távol tartani a kormányzástól. Ezért szeptember 26-án Németország jövőjéről kell dönteni, és el kell hárítani egy kockázatos baloldali kísérlet veszélyét - hangoztatják.

A másik fő elem Armin Laschet alacsony személyes népszerűségének ellensúlyozása más arcokkal. A fordulat pénteken vált teljessé a kancellárjelölt kampánycsapatának bemutatásával. A nyolc új szereplő - négy nő és négy férfi - között vannak tekintélyes politikusok, például a CDU/CSU gazdasági programjának képviseletére felkért Freidrich Merz, aki a januári elnökválasztáson Armin Laschet ellenfele volt, és szakértők, köztük Peter Neumann, a londoni King's College tudományegyetem biztonságpolitikai kérdésekkel, elsősorban a radikalizációval és a terrorizmussal foglalkozó kutatója. A kampány új arcainak bemutatásával együtt meghirdették az új választási szlogent is, miszerint Németországnak kísérletek helyett szakértőkre (Experten statt Experimenten) van szüksége.

Az utóbbi napokban ismertetett felmérések szerint a harmadik számú politikai erő, a Zöldek pártja 17-18 százalékon áll, a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) a szavazatok 12-13 százalékára számíthat, a jobbközép CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) a szavaztok 11 százalékát gyűjtheti össze, az SPD-től balra álló Die Linke 6 százalék körüli eredménnyel végezhet.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×