Infostart.hu
eur:
363
usd:
307.69
bux:
137683.17
2026. április 17. péntek Rudolf
Olaf Scholz, a Német Szociáldemokrata Párt (SDP) kancellárjelöltje, pénzügyminiszter (k) a jövőről szóló beszélgetésen vesz részt pártja egyik kampányrendezvényén Berlinben 2021. augusztus 16-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Vezetnek a szociáldemokraták Németországban

Egyre több közvélemény-kutató társaság adatai szerint lépett elő az első számú politikai erővé a szociáldemokraták pártja a szövetségi parlamenti választásra (Bundestag-) készülő Németországban, a fő vetélytárs kereszténydemokraták kampányuk átalakításával igyekeznek fordítani, az új irányvonalat pénteken mutatták be.

A németországi politikai véleménykutatás nyolc meghatározó intézete és vállalata közül már hatnál a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) áll az első helyen, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a testvérpárt Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége pedig a második.

Pénteken a ZDF országos köztelevízió Politbarometer nevű felméréssorozatának új adatai jelentek meg, amelyeket a Forschungsgruppe Wahlen (Választási Kutatócsoport) nevű mannheimi intézet rögzített. Ezek alapján az SPD a szavazatok 25 százalékát gyűjtené össze, ha nem szeptember 26-án, hanem a következő vasárnap lenne a Bundestag-választás. A CDU/CSU 22 százalékot érne el, ezzel a második helyen áll.

Az SPD két hét alatt három százalékponttal erősödött, a CDU/CSU támogatottsága nem változott.

Az SPD legutóbb 19 éve, 2002 szeptemberében volt a legerősebb párt a Politbarometer adatai szerint. A 22 százalék a CDU/CSU leggyengébb támogatottsági mutatója a Politbarometer-felmérések 1977-ben kezdődött történetében.

Az SPD-nek leginkább a kancellárjelölt, Olaf Scholz szövetségi pénzügyminiszter ad lendületet. Ezt mutatja például a másik országos köztelevízió, az ARD Deutschlandtrend nevű felméréssorozatának csütörtökön közölt egyik új adata, amely szerint az SPD-szavazók 25 százalékánál a kancellárjelölt személye a legfontosabb pártválasztási tényező.

A CDU/CSU jelöltje, Armin Laschet CDU-elnök viszont igen kevéssé népszerű, még saját táborában is. A Politbarometer adatai szerint ha közvetlenül választanának kancellárt, a CDU/CSU-t támogató választók csupán 53 százaléka szavazna rá, míg az SPD bázisában Olaf Scholz támogatottsága 93 százalékos. A lakosság egészét tekintve Olaf Scholz 53 százalékot, Armin Laschet 18 százalékot szerezne, ha lenne közvetlen kancellárválasztás.

A CDU/CSU augusztus végéig a távozó kancellár, Angela Merkel volt CDU-elnök idején megszokott megoldásokat, a német sajtóban hálókocsi-kampány (Schlafwagen-Wahlkampf) néven is emlegetett kampánytechnika elemeit használta, így a folyamatosságra helyezte a hangsúlyt, és igyekezett nyugalmat, harmóniát sugározni.

Az SPD erősödésével fokozatosan átalakították a kampányt, az utóbbi napokban főleg arra próbálták felhívni a választók figyelmét, hogy a szociáldemokraták összefoghatnak az egykori keletnémet állampárt utódszervezetéből és nyugati baloldali tömörülések összeolvadásával létrejött Die Linke-vel (Baloldal), amelyet eddig sikerült távol tartani a kormányzástól. Ezért szeptember 26-án Németország jövőjéről kell dönteni, és el kell hárítani egy kockázatos baloldali kísérlet veszélyét - hangoztatják.

A másik fő elem Armin Laschet alacsony személyes népszerűségének ellensúlyozása más arcokkal. A fordulat pénteken vált teljessé a kancellárjelölt kampánycsapatának bemutatásával. A nyolc új szereplő - négy nő és négy férfi - között vannak tekintélyes politikusok, például a CDU/CSU gazdasági programjának képviseletére felkért Freidrich Merz, aki a januári elnökválasztáson Armin Laschet ellenfele volt, és szakértők, köztük Peter Neumann, a londoni King's College tudományegyetem biztonságpolitikai kérdésekkel, elsősorban a radikalizációval és a terrorizmussal foglalkozó kutatója. A kampány új arcainak bemutatásával együtt meghirdették az új választási szlogent is, miszerint Németországnak kísérletek helyett szakértőkre (Experten statt Experimenten) van szüksége.

Az utóbbi napokban ismertetett felmérések szerint a harmadik számú politikai erő, a Zöldek pártja 17-18 százalékon áll, a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) a szavazatok 12-13 százalékára számíthat, a jobbközép CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) a szavaztok 11 százalékát gyűjtheti össze, az SPD-től balra álló Die Linke 6 százalék körüli eredménnyel végezhet.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter: a parlament alakuló ülésén tervezem letenni a miniszterelnöki esküt – több miniszter és tárcája is végleges

Magyar Péter: a parlament alakuló ülésén tervezem letenni a miniszterelnöki esküt – több miniszter és tárcája is végleges

Nem tart igényt a Tisza Párt a korábbi ciklusokhoz hasonló arányú parlamenti alelnöki pozíciókra, és megígérte: véget ér a pénzszórás a parlamentben, erről számokat is nyilvánosságra hozott. Sulyok Tamás korrektségére számít abban, hogy először vele közli az alakuló ülés és a miniszterelnöki eskütétel napját, az eskütétel egyébként a Szent Korona előtt lesz, elhangzik a székely és a magyar Himnusz is. Kiderült: Kármán András pénzügyminiszter lesz, Kapitány István pedig gazdasági. Megerősítette Magyar Péter azt is, hogy már folyamatban van a megválása EP-képviselői mandátumától, így tudja csak letenni a hivatali esküt miniszterelnökként.

Magyar csúcskatonák indultak Faranciországba

Az Orion 2026 nevű gyakorlat áprilisi szakaszában NATO-parancsnokság alatt több ezer katona, mintegy 1800 harcjármű, több tucat helikopter és több száz pilóta nélküli eszköz gyakorlatozik együtt. Böröndi Gábor, a Honvéd Vezérkar főnöke csütörtökön utazott el Lille-be, ahol informális egyeztetéseket folytat vezérezredesekkel, NATO-parancsnokokkal.
inforadio
ARÉNA
2026.04.17. péntek, 18:00
Dobrowiecki Péter
Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Harmadik ország – második prioritás?

Harmadik ország – második prioritás?

A harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatásának kérdése az elmúlt hónapokban több szempontból is a politikai pártok kiemelt kampánytémájává vált. A választások lezárultával várható, hogy a jelenlegi szabályozások átalakítása rövid távon az új kormányzat napirendjére kerül, azonban a gazdaságnak az átmeneti időszakban is szüksége van az erőforrásokra – főként, ha az évek óta várt fellendülés és a folyamatban lévő nagyberuházások szériagyártása elkezdődik. Rövid távon jelentősen felértékelődhet a magyar munkaerő, hosszú távon azonban elengedhetetlen egy átgondolt, piaci alapon működő és nemzetgazdasági célokat támogató keretrendszer szerint működő gyakorlat kialakítása.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×