Infostart.hu
eur:
358.52
usd:
313.72
bux:
141977.05
2026. július 9. csütörtök Lukrécia
Kardosné Huszár Ildikó klinikai diabetológiai szakedukátor oltáshoz készíti elő a Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcináját az orosházi  Dr. László Elek Kórház és Rendelőintézetben kialakított oltóponton 2021. március 16-án.
Nyitókép: MTI/Rosta Tibor

A kötelező oltás ügye újabb hullámokat ver Európában

Ahogy közeledik az őszi tanévkezdés, a figyelem mind több országban arra irányul, milyen feltételeket szabjanak a leendő iskolanyitásnak. A francia és az olasz kormány már eldöntötte az oltási igazolás megkövetelését.

A viszonylag jelentős beoltatlanság növekvő aggodalmat okoz a legtöbb európai ország vezetésének. Többnyire attól tartanak, ha nem alakul ki őszre a „nyájimmunitás”, az már a gazdasági nyitást, valamint nem utolsó sorban a normális oktatási rendhez való visszatérést is veszélyeztetheti.

A nagy premier Európában pénteken Olaszországban volt, ahol augusztus 6-tól lépett életbe a „francia mintájú” oltásiigazolvány-rendszer, amelynek értelmében éttermek, kávézók, színházak, mozik, sportlétesítmények és még egy sor nyilvános hely ettől kezdve csak helyi védettségi igazolvánnyal látogathatók. Szintén francia sémát követ, hogy mindezt kiterjesztik a távolsági tömegközlekedésre is.

Mindezt fejelte meg az olasz kormány legfrissebb intézkedése arról, hogy

ősszel az iskolai tanárok is csak akkor léphetik át osztályuk küszöbét, ha rendelkeznek védettséget igazoló okmánnyal.

Ellenkező esetben iskolán kívül kell maradniuk, viszont ha öt egymás utáni napon emiatt hiányoznak a munkahelyükről, akkor elbocsátják őket.

Az osztrák kormány viszont éppen egy hasonló intézkedés elől tért ki – pontosabban a tartományi vezetésre bízta annak eldöntését, hogy élnek-e oltáskötelezettségi eszközzel.

Az ország szövetségi szintű bioetikai tanácsának elnöke azt javasolta ugyan a kormánynak, hogy az egészségügyben és az oktatásban tegyék kötelezővé az oltásfelvételt, de a szövetségi kabinet csütörtöki ülése után Sebastian Kurz kancellár arról tájékoztatta a sajtót, hogy helyesebbnek tartják, ha ennek megítélését a közvéleménnyel közvetlenül érintkező tartományi vezetésre hagyják.

Tény, hogy a legutolsó felmérések szerint

a megkérdezett osztrákok 70 százaléka határozottan elvetette az általános oltáskötelezettséget,

de megfigyelők megjegyzik, hogy az egészségügyben dolgozók esetében viszont a megkérdezettek 60 százaléka elfogadhatónak tartotta az oltásra kötelezést. Az osztrák népességen belül amúgy a legfrissebb adatok szerint 74 százalék kész beoltatni magát, vagy már túl is van ezen.

Nagy-Britanniában az oltás kapcsán a 12 éven felüli fiatalok beoltása vált kiemelt témává, miután a Daily Mail legfrissebb felmérése szerint a megkérdezettek háromnegyede egyetértett, hogy a tizenévesek körében is általánossá kellene tenni az oltást (44 százalék már 5 éves kor felett is hasznosnak tartaná ezt).

Kötelezővé tételről nincsen szó, sokkal inkább a meggyőzés lehetséges módszereit latolgatják, ami

a „minden újonnan oltottnak friss pizza jár”-féle kampánytól a taxiköltség megtérítésén át sok ötletet megmozgatott.

Ehhez sokan a fiatalok körében népszerű közéleti személyiségek bevonását is hasznosnak tartanák, sőt, a Daily Mail összesítése kimutatta, hogy a megkérdezettek 70 százaléka szerint az aktuális futballsztárt, Marcus Rashfordot kéne felkérni erre a feladatra, ha valaki, ő biztosan tá tudná venni oltakozásra a fiatalokat.

A megkérdezettek 55 százaléka ugyanakkor határozottan ellenezte, hogy ősszel kizárják a tanításból azokat a hallgatókat, akik nincsenek beoltva.

Emlékezetes, hogy Franciaországban az oktatási miniszter egy hete közölte, hogy ősztől a 12 évesnél idősebbek közül az vehet csak személyesen részt majd a tanításon, akit beoltottak.

Címlapról ajánljuk

Egy nap alatt 10 százalékos olajár-emelkedés, Oroszország is korlátoz – kezdődik minden elölről?

Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletág vezetője az InfoRádióban rögzítette: Irán egyetlen stratégiai fegyvere a „Hormuzi-szoros-kártya”, Donald Trump nyilatkozatait pedig ma már sokszor csak mosolyogva rovátkázzák. Oroszország mindeközben exportkorlátozást jelentett be; nem éppen olyan idők jönnek, amely szerint elkerülhető lenne egy újabb inflációs sokk a világban.
Kollár Kinga: a digitális euróval lehetőségünk lesz leválni az amerikai fizetési hálózatok felügyeletéről

Kollár Kinga: a digitális euróval lehetőségünk lesz leválni az amerikai fizetési hálózatok felügyeletéről

Csütörtökön 416 igen, 169 nem és 22 tartózkodás mellett jelentős többséggel fogadta el az Európai Parlament a digitális euróval kapcsolatos állásfoglalását, így megkezdődhetnek a háromoldalú egyeztetések az EU új digitális fizetőeszközéről. Az EKB által fejlesztett rendszer a készpénz digitális megfelelőjeként működne, és ezzel párhuzamosan csökkenthetné Európa függőségét az amerikai fizetési infrastruktúráktól. A jelenlegi menetrend szerint a digitális euró akár 2029-ben megjelenhet, és a készpénz mellett egy államilag garantált, díjmentes digitális fizetési alternatívát kínálhat az európai polgároknak, amely Magyarországon is széles körben elérhetővé válna, amint sikerül a Tisza-kormány által célként kitűzött eurobevezetés. A szavazás kapcsán Kollár Kinga EP-képviselő véleménycikkét közöljük a Portfolio-n.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×