eur:
410.64
usd:
393.87
bux:
0
2024. december 29. vasárnap Tamara, Tamás
Afgán katona nézi az amerikai hadsereg által hátrahagyott ellátmányt a Kabulhoz közeli bagrami légi támaszponton 2021. július 5-én. Csaknem húsz év után az amerikai hadsereg katonái kivonultak a Bagram légi támaszpontról, amely az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet és a tálibok ellen indított háború egyik központja volt. A támaszpontot teljesen átadták az afgán kormányerőknek.
Nyitókép: MTI/EPA/Hedajatullah Amid

Amerikai megbízott: a tálibok a hatalom „oroszlánrészét” követelik

Nagyon távolinak tűnik egymástól a lázadók és a kabuli kormány álláspontja.

Nagyon távol áll egymástól a tálibok és a kabuli kormány álláspontja az Egyesült Államok által támogatott afganisztáni béketárgyalásokon, miután a lázadók „a hatalom oroszlánrészét” követelik maguknak bármilyen leendő kormányban – mondta kedden Zalmay Khalilzad afgán ügyekkel foglalkozó amerikai különmegbízott.

Az afganisztáni születésű veterán diplomata borúlátó értékelése időben egybeesik a tálib erők tartományi székhelyek elleni előrenyomulásával, amely már eddig is civilek tízezreit késztette menekülésre, miközben az amerikai haderő húsz év utáni kivonása az országból már a végéhez közeledik.

„Ezen a ponton ők azt követelik, hogy nekik jusson a hatalom oroszlánrésze a következő kormányban, tekintettel a katonai helyzetre, ahogy azt ők látják” – mondta Khalilzad az Aspen Biztonsági Fórum online konferenciáján.

A megrekedt dohai tárgyalások ügye volt a témája kedden Antony Blinken amerikai külügyminiszter és Asraf Gáni afgán elnök telefonos megbeszélésének is, melynek során egyetértettek abban, hogy fel kell gyorsítani a tárgyalásokat. Blinken és Gáni emellett „elítélték a folytatódó tálib támadásokat és a civil lakosság elüldözését” – ismertette Ned Price külügyminisztériumi szóvivő egy nyilatkozatban.

A tálibok előretörése

olyan félelmeket táplál, hogy a lázadók vissza akarják állítani azt a kíméletlen iszlamista kormányzást,

amelynek a 2001-es, Egyesült Államok vezette invázió vetett véget, beleértve a nők és a független média elnyomását. A lázadók ugyanakkor azt mondják, hogy békemegállapodást akarnak – írja jelentésében a Reuters hírügynökség.

Ned Price újságíróknak azt mondta, hogy a felkelők „nemzetközi páriákká” válnak, ha nem tartják magukat a tárgyalások melletti elkötelezettségükhöz, s „mindannyiunk aggodalma az, számos más aggodalom mellett, hogy ez polgárháborúhoz vezet”.

Khalilzad volt az amerikai kivonulásról a tálibokkal kötött 2020. februári megállapodás kidolgozója. Az ennek nyomán kezdődött dohai tárgyalásokról adott szokatlan, nyilvános értékelésében a diplomata kedden azt mondta, a békéhez csak egy tűzszüneten és az átmeneti kormány létrehozásáról folytatott tárgyalásokon keresztül vezet út.

A kabuli kormányzat álláspontja az, hogy a tárgyalásoknak „a tálibok jelenlegi kormányba való bevonására kell összpontosulnia”. A tálibok ezzel szemben ahhoz tartják magukat, hogy a Gáni vezette kormány „a katonai megszállás eredménye”, s ezért ők

egy átmeneti kormányról és alkotmányról akarnak megállapodni

– folytatta az Aspen Biztonsági Fórumon Khalilzad.

„Távol állnak egymástól” – mondta. „Megpróbálják befolyásolni egymás számításait és a harctéri viselkedésükhöz szabott feltételeket.” Khalilzad szerint ugyanakkor a 40 éve tartó szakadatlan konfliktusnak „már nincs többé legitimációja”.

„Ez egy harc a hatalmi egyensúly kialakításáért, a hatalom különböző frakciók közötti elosztásáért, de egyetlen afgánnak, különösen civileknek nem szabadna emiatt meghalniuk” – tette hozzá.

Címlapról ajánljuk
Szigethy Gábor: abból nem születik új ország, ha valamit tagadunk

Szigethy Gábor: abból nem születik új ország, ha valamit tagadunk

1981 és 1989 között jelent meg Szigethy Gábor népszerű könyvsorozata, a Gondolkodó magyarok. Olyan írásokat válogatott bele nemzeti nagyjainktól, írástudóinktól, melyek szerzőik saját életének és egyben a nemzet életének sorsfordító helyzeteit, válaszútjait, kérdéseit tudatosították - Szent Istvántól Babits Mihályig. A szerző a megjelent 56 kötet mindegyikéhez megvilágító erejű bevezető esszét írt, és három és fél évtized távlatából újraközölte azokat a júniusban megjelent Ezeréves utazásom című kötetében.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×