INFORÁDIÓ
2021. szeptember 27. hétfő
Adalbert

pedofilellenes törvény

európai parlament

ursula von der leyen

charles michel

gál kinga

vita

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament strasbourgi üléstermében 2021. június 8-án, amikor a koronavírus-járvány miatti 15 hónapos szünet után ismét plenáris ülésre várja a képviselőket a terem.

Ursula von der Leyen: az EU minden jogi eszközt bevet, ha a magyar jogszabályt nem módosítják

Infostart / MTI

Az úgynevezett pedofilellenes törvényről vitáznak az Európai Parlamentben. Gál Kinga fideszes képviseló szerint a törvény a gyermeket védi mindenek felett.

Az Európai Bizottság az uniós szerződések által biztosított hatáskörével élve, minden jogi eszközt be fog vetni, amennyiben a magyar vezetés nem módosítja az LMBTQI-jogokat sértő jogszabályt - jelentette ki Ursula von der Leyen, a brüsszeli testület elnöke az Európai Parlament plenáris ülésének az Európai Tanács 2021. június 24-25-i tanácskozásáról szóló vitáján.

Hangsúlyozta: az uniós tagálamok állam- és kormányfőinek legutóbbi tanácskozásán olyan kardinális témákról volt szó, mint az gazdasági helyreállítás, a koronavírus-járvány leküzdése vagy az EU-orosz kapcsolatok,

"de egyik sem volt annyira fontos, mint a vitatott magyar törvényről szóló eszmecsere, mivel ez a kérdés az európai identitást érinti".

Mint mondta, a "tanácskozáson világossá vált, a törvény a többi között arról szól, hogy Magyarországon 18 év alatt tiltott minden információátadás a melegekkel és leszbikusokkal kapcsolatban, mivel a vezetés szerint ez negatív hatással lehet a kiskorúak erkölcsi és testi fejlődésére".

"Ez törvény a homoszexualitást a pornográfiával egy szintre helyezi, a gyermekek védelmét használva ürügyként, ez a törvény diszkriminál, szégyenletes, és teljességgel szembemegy az uniós alapértékekkel: az emberi jogokkal, méltósággal és egyenlőséggel" - nyomatékosította Ursula von der Leyen.

Hozzátette: ha egy uniós tagállamban olyan módon sérül a jogállamiság, hogy az az európai adófizetők pénzét, az uniós büdzsét is érinti, akkor az Európai Bizottság feladata, hogy fellépjen ez ellen. Míg az Európai Bíróság iránymutatást fog adni arról, hogy a jogállamisági feltételhez kapcsolódó mechanizmus hogyan alkalmazható, a testület tüzetesen megvizsgálja, hogy a gyakorlatban hogyan lehet a jogállamisági feltételeket érvényesíteni, és még idén ősszel beindítja a folyamatot.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a beszédében elmondta:

"a magyar jogszabály mély aggodalomra ad okot az uniós tagállamok vezetőinek körében,

ezért a legutóbbi tanácsülés kiemelt témája volt a vitatott törvény". Mint mondta, "az LMBTQI jogérvényesítés egyáltalán nem elhanyagolható téma, hiszen megközelítése tükrözi azt, amit egy társadalom gondol a sokszínűségről és az emberi méltóságról". Michel szerint a tanácsi vita szükséges volt, "mivel lehetőséget adott arra is, hogy a magyar vezetés rávilágítson, mi áll a jogszabály mögött, és azért is hogy a vezetők megvitassák, hogy az EU milyen módon léphet fel a törvény kifogásolt részei ellen".

"Eszmecserénk egyben azért is volt hasznos, mert a magyar miniszterelnök átgondolhatta, hogy egy Európához tartozunk-e. Mindemellett megerősítést nyert az is, hogy az EU-ban az alapjogokat kell az uniós tevékenységek központjába helyezni - jelentette ki. Hozzátette: az uniós jog minden esetben elsőbbséget élvez, és az EU-nak megvannak az eszközei, hogy érvényre juttassa a jogállamiságot.

Jourová: az új magyar törvény ellentétes az EU alapértékeivel

Az Országgyűlés által nemrégiben elfogadott új szabályozás a szexuális beállítottság alapján hátrányosan megkülönböztető, és mint ilyen, ellentétes az Európai Unió alapértékeivel - jelentette ki Vera Jourová, az Európai Bizottság átláthatóságért és értékekért felelős tagja Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén szerdán.

Vera Jourová a jogállamiság magyarországi és lengyelországi helyzetéről, valamint a sok vitát kiváltó pedofilellenes magyar törvény kapcsán az uniós jog és az LMBT-közösségek jogainak esetleges megsértéséről tartott EU-parlamenti vitán hangsúlyozta, az egyenlőség és az emberi jogok tiszteletben tartása terén nem köthető kompromisszum.

A pedofilok elleni fellépés a gyermekek védelmében közös cél, azonban a legitim közérdek nem lehet ürügy olyan intézkedések meghozatalára, amelyek alapjogokat sértenek és egy kisebbségi csoport ellen hátrányos megkülönböztetést alkalmaznak szexuális beállítottság és nemi identitás alapján - emelte ki az uniós biztos.

Gál Kinga: abszurd az uniós jogi elemzés

Gál Kinga, a Fidesz uniós parlamenti képviselője a felszólalásában kiemelte: a kisebbségek diszkriminációja kapcsán az Európai Bizottság kizárólagos tagállami hatáskörre hivatkozva többször írásba adta, hogy hatásköre nem terjed ki a kisebbségek ügyére.

"Jogos tehát a kérdés, hogy egyes tagállamok esetében nemzeti hatáskörbe esik a kisebbségvédelem, míg más tagállamok esetében nem?

Vagy bizonyos kisebbségek diszkriminációja tagállami hatáskör, más kisebbségeké nem?" - fogalmazott a képviselő.

Mint mondta, az EU-csúcson uniós egységes támadás indult a magyar gyermekvédelmi törvény ellen annak ismerete nélkül, még Magyarország térdrekényszerítésével is fenyegetőztek. Annak ellenére, hogy az uniós Alapjogi Charta kimondja, hogy a szülők joga gyermekeiknek meggyőződésüknek megfelelő nevelést biztosítani, továbbá, hogy a gyermek mindenek felett álló érdeke az elsődleges - tette hozzá.

A képviselő véleménye szerint "abszurd az az uniós jogi elemzés, amely szerint a magyar törvény azért problémás, mert a gyermekeket diszkriminálja a felnőttekkel szemben bizonyos tartalmak elérésében. A törvény a gyermeket védi mindenek felett - aggasztó, ha ezzel az EU nem ért egyet - hangsúlyozta.

Hidvéghi Balázs: nincs hatásköre az EU-nak

Hidvéghi Balázs fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő felszólalásában kiemelte: a magyar törvény a gyermekek védelmét biztosítja, azt, hogy nevelésükkel kapcsolatos döntések a szülők kezében maradjanak, és azt, hogy ne lehessen a gyermekeket kitenni öncélú szexuális propagandának. Minden más, ami ennek kapcsán elhangzik, az hazugság - jelentette ki. A képviselő hozzátette: Magyarországon mindenki úgy él, ahogyan szeretne. A "mindenféle szexuális kisebbségeket" képviselő szervezetek korlátlanul működnek, de "semmi keresnivalójuk" sincs az óvodákban és az iskolákban - húzta alá.

"Semmilyen beavatkozást nem fogadunk el olyan kérdésekben, amelyekben sosem ruháztunk hatáskört az Európai Unióra" - tette hozzá Hidvéghi Balázs.

Nyitókép: MTI/EPA/AP pool
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018