Infostart.hu
eur:
389.02
usd:
335.61
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Trócsányi László, a Fidesz-KDNP képviselője az Európai Parlament strasbourgi épületében 2019. július 16-án.
Nyitókép: Koszticsák Szilárd

Trócsányi László: a brüsszeli elit úgy döntött, hogy demokratikus mezbe öltözik

A következő hónapokban az Európai Parlament, a nemzeti parlamentek, a kormányok és a civil társadalom képviselőinek százai próbálnak együttesen válaszokat találni az Európai Unió előtt álló kihívásokra.

Eldördült az Európa jövőjéről szóló konferencia startpisztolya - mondta Trócsányi László, a Fidesz európai parlamenti képviselője a Magyar Nemzetnek.

A konferencia plenáris alakuló ülését szombaton tartják Strasbourgban. A következő hónapokban az EP, a nemzeti parlamentek, a kormányok és a civil társadalom képviselőinek százai próbálnak együttesen válaszokat találni az Európai Unió (EU) előtt álló kihívásokra.

A konzultációsorozat kimondott célja, hogy közelebb vigye az uniós intézményeket a polgárokhoz.

Az EP delegációjában Trócsányi László és Gál Kinga képviseli a magyarországi kormánypártokat.

Trócsányi László szavai szerint a brüsszeli elit "úgy döntött, hogy demokratikus mezbe öltözik". Megjegyezte: a képet jócskán árnyalja, hogy európai nép nem létezik, a különböző tagállamok polgárai nem közvetlenül az EU-hoz, sokkal inkább a saját országukhoz kötődnek.

"Azt gondolom, hogy nem lehetnek illúzióink, az európaiaknak ­vélhetően lesújtó a véleményük az EU elmúlt években nyújtott teljesítményéről. Az unió újabban ugyanis számos olyan dologgal foglalkozik, amihez igazából nincs köze, nincsenek hatáskörei a szóban forgó területeken. Az embereket pedig inkább az érdekli, hogy az intézmények miért nem képesek a sikeres vakcinabeszerzésre vagy a határok hatékony védelmére" - fogalmazott Trócsányi László.

Hangsúlyozta: nagy jelentőséget tulajdonít a konferenciának, de azt

nem szeretné, hogy pusztán azért kerüljön fel a "demokratikus mez", hogy kimondhassák: a polgárok a mind szorosabb integrációt szorgalmazzák.

"Ez önmagunk becsapása lenne. Nem szabad hagyni, hogy a konferencia végkövetkeztetéseit előre megfogalmazzák" - emelte ki.

Azt mondta, nyomásgyakorlást érez a brüsszeli intézmények részéről, amelyek elő akarják írni a tagállamoknak, hogy milyen irányba mozduljon el az ­integráció.

Megjegyezte: a tagországok körében teljesen eltérőek az elképzelések a kontinens jövőjéről. Egyesek föderalista Európát akarnak, mások a nemzetek Európája mellett állnak. Arról nem is beszélve, hogy a tagállamokban a polgárok is más-más módon gondolkodnak az unióról.

"Amint ideológiai terepre tévedünk, zsákutcába juthat az EU jövőjéről szóló diskurzus" - fogalmazott Trócsányi László.

A Fidesz politikusainak üzenete, hogy "az áldemokratikus mezt a realitás mezére kell cserélni" - jelentette ki, hozzátéve:

"a brüsszeli buborék nem erőltetheti rá az akaratát a tagállamokra".

Trócsányi László úgy vélekedett: a fősodor által antieuropéernek mondott pártok még nem lesznek Európa-ellenesek, csak mert más a víziójuk. Viszont nagyon könnyen kapják meg ezt a címkét - fűzte hozzá.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×