INFORÁDIÓ
2021. július 27. kedd
Liliána, Olga

brexit

észak-írország

boris johnson

Boris Johnson, U.K. prime minister, gestures as he speaks during a news conference on the final day of the Group of Seven leaders summit in Carbis Bay, U.K., on Sunday, June 13, 2021. Johnson clashed with European Union leaders, warning the U.K. could suspend parts of the Brexit agreement if a dispute over trade rules for goods shipped to Northern Ireland is not resolved. Photographer: Neil Hall/EPA/Bloomberg via Getty Images

Vihart kavart a hétvégi G7-találkozón a megoldatlan északír-kérdés

Infostart / Fóris György

„Mindent megtesz” a brit állam egysége megőrzése érdekében – szögezte le több hétvégi nyilatkozatában Boris Johnson, miután a hétvégi G7-es találkozó margóján kétoldalú megbeszélések sorát folytatta európai partnereivel az északír jegyzőkönyv kérdéséről, hírek szerint nem túl sok sikerrel.

Jelentések szerint a „brit egység” megőrzésének az ismételt kijelentését alapvetően egy félreértés okozta: midőn Johnson szombaton kétoldalú tárgyalást tartott Emmanuel Macronnal, és azt a példát vetette fel, mit szólnának hazájában az emberek, ha EU-szabályok miatt nem tudnák Párizsba vinni a toulouse-i kolbászt, a francia elnök azzal válaszolt, hogy nem tartja jónak a párhuzamot, mert Toulouse Franciaországban van, míg Észak-Írország nincs brit területen.

Francia részről utóbb váltig bizonygatták, hogy ezt a megkülönböztetést Macron kizárólag földrajzi értelemben tette, de Johnson és külügyminisztere láthatóan az északír tartomány brit koronához tartozásának megkérdőjelezéseként vette a megjegyzést, és utólag mindketten több sajtónyilatkozatban élesen kikeltek ellene.

„Némely barátunk számára úgy látszik nem világos, hogy az Egyesült Királyság egyetlen egységes országból és területből áll” – jelentette ki utóbb sokatmondóan Johnson, míg Dominic Raab külügyminiszter a BBC-nek arra panaszkodott, hogy elfogadhatatlan, hogy egyes európai partnerek úgy beszélnek Észak-Írországról, mintha ez egy Nagy-Britanniától független ország lenne.

Megfigyelők szerint nem teljesen kizárt, hogy részben

figyelemelterelést szolgált ennek az elszólásnak visszatérő kommentálása,

ezzel is kerülve, hogy túl sokat kelljen beszélni az érdemi brexitvégrehajtási problémák kapcsán folytatott egyeztetésekről.

Sajtójelentések ugyanis egybehangzóan arról számoltak be, hogy szombaton a nap jelentős része ez utóbbiról tartott megbeszélésekből állt Johnson számra, akit a Financial Times szerint a nap végére meglehetősen frusztrált, hogy minden partnere részéről valóságos egységfronttal találkozott az északír határellenőrzés kérdését illetően.

A brüsszeli EUobservatoir tudni véli, hogy különösen kellemetlen meglepetésként érte a brit kormányfőt, amikor az európai nyomás utóbb még Justin Trudeau kanadai miniszterelnök hasonló véleményével is kiegészült.

Johnson számára az egyetlen vigaszt e tekintetben hírek szerint az jelentette, hogy

Joe Biden amerikai alnök viszonylag visszafogottan kezelte a kérdést,

és előzetes sajtóértesülésektől eltérően nem helyezett kilátásba nehézségeket egy brit-amerikai kereskedelmi megállapodás útjába az északír problémával összefüggésben.

Ketyeg az óra

A „kolbász-kérdés” amúgy úgy került a legfelső szintű politikai egyeztetés témakörébe, hogy június végén elvben lejár az a második határidő is, ami az eredetileg EU-brit megállapodás értelmében rögzített április 1-jei céldátumot váltotta fel egyoldalú brit döntés alapján, és ami után brit részről meg kellene kezdeni a határ- és részben vámellenőrzést a brit északír tartomány és a brit sziget közötti Ír-tengeren.

Londonban egyelőre továbbra sem tartják ezt megvalósíthatónak. Különösen érzékeny kérdésnek számít, hogy előbb

megállapodás kellene hogy szülessen a brit kilépéssel formálisan az uniós előírásoktól elszakadó országgal az állat- és növényegészségügyi normák és ellenőrzésük mikéntjéről.

EU részről gyors megoldásként csak azt tartják elfogadhatónak, ha brit oldalon e tekintetben követik az uniós követelményeket – máskülönben elkerülhetetlen tartják az egyedi vizsgálatot és valamennyi kapcsolódó papírmunkát, amitől a brit szállítók láthatóan már előre irtóznak –, amit azonban a Johnson-kormány már csak elvi okokban sem tud elfogadni.

A brit ajánlat egymás normáinak kölcsönös elismerését szorgalmazza, ez alapján téve lehetővé az ellenőrzés-mentes árumozgást, amit azonban az EU tart aggályosnak, utalással arra, hogy ha Nagy-Britannia elkezdi beengedni saját piacára például a hormonkezelt dél-afrikai és brazil élő, vagy vágott marhát, az uniónak egy kölcsönös elismerési rendszerben ezeket is be kellene engednie, holott EU-piacon tilos hormonkezelt állatokat forgalmazni.

A kérdésben ezek után egyelőre patthelyzet alakult ki, ami brit és északír panaszok szerint azzal fenyeget, hogy ha július 1-től London elrendelné a határellenőrzést az Ír-tengeren, ez az addigi brit állati termékek (mindenekelőtt kolbász) szállításának leállását hozhatja magával, ellátási nehézségeket teremtve a tartományban.

Egymásnak feszültek

Johnson egyelőre fogadkozott a Sky News csatornának nyilatkozva, hogy kormánya nem fogja „cserben hagyni” Észak-Írország lakóit, és ha nem lehet változtatni az északír-jegyzőkönyvben kilátásba helyezett végrehajtási módokon, akkor

London úgymond „nem fog tétovázni” akár az egész jegyzőkönyv felfüggesztésében sem.

Másfelől viszont ez volt az a pont, amiről európai partnerei láthatóan éppen hogy hallani sem akarnak. Mint Macron is fogalmazott, a brit kilépési megállapodás és az EU-brit kereskedelmi egyezmény újratárgyalása „fel sem merülhet”, Charles Michel európai tanácsi elnök pedig értésre adta, hogy ha London a július 1-jei dátumot is elmulasztja, akkor az EU európai uniós brit exportot sújtó korlátozásokkal, tarifakivetéssel fog reagálni.

A brüsszeli Euractiv ennek kapcsán még azt is tudni vélte, hogy EU tagállami oldalon állítólag – úgymond „nem francia és nem olasz” részről – még annak lehetősége is felmerült, hogy amennyiben nem sikerül biztosítani a határellenőrzést Észak-Írország és Nagy-Britannia többi része között, másfelől viszont ragaszkodnak a határnyitáshoz a brit északír tartomány és az Ír Köztársaság között, akkor

alternatív megoldást jelenthet, ha az EU többi része a „teljes ír sziget” ellen (tehát az amúgy EU-tag Írország ellen is) vezet be bizonyos ideiglenes ellenőrzési mechanizmust.

Az értesülést hivatalos helyről azonnal mindenki – európai bizottsági, EU-tanácsi oldalon egyaránt – határozottan cáfolta, de az ötlet annyira azért valóságszerűnek tűnt, hogy Dublinban azonnal kissé ideges hangú elutasító nyilatkozat közzétételét is szükségesnek érezték.

Nyitókép: Neil Hall/EPA/Bloomberg/Getty Images
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018