eur:
409.77
usd:
393.97
bux:
0
2024. december 26. csütörtök István
Az elnökválasztás eredménye ellen tiltakozók történelmi zászlókkal vonulnak Minszkben 2020. szeptember 20-án. Az augusztus 9-i elnökválasztás tüntetéshullámot váltott ki Fehéroroszországban, mert a tiltakozók szerint Aljakszander Lukasenka fehérorosz elnök csalással győzött.
Nyitókép: MTI/AP/TUT.by

Tódulnak a fehéroroszok Litvániába

Százával folyamodnak beutazási engedélyért.

Humanitárius megfontolásokból nyolcszázöt fehérorosz állampolgárnak ajánlották fel a litván hatóságok a beutazás lehetőségét tavaly augusztus óta - közölte hétfőn a litván belügyminisztérium.

A tárca tájékoztatása szerint 376 fehérorosz állampolgár élt is a lehetőséggel. A lett hatóságokhoz ezenkívül 133 menedékjogi kérelmet nyújtottak be.

A kormány vonatkozó rendelete értelmében humanitárius, politikai megfontolásokból, a külügyminisztérium közbenjárásával beutazhatnak Litvániába azok a fehérorosz állampolgárok,

akikről egy különbizottság megállapítja, hogy hazájukban veszélyben van a biztonságuk.

Az engedélyt az elnyomás és üldöztetés elszenvedői, fehérorosz ellenzéki aktivisták kapják meg. Ehhez közölniük kell a litván hatóságokkal az erre vonatkozó információkat.

Fehéroroszországban a tavalyi augusztus 9-i elnökválasztást az országot több mint két évtizede irányító Aljakszandr Lukasenka nyerte meg a hivatalos adatok szerint a szavazatok 80,1 százalékával. A valódi győztesnek Szvjatlana Cihanouszkaját elismerő ellenzék szerint meghamisították az eredményeket. A választásokat követően tiltakozó megmozdulások kezdődtek, amelyeket a biztonsági erők brutálisan levertek. Több mint harmincezer tüntetőt tartóztattak le, több tiltakozó életét vesztette, további százak pedig megsérültek. A hatóságok több ellenzéki vezető ellen indítottak büntetőjogi eljárást, összeesküvés és a törvényes hatalom megdöntésére irányuló kísérlet címén, többet közülük kitoloncoltak vagy távozásra kényszerítettek az országból, köztük Cihanouszkaját is.

Lukasenkát a Nyugat, ezen belül az Európai Unió sem ismeri el törvényes államfőnek. Az EU három szankciós csomagot is elfogadott olyan fehérorosz cégekkel és olyan személyekkel szemben, akiket felelősnek tart a választás meghamisításáért, valamint a tüntetőkkel szemben alkalmazott karhatalmi erőszakért.

Címlapról ajánljuk
Rasovszky Kristóf olimpiai bajnok úszó: szerencsém is volt ebben az évben, de a sikereim kőkemény munka eredményei

Rasovszky Kristóf olimpiai bajnok úszó: szerencsém is volt ebben az évben, de a sikereim kőkemény munka eredményei

Az FTC olimpiai bajnok úszója úgy véli, ő és Betlehem Dávid is bebizonyította idén, hogy a stábjuk által kijelölt út helyes volt, amit az elért sikerek is alátámasztanak. Rasovszky Kristóf az InfoRádióban elmondta: sokat számított, hogy ebben az évben egy rövidebb periódustól eltekintve elkerülték a betegségek, a párizsi olimpia nehezített körülményeire pedig jól felkészültek, így nem érhették meglepetések a francia fővárosban.
VIDEÓ
Tarol a mesterséges intelligencia, de miből lesz rá energia?

Tarol a mesterséges intelligencia, de miből lesz rá energia?

Miközben a mesterséges intelligencia (AI) szédítő gyorsasággal válik a mindennapjaink részévé – elég csak a ChatGPT-re vagy az önvezető autókra gondolni –, addig a háttérben egyre nagyobb problémát jelent az adatközpontok és a chipek gyártásának óriási energiaigénye. Az AI alapú rendszerek már ma is jelentős mennyiségű villamosenergiát fogyasztanak, és az előrejelzések szerint ez a szám a következő években akár meg is duplázódhat. Mindez ráadásul egybeesik azzal, hogy globálisan egyre több terület – a közlekedéstől kezdve a fűtésen át számos ipari folyamatig – elektrifikálódik. A helyzet egyszerre vet fel technológiai és energetikai kérdéseket: miként lehet biztosítani azt, hogy az adatközpontok energiaigénye fenntartható módon legyen kielégítve, és ne járjon drámai mértékű szén-dioxid-kibocsátás növekedéssel? A megújuló energiaforrások mellett egyre többen szorgalmazzák az atomenergia újbóli előtérbe helyezését, miközben a fosszilis energiahordozók sok országban továbbra is a szükségszerű megoldást jelentik. Ebben az energiapiaci küzdelemben ráadásul nemcsak a környezeti, hanem a geopolitikai és biztonsági szempontok is kulcsfontosságúak. A tét óriási: a mesterséges intelligenciával átitatott modern társadalom működtetése és a klímacélok jövője egyre szorosabban függ egymástól.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×