eur:
411.25
usd:
392.96
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Az elnökválasztás eredménye ellen tiltakozók történelmi zászlókkal vonulnak Minszkben 2020. szeptember 20-án. Az augusztus 9-i elnökválasztás tüntetéshullámot váltott ki Fehéroroszországban, mert a tiltakozók szerint Aljakszander Lukasenka fehérorosz elnök csalással győzött.
Nyitókép: MTI/AP/TUT.by

Tódulnak a fehéroroszok Litvániába

Százával folyamodnak beutazási engedélyért.

Humanitárius megfontolásokból nyolcszázöt fehérorosz állampolgárnak ajánlották fel a litván hatóságok a beutazás lehetőségét tavaly augusztus óta - közölte hétfőn a litván belügyminisztérium.

A tárca tájékoztatása szerint 376 fehérorosz állampolgár élt is a lehetőséggel. A lett hatóságokhoz ezenkívül 133 menedékjogi kérelmet nyújtottak be.

A kormány vonatkozó rendelete értelmében humanitárius, politikai megfontolásokból, a külügyminisztérium közbenjárásával beutazhatnak Litvániába azok a fehérorosz állampolgárok,

akikről egy különbizottság megállapítja, hogy hazájukban veszélyben van a biztonságuk.

Az engedélyt az elnyomás és üldöztetés elszenvedői, fehérorosz ellenzéki aktivisták kapják meg. Ehhez közölniük kell a litván hatóságokkal az erre vonatkozó információkat.

Fehéroroszországban a tavalyi augusztus 9-i elnökválasztást az országot több mint két évtizede irányító Aljakszandr Lukasenka nyerte meg a hivatalos adatok szerint a szavazatok 80,1 százalékával. A valódi győztesnek Szvjatlana Cihanouszkaját elismerő ellenzék szerint meghamisították az eredményeket. A választásokat követően tiltakozó megmozdulások kezdődtek, amelyeket a biztonsági erők brutálisan levertek. Több mint harmincezer tüntetőt tartóztattak le, több tiltakozó életét vesztette, további százak pedig megsérültek. A hatóságok több ellenzéki vezető ellen indítottak büntetőjogi eljárást, összeesküvés és a törvényes hatalom megdöntésére irányuló kísérlet címén, többet közülük kitoloncoltak vagy távozásra kényszerítettek az országból, köztük Cihanouszkaját is.

Lukasenkát a Nyugat, ezen belül az Európai Unió sem ismeri el törvényes államfőnek. Az EU három szankciós csomagot is elfogadott olyan fehérorosz cégekkel és olyan személyekkel szemben, akiket felelősnek tart a választás meghamisításáért, valamint a tüntetőkkel szemben alkalmazott karhatalmi erőszakért.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×