eur:
408.22
usd:
376.8
bux:
0
2024. november 2. szombat Achilles

Irán 60 százalékos urándúsításba kezd

Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter-helyettes ezt egy nappal azután jelentette be, hogy Teherán Izraelt vádolta meg a natanzi nukleáris létesítménye ellen elkövetett szabotázzsal.

Az IRNA iráni állami hírügynökség szerint Aragcsi, aki az iráni tárgyalóküldöttséget vezeti a 2015-ös atomalku megmentését célzó bécsi tárgyalásokon, a lépésről tájékoztatni fogja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget (NAÜ).

Aragcsi röviddel a tárgyalások következő fordulójának kezdete előtt Bécsben jelentette be kormánya döntését.

Közölte azt is, hogy a szabotázsakció által érintett Natanzban ezer korszerű centrifugát helyeznek üzembe urándúsításra.

"Úgy véljük, hogy ezzel a tárgyalási fordulóval érkezett el az ideje annak, hogy az Egyesült Államok közzétegye listáját. Remélem, a feloldandó szankciók lajstromával térhetek vissza Teheránba" - hangsúlyozta Aragcsi. Hozzátette, hogy máskülönben időpocsékolás lenne a tárgyalások folytatása.

Az iráni főtárgyaló szerint az informális megbeszélések kedd este kezdődnek, míg a hivatalos egyeztetések csütörtökön indulnak újra.

Behruz Kamalvandi, az iráni atomenergiai hivatal szóvivője nem sokkal később a Reuters brit hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy mindössze kis mennyiségben terveznek 60 százalékos dúsítottságú uránt előállítani.

"Ma estétől megkezdődnek a gyakorlati előkészületek Natanzban. A 60 százalékos tisztaságú uránt különböző típusú, izotóppal jelzett gyógyszer készítéséhez használják" - ismertette Kamalvandi, akit a Farsz félhivatalos iráni hírügynökség idézett.

Bécsben a múlt héten kezdődtek meg a tárgyalások arról, hogy Irán és az Egyesült Államok is térjen vissza a 2015-ös, hathatalmi megállapodáshoz. Donald Trump volt amerikai elnök 2018-ban kiléptette országát a hathatalmi megállapodásból, amire válaszul Irán fokozatosan felhagyott kötelezettségvállalásai teljesítésével, és sorra átlépte a szerződésben megszabott, a tárolt dúsított urán mennyiségére, az urándúsítás szintjére és az urándúsításhoz engedélyezett centrifugák kategóriájára vonatkozó korlátozásokat.

Az atomalku értelmében az iszlám köztársaság csak az első generációs IR-1-es centrifugákkal folytathatna legfeljebb 3,67 százalékos urándúsítást natanzi nukleáris létesítményében, ami messze elmarad az atomfegyverekhez szükséges 90 százalékos tisztaságtól. Irán azonban az utóbbi hónapokban fokozatosan 20 százalékra emelte az urándúsítás mértékét.

Mohammed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter Teheránban, orosz hivatali partnerével, Szergej Lavrovval tartott közös sajtókonferenciáján kijelentette, hogy veszélyes játékba kezdett Izrael a natanzi nukleáris létesítmény elleni szabotázsakció elkövetésével.

"Biztosíthatom önöket, hogy a közeljövőben további, nagyobb teljesítményű urándúsító centrifugákat helyezünk üzembe Natanzban" - szögezte le Zaríf, hozzátéve, hogy a támadás csak erősíti Teherán alkupozícióját a 2015-ös atomalkuval kapcsolatos bécsi tárgyalásokon.

Zaríf kiemelte: a hét végi támadás sem tántorítja el Teheránt a szankciók feloldásáért folytatott harcban.

Lavrov Teheránban reményét fejezte ki, hogy meg tudják őrizni az atomalkut, hozzátéve, hogy Irán már jelezte ebbéli szándékát, amennyiben Washington is tartja magát az alkuban foglaltakhoz.

A natanzi létesítményben a hét végén helyeztek üzembe új urándúsító centrifugákat, a szabotázst pedig vasárnap jelentették. Az iráni atomenergia ügynökség állítása szerint a támadás nem okozott nagyobb károkat. A támadással Teherán Izraelt vádolja.

A The Jerusalem Post (JP) című angol nyelvű izraeli újság hírportálja hétfőn arról adott hírt, hogy a létesítmény elleni akció tervei jóval a bécsi tárgyalások előtt készültek. A lap hozzátette, hogy a kibertámadás nyomán bekövetkezett nagy erejű robbanás, amely legalább kilenc hónapra visszaveti Natanzban az urándúsítást, jelentősen befolyásolhatja Teherán tárgyalási pozíciójának erősségét a bécsi tárgyalásokon. Izrael határozottan ellenzi a 2015-ben kötött többhatalmi megállapodást.

Mindazonáltal Beni Ganz izraeli védelmi miniszter hétfőn az izraeli rádiónak azt mondta: "nem szükségszerű, hogy Izraelnek köze van minden incidenshez, amely Iránban történik".

Címlapról ajánljuk

Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

A Demokrata Párt elnökjelöltjének, Kamala Harrisnak drukkol a németek túlnyomó többsége, de valamelyest csökkent azoknak az aránya, akik tényleges győzelmében hisznek. Erről tanúskodik a ZDF közszolgálati televízió legfrissebb felmérése, immár kevesebb mint egy héttel az amerikai elnökválasztás előtt. Ami a magas rangú politikusokat illeti, ők ügyelnek arra, hogy a nyilvánosság előtt egyértelműen ne foglaljanak állást, a kormánykoalíció pártjai és az ellenzéki konzervatív CDU/CSU vezetőinek nyilatkozataiból ugyanakkor kitűnt, hogy Harris hívei.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.04. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×