INFORÁDIÓ
2021. május 16. vasárnap
Botond, Mózes

németország

armin laschet

markus söder

választás

kancellárjelölt

Armin Laschet, észak-rajna-vesztfáliai tartományi miniszterelnök, a Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke sajtótájékoztatót tart pártja berlini székházában 2021. március 15-én, a tartományi törvényhozási (Landtag-) választások napját követően. A németországi Baden-Württemberg tartományban a Zöldek, Rajna-vidék-Pfalz tartományban a szociáldemokraták (SPD) kapták a legtöbb szavazatot.

A CDU egyelőre kitart Armin Laschet kancellárjelöltsége mellett

Infostart / Fóris György

A német kereszténydemokrata párt vezetése a hétfői ülésén „nagy többséggel” azon a véleményen volt, hogy kitartanak januárban választott új pártelnökük, Armin Laschet kancellárjelöltsége mellett. Markus Söder a CSU bajor kormányfője vasárnap jelentette be, hogy érdekelné a kancellári poszt a két „testvérpárt” közös jelöltjeként.

A CDU tartományi pártvezetőket is magába foglaló vezetősége hétfőn gyakorlatilag néhány órával Söder „bejelentkezése” után már reagált is, és német sajtójelentések szerint a többség továbbra is pártelnökük, az észak-rajna-vesztfáliai tartományi miniszterelnök Laschet mellett állt ki. A formális döntést a párt kongresszusa hozza majd, amihez a legvégső határidő a május 15-i pünkösdi hétvége.

Söder és Laschet vasárnap – a CDU és a CSU pártvezetésének együttes ülése után tartott közös sajtóértekezletükön – egyaránt készségüket jelentették be a kancellári poszt betöltésére.

Sajtójelentések ezt megelőzően visszatérően arról cikkeztek, hogy látva a bajor politikus erősödő országos népszerűségét, CDU oldalon mind több politikus és parlamenti képviselő állítólag hajlik arra, hogy az ő kancellárjelöltségét támogassák.

„A felmérések adatait látva egyre többen attól tartanak, hogy Laschet jelölésével elveszíthetik parlamenti helyüket”

– idézett ennek kapcsán egy német képviselőt a Politico. A brüsszeli kiadvány ugyanakkor olyan kereszténydemokrata véleményt is megszólaltatott, amely szerint nevetségessé tenné magát a párt, ha alig több, mint két hónappal új vezetője megválasztása után már mást jelölne kancellárnak.

Szakértők emlékeztetnek, hogy Laschet pártelnöki választása előtt is érzékelhető volt egy bizonyos fokú szakadás a pártvezetés és pártapparátus, illetve a párttagság között. Az észak-rajna-vesztfáliai politikus a maga középutas, Merkel-párti, folyamatosságot ígérő politikájával inkább az előbbi körnek volt mindig is favoritja, míg a „bázis” szintjén pártelnök-jelöltként is többnyire utolsó helyen számoltak vele. Tekintve, hogy a párt kongresszusán a küldöttek többsége az előbbiek köréből került ki, Laschet – ha nem is nagy többséggel – végül elnyerte a pártelnökséget.

Mit mutatnak a népszerűségi mutatók?

Német televíziós csatornák (RTL és NTV) a múlt héten közös közvéleménykutatást tartottak, amiből kitűnt, hogy a megkérdezettek 38 százaléka Södert tartotta alkalmasabbnak a kancellárságra, míg Laschet csak 17 százalékos támogatást kapott. Ezzel párhuzamosan a WDR vasárnap arról közölt adatokat, hogy a rajnai politikus népszerűsége hazai pályán is csökkenőben van: Észak-Rajna-Vesztfáliában az elmúlt hónapokban támogatói mintegy harmadát elvesztette, és jelenleg a megkérdezettek alig több mint negyede (26 százalék) áll még mindig mögötte.

Laschet egy hétvégi nyilatkozatában igyekezte minimalizálni a pillanatnyi felmérési trendeket, és azzal érvelt, hogy januári megválasztása óta főként a párt belső konszolidálására fókuszált, aminek során szerinte sikerült „sokak támogatását megnyerni”. Mint a hétfői jelentések megjegyzik, a CDU-vezetés ad hoc állásfoglalása mindezt megerősíteni látszik, ami persze még nem szükségszerűen azonos a tagsági véleménnyel.

A CDU/CSU több mint, félévszázados politikai együttműködése során eddigi két alkalommal indult a kereszténypártok színeiben CSU-jelölt a kancellárságért, mindkétszer veszítettek:

1980-ban Franz Josef Strauss maradt alul a szociáldemokrata Helmut Schmidttel szemben, 2002-ben Edmund Stoibert a szintén szociáldemokrata Gerhard Schröder győzte le. Mindkét CSU-jelölt a maguk idején bajor tartományi miniszterelnökök voltak.

Ténykérdés, hogy a CSU csak egy tartományi párt, igaz, sok évtizedes folyamatos szövetségi parlamenti (és ugyancsak sok évtizedes kormányzati koalíciós) jelenléttel. A létszámában sokkal robosztusabb CDU a maga pártszervezetével a szövetségi köztársaság valamennyi tartományában jelen van, közülük kilencben helyi kormányzati tényező, hatnál pedig ők adják a tartományi kormányfőt is.

A „zöld”-kérdés

Söder mellett a népszerűségi mutatókon túl sokak szemében az szól még, hogy „környezettudatos” modern politikusnak vallja magát, aki hangsúlyozott nyitottsággal igyekszik a zöldek, és a zöldek által proponált politikák felé is fordulni. Ez azért fontos, mert általános várakozások szerint a szeptemberi voksolásból a CDU/CSU és a zöld párt jöhet majd ki vezető tényezőként (kettőjük aránya az egyes várakozások szerint 50-60 százalék körül lehet majd), ami egyúttal a kereszténypártok és a zöldek esetleges koalícióját is előrevetíti.

Egy április elsejei közvéleménykutatás szerint, ha most tartanák a választást, akkor a CDU/CSU 27 százalékot kapna – ez egyébként 9 százalékkal kevesebb, mint amennyien januárban voksoltak volna rájuk, amit sokan a járványhelyzet németországi romlásának, illetve a megszorítások ezzel párhuzamos kormányzati fenntartásának tudnak be –, míg a zöldek 22 százalékkal a második helyen végeznének. A szociáldemokraták 16 százalékkal harmadikok lehetnének, és sorban negyedikként a szélsőjobboldali AfD következne 11 százalékkal.

Választásra készül az AfD is, nem is akárhogy

Egyébként a hétvégén Drezdában közel 600 delegátus részvételével ez utóbbi megtartotta a maga választásra készülő kongresszusát, aminek során elfogadták a párt választási programját is. Ennek egyik legfigyelemreméltóbb pontjaként az Európai Unióból történő német kilépés is szerepel – a manifesztó szerint ez immár „szükségessé” vált -, de azt is hozzátették, hogy az EU helyett „az európai gazdaságok és érdekek új fajta közösségét” hoznák létre.

Emellett szigorítanák a bevándorlás korlátozását (nem tennék például lehetővé a családegyesítést célzó betelepülést), enyhítenék a járványkorlátozásokat (beleértve a maszkviselési kötelezettség megszüntetését), helyreállítanák a német határellenőrzést, és bevezetnék a kötelező katonai szolgálatot.

A párt kancellárjelöltjét a közeljövőben választják meg. Az AfD a 2017-es választáson nagy feltűnést keltett azzal, hogy a voksok 13 százalékát megszerezve bejutott a parlamentbe, és egycsapásra a nagykoalíciós kormány legnagyobb ellenzéki pártja lett. Népszerűsége azóta visszaesett, de a közelmúltban több akciójukkal is láthatóan a járványkorlátozás ellen tiltakozók szövetségeseként igyekszik fellépni.

Az AfD EU-ellenessége amúgy nem új, jelenleg is folyamatban van hajdani alapítójuk, Bernd Lucke beadványa nyomán egy eljárás a karlsruhei alkotmánybíróságnál, ami miatt ez utóbbi egyelőre megszakította a leendő 750 milliárdos EU helyreállítási alap létrehozásához szükséges szerződésmódosítás németországi ratifikációját.

Nyitókép: MTI/AP pool/Michael Sohn
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018