Infostart.hu
eur:
351.72
usd:
306.65
bux:
137625.54
2026. június 21. vasárnap Alajos, Leila
Armin Laschet, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, Észak-Rajna-Vesztfália tartomány kormányfője (b) és Markus Söder, a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke, bajor miniszterelnök közös sajtótájékoztatójuk előtt Berlinben 2021. április 11-én. A két elnök bejelentette, hogy mindketten hajlandóak a pártszövetség közös kancellárjelöltjeként indulni a szeptemberi németországi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Clemens Bilan

A CDU és a CSU elnöke is hajlandó közös jelöltként indulni a kancellári székért

A Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke is hajlandó a pártszövetség közös kancellárjelöltjeként indulni a szeptemberi németországi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson - jelentették be vasárnap Berlinben.

A pártszövetség közös Bundestag-frakciójának vezetőségi ülése után tartott tájékoztatón Armin Laschet CDU-elnök, Észak-Rajna-Vesztfália tartomány kormányfője elmondta, hogy hosszú megbeszélést folytatott Markus Söder CSU-elnökkel, Bajorország kormányfőjével, és megállapították, hogy mindketten készen állnak a kancellárjelölti feladatokra.

Markus Söder elmondta: a pártszövetség nagyobbik tagjaként a CDU-nak kell eldöntenie, hogy ki legyen a jelölt. Mint mondta, nagyra becsüli CDU-s kollégáját, pártja pedig bármilyen döntést elfogad, és akkor is a szövetség egységét őrizve tevékenykedik, ha nem őt kérik fel kancellárjelöltnek.

A jelölt kiválasztása "nem az ambicióinkról szól, hanem az unió (a CDU/CSU pártszövetség), és főleg Németország javáról, ez közös feladat, amely összeköt és kötelez bennünket" - mondta Markus Söder.

"Nem Helmut Kohl és Franz-Josef Strauss vagyunk, külsőleg egyáltalán nem, és tartalmilag sem"

- húzta alá, utalva arra, hogy az 1980-as Bundestag-választás előtt súlyos konfliktus alakult ki a CDU-elnök Kohl és a CSU-elnök Strauss között a kancellárjelöltség ügyében.

Kiemelte: nem engedik, hogy a kancellárjelölt kiválasztása testvérpárti viszályba torkolljék. "Meg akarjuk nyerni a választást ősszel, és közösen gondolkodunk, hogy mi a legjobb felállás" - mondta.

Hangsúlyozta, hogy egész Európának fontos, ki lesz a CDU/CSU kancellárjelöltje. Azt is leszögezte, hogy az első számú vetélytárs a Zöldek pártja, és legyőzésükhöz a CDU/CSU-nak meg kell testesítenie a "korszellemet".

Armin Laschet kiemelte, hogy

a "lehető legnagyobb" egyetértésben kell dönteni a kancellárjelölt személyéről, azért is, mert a döntés messze túlmutat a pártszövetségen.

Az egész világnak "stabil Németországra" van szüksége - fogalmazott.

Felidézte, hogy a koronavírus-járvány miatt egy egész évig - 2021. január 22-ig - tartott, mire a CDU megválasztotta új elnökét. Mint mondta, a tisztség betöltőjeként első feladata az volt, hogy egységbe kovácsolja pártját, így például a konzervatív, a keresztényszociális és a liberális irányzatot, és a keleti és nyugati pártszervezeteket, amihez nagy erőfeszítés kellett.

A következő feladat a CDU/CSU megerősítése, minél több réteg, csoport támogatásának megszerzése, hogy "össze tudjuk tartani a társadalmat" az ország előtt álló nagy feladatok elvégzéséhez. "Mindenki csak a koronavírusról beszél, pedig az éghajlatváltozás is a nyakunkon van, és a kihívások a nemzetközi politikában egyre nagyobbak, a feszültségek Európában pedig felerősödnek majd a járvány után" - mondta a CDU elnöke.

  • A jelölt kiválasztásának menetrendjéről nem közöltek pontos részleteket, és határidőt sem jelöltek meg.
  • Több újságírói kérdésre is csupán annyit mondtak, hogy hétfőn mindkét párt vezető testületei tanácskoznak, és a kancellárjelölt kiválasztásáról is tárgyalnak.

A CDU/CSU a legutóbbi, 2017-es Bundestag-választáson Angela Merkel kancellár vezetésével a szavaztok 32,9 százalékát gyűjtötte össze, 8,6 százalékponttal gyengülve az előző, 2013-as választáson elért 41,5 százalékhoz képest. A következő választást szeptember 26-án tartják meg. A pártszövetség országos választói támogatottsága a legutóbbi felmérések szerint történelmi mélypontja közelében, 26 és 28,5 százalék között van, de így is az első számú politikai erő, jóval a második helyen 21-23 százalék közötti támogatottsággal álló Zöldek előtt.

Címlapról ajánljuk
Foci-vb: leginkább a drónok és a magányos támadók miatt aggódik az FBI

Foci-vb: leginkább a drónok és a magányos támadók miatt aggódik az FBI

Az Egyesült Államokban nemcsak a helyi rendőri erők, hanem a szövetségi hatóságok is kiveszik a részüket a foci-vb helyszíneinek biztosításából, különös tekintettel a drónvédelemre. Az FBI külön képzést is tartott a pilóta nélküli eszközök elhárításához, a vendéglátó városok rendőrségei pedig több millió dollár értékben vásároltak drónelhárító technológiákat.
inforadio
ARÉNA
2026.06.22. hétfő, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Tisza-kormány: folytatódik a köztársasági elnöki pozícióról szóló vita, reagáltak a vidéki polgármesterek a bércsökkentési tervekre

Tisza-kormány: folytatódik a köztársasági elnöki pozícióról szóló vita, reagáltak a vidéki polgármesterek a bércsökkentési tervekre

Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy a jövő héten mégsem terjeszti be a kormány a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló javaslatot (mert azt előbb társadalmi egyeztetésre bocsátják), a kormány terveit azonban megismeri a nyilvánosság. A Tisza-kormány vezetője azt is elmondta, hogy hétfőn jön a közjogi tisztségek sorsát rendező Alaptörvény-módosító javaslat is. Mindeközben folytatódnak a miniszterei egyeztetések, valamint a Sulyok Tamás köztársasági elnök sorsáról és a polgármesteri illetmények csökkentéséről szóló vita is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×