eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Az AstraZeneca brit-svéd gyógyszergyár és az Oxfordi Egyetem közös fejlesztésű, koronavírus elleni vakcináinak újabb szállítmánya a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályának épületében Kecskeméten 2021. február 15-én.
Nyitókép: MTI/Ujvári Sándor

A britek is megszólaltak 11 millió AstraZeneca-oltás beadása után

Legutóbb Dániában észleltek vérrögképződéseket.

A brit gyógyszerfelügyeleti hatóság (MHRA) közleménye szerint a rendelkezésre álló adatok nem erősítik meg, hogy az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca brit-svéd gyógyszeripari csoport által a koronavírus ellen közösen kifejlesztett oltóanyag okozta volna a Dániában észlelt vérrögképződéseket.

Phil Bryan, az MHRA oltóanyagbiztonsági igazgatója a felügyelet által ismertetett felhívásában azt kérte, hogy mindenki, akit az egészségügyi hatóságok oltásra hívtak be, adassa be magának az oltóanyagot.

A közlemény előzményeként Dániában elővigyázatosságból két hétre felfüggesztették az AstraZeneca oltóanyagának használatát, miután több bejelentés érkezett arról, hogy vérrög képződött egyes beoltottak szervezetében.

A dán egészségügyi hatóságok is hangsúlyozták ugyanakkor, hogy jelenleg nem lehet olyan következtetést levonni, amely szerint összefüggés lenne az oltás és a vérrögképződés között.

A brit gyógyszerfelügyelet oltóanyagbiztonsági igazgatója közleményében szintén kiemelte: semmi nem erősíti meg, hogy a Dániában észlelt vérrögképződéseket az AstraZeneca oltóanyaga okozta volna.

Phil Bryan professzor hangsúlyozta, hogy az Egyesült Királyságban eddig 11 millió adag AstraZeneca-oltást adtak be, és nem érkezett több bejelentés vérrögképződéses esetekről annál, mint ahány ilyen eset a beoltott lakossági csoportokban természetes okokból egyébként is előfordult volna ugyanebben az időszakban.

Az MHRA vezető szakértője szerint

a vérrögképződés nem szokatlan jelenség, és természetes okai is vannak.

Hozzátette, hogy a brit gyógyszerfelügyeleti hatóság szoros figyelemmel követi az ügyet, de megismételte: a rendelkezésre álló bizonyítékok nem erősítik meg, hogy az AstraZeneca-oltóanyag lenne a dániai vérrögképződéses esetek oka.

Az MHRA december 30-án engedélyezte az Oxford/AstraZeneca-vakcina forgalmazását, és az oltóanyag alkalmazása január 4-én kezdődött az Egyesült Királyságban.

A december 8-án indult brit oltási kampányban az Oxford/AstraZeneca-vakcinát, valamint a Pfizer gyógyszergyár és a BioNTech biotechnológiai vállalat közös oltóanyagát használják.

A brit egészségügyi minisztérium adatai szerint országszerte eddig csaknem 23 millióan kapták meg az első adagot valamelyik vakcinából; a második dózist 1,25 millió embernek adták be.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×