Infostart.hu
eur:
365.29
usd:
320.68
bux:
151272.07
2026. szeptember 27. vasárnap Adalbert
Az AstraZeneca brit-svéd gyógyszergyár és az Oxfordi Egyetem közös fejlesztésű, koronavírus elleni vakcináinak újabb szállítmánya a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályának épületében Kecskeméten 2021. február 15-én.
Nyitókép: MTI/Ujvári Sándor

A britek is megszólaltak 11 millió AstraZeneca-oltás beadása után

Legutóbb Dániában észleltek vérrögképződéseket.

A brit gyógyszerfelügyeleti hatóság (MHRA) közleménye szerint a rendelkezésre álló adatok nem erősítik meg, hogy az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca brit-svéd gyógyszeripari csoport által a koronavírus ellen közösen kifejlesztett oltóanyag okozta volna a Dániában észlelt vérrögképződéseket.

Phil Bryan, az MHRA oltóanyagbiztonsági igazgatója a felügyelet által ismertetett felhívásában azt kérte, hogy mindenki, akit az egészségügyi hatóságok oltásra hívtak be, adassa be magának az oltóanyagot.

A közlemény előzményeként Dániában elővigyázatosságból két hétre felfüggesztették az AstraZeneca oltóanyagának használatát, miután több bejelentés érkezett arról, hogy vérrög képződött egyes beoltottak szervezetében.

A dán egészségügyi hatóságok is hangsúlyozták ugyanakkor, hogy jelenleg nem lehet olyan következtetést levonni, amely szerint összefüggés lenne az oltás és a vérrögképződés között.

A brit gyógyszerfelügyelet oltóanyagbiztonsági igazgatója közleményében szintén kiemelte: semmi nem erősíti meg, hogy a Dániában észlelt vérrögképződéseket az AstraZeneca oltóanyaga okozta volna.

Phil Bryan professzor hangsúlyozta, hogy az Egyesült Királyságban eddig 11 millió adag AstraZeneca-oltást adtak be, és nem érkezett több bejelentés vérrögképződéses esetekről annál, mint ahány ilyen eset a beoltott lakossági csoportokban természetes okokból egyébként is előfordult volna ugyanebben az időszakban.

Az MHRA vezető szakértője szerint

a vérrögképződés nem szokatlan jelenség, és természetes okai is vannak.

Hozzátette, hogy a brit gyógyszerfelügyeleti hatóság szoros figyelemmel követi az ügyet, de megismételte: a rendelkezésre álló bizonyítékok nem erősítik meg, hogy az AstraZeneca-oltóanyag lenne a dániai vérrögképződéses esetek oka.

Az MHRA december 30-án engedélyezte az Oxford/AstraZeneca-vakcina forgalmazását, és az oltóanyag alkalmazása január 4-én kezdődött az Egyesült Királyságban.

A december 8-án indult brit oltási kampányban az Oxford/AstraZeneca-vakcinát, valamint a Pfizer gyógyszergyár és a BioNTech biotechnológiai vállalat közös oltóanyagát használják.

A brit egészségügyi minisztérium adatai szerint országszerte eddig csaknem 23 millióan kapták meg az első adagot valamelyik vakcinából; a második dózist 1,25 millió embernek adták be.

Címlapról ajánljuk
Bármikor lehet „még három nap”, hogy a hirtelen szívmegállást megelőzzünk – mire figyeljünk?

Bármikor lehet „még három nap”, hogy a hirtelen szívmegállást megelőzzünk – mire figyeljünk?

Az időjárási adatok alapján akár három nappal előre is jelezhető, hogy mikor várható az átlagosnál több kórházon kívüli szívmegállás – erről publikáltak magyar kutatók tanulmányt egy rangos nemzetközi lapban. Az elemzés alapját az Országos Mentőszolgálat több mint 114 ezer esete jelentette. Az InfoRádió Pál-Jakab Ádámot, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikájának rezidensét, a tanulmány első szerzőjét kérdezte.
inforadio
ARÉNA
2026.09.25. péntek, 18:00
Flamm László
külpolitikai és skandináv térségi szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
2026. szeptember 27. 20:26
×
×