Január óta minden EU-országból csak a gyártás szerint illetékes tagállami hatóság engedélyével lehet Covid-19 vakcinát exportálni EU-területen kívülre. Az intézkedést eredetileg a brit-svéd Oxford/AstraZeneca bejelentése váltotta ki, amiben jelezték, hogy az első negyedévre vállalt közel 100 millió adagos szállítmánynak alig harmadát tudják csak teljesíteni.
Mindez különösen annak fényében váltott ki EU-oldalon indulatokat, hogy közben a cég brit gyáraiból továbbra is maradéktalanul leszállítja a brit megrendelésben szereplő honi mennyiséget.
Az EU-exportellenőrzés főként a világ gazdagabb országaiba – például Nagy-Britanniába, az Egyesült Államokba, Kanadába, Ausztráliába - történő eladást korlátozza: múlt héten Olaszország ennek jegyében blokkolta 250 ezer adag AstraZeneca oltóanyag kivitelét Ausztráliába.
Az intézkedés alól ugyanakkor mentesülnek az EU közelebbi partnerei – így az európai EFTA-országok (Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc), a Nyugat-Balkán és Észak-Afrika államai -, valamint további mediterrán országok (mint Libanon, Izrael). Ugyancsak
kívül esnek a korlátozás hatálya alól a világ szegény országat célzó ENSZ COVAX-program szállítmányai.
Mindeközben tovább folyik a nyilatkozatháború a brit kormány és az EU vezető tisztviselői között. Szerdán Boris Johnson miniszterelnök az Alsóházban mondott beszédében - Charles Michel európai tanácsi elnök blogbejegyzésére reagálva – sietett leszögezni, hogy Nagy-Britanniában nincs semmilyen exportkorlátozás Covid-oltóanyagokra, viszont szerinte éppen, hogy az Európai Unió vakcinapolitikájára jellemző az önzés és a nacionalizmus.
Johnson szavaira reagálva a csütörtöki Politico és a brit Financial Times idéztek EU-tisztviselőket, akik emlékeztettek, hogy
Michel szerdai bejegyzése mindenekelőtt azt rótta fel Londonnak, hogy brit földön működő oltóanyag-gyártók eddig még egyetlen dózist sem adtak el az EU-országainak
(így még Írországnak sem).
Mindezek mellett bár tény, hogy Nagy-Britanniában nincs hatályban formális exporttilalom, cserébe viszont a brit gyártókkal kötött kormányzati szerződések elsőbbségi kötelezettséget írtak elő a brit felhasználók számára. A Financial Times ennek kapcsán idézett „brit tisztviselőket”, akik maguk is elismerték, hogy brit földről nem történt EU-országba eladás, amit ők is azzal magyaráztak, hogy a gyártókat köti a megrendelési szerződésben kikötött hazai ellátási elsőbbség kötelme.
Tekintve, hogy pillanatnyilag hasonló rendszer jellemző az amerikai gyártók működésére is, Peter Liese, az EP néppárti frakciójának egészségügyi kérdésekért felelős szóvivője a Politico szerint „tisztességtelen” gyakorlatnak nevezte, hogy az
EU a világ gazdagabb szereplői közül lényegében egyedül biztosít már ma is szállítmányokat a harmadik világ országainak,
mivel a „másik két nyugati gyártó jelenleg nem exportál”.
„Nem olthatjuk be a világot, amikor magunknak sincs elég” – tette hozzá.
Az Európai Bizottság szerdán tájékoztatta a tagállamok EU-nagyköveteit a március -ig történt európai uniós vakcina-eladásokról. E szerint 2021-ben eddig 9,1 millió adag oltóanyagot exportáltak EU-területről Nagy-Britanniába, 3,9 millió dózist Kanadába, további 3,1 milliót Mexikóba.
Az adatok nem tartalmazzák a COVAX-program keretében történt vakcina-szállítmányokat.
