A nemkívánatosnak nyilvánított személyek számáról a kommünikében nem tettek említést, a Rosszija 24 hírtelevízió ugyanakkor úgy értesült, hogy mindhárom ország részéről egy-egy diplomata státusú munkatársról van szó. A külügyminisztérium szerint a három érintett a szentpétervári svéd és lengyel főkonzulátus, illetve a moszkvai német nagykövetség alkalmazottja volt.

Az orosz diplomáciai tárca bekérette a három ország diplomáciai képviseletének vezetőjét, kifejezte tiltakozását és rámutatott, hogy az érintettek részt vettek a január 23-i tüntetésekben, ami összeegyeztethetetlen a státusukkal a bécsi konvenció szerint. A külügyminisztérium kifejezte reményét, hogy Svédország, Németország és Lengyelország tiszteletben fogja tartani a nemzetközi jogot Oroszország területén.

A kiutasítás napján Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Josep Borrell-lel, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével tárgyalt Moszkvában, a megbeszélések egyik fontos kérdése Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus elítélése és a támogatására megrendezett tüntetések részvevővel szembeni hatósági fellépés volt.

Borell egy szóvivőn keresztül "erőteljesen elítélte" a kiutasításokat.

Varsóban a Rosszija 24 szerint válaszul bekérették a külügyi tárcához az orosz nagykövetet, ahol a lengyel fél külügyminiszter-helyettesi szinten adta a misszióvezető tudtára egyet nem értését.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő korábban a belügyekbe való beavatkozásnak és "önleleplezésnek" nevezte, hogy Navalnij keddi bírósági tárgyalásán több (a Rosszija 1 televízió szerint 14) nyugati nagykövetség megfigyelője jelent meg, mert szerinte azzal Oroszország feltartóztatására és a bíróra való pszichológiai nyomásgyakorlást célzó kísérlet történt. Rámutatott, hogy a diplomaták a külföldi tárgyalásokon rendszerint a saját állampolgáraikat szokták támogatni, Navalnij pedig orosz állampolgár.

Moszkva megbízhatatlan partnernek tartja az Európai Uniót

Oroszország és az Európai Unió a köztük lévő nézetkülönbségek ellenére kész a pragmatikus együttműködésre – jelentette ki az orosz és az uniós diplomácia vezetője Moszkvában.

Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel folytatott tárgyalásait követő közös sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a nézetkülönbségek ellenére "vannak területek, ahol együtt tudunk dolgozni". Mint mondta, az Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikussal szembeni bánásmód miatt a viszony "mélypontra" jutott.

Borrell elmondta, hogy tárgyalópartnerének

kifejezte aggodalmát Navalnij bebörtönzése és az őt támogató több ezer tüntető őrizetbe vétele miatt. Mint mondta, tolmácsolta, hogy az unió az ellenzéki politikus szabadon bocsátását és megmérgezésének kivizsgálását kívánja.

Lavrov ismételten kifogásolta, hogy az európai hatóságok nem osztják meg Moszkvával a Navalnij megmérgezésére vonatkozó bizonyítékokat. Leszögezte, hogy az orosz fél nem veszi figyelembe az üggyel kapcsolatos nyugati bírálatokat és elmondta, hogy csakúgy, mint kedden Ann Linde svéd külügyminiszter, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet soros elnöke, az EU is felvételeket kapott, amelyek az bizonyítják, hogy az európai vagy amerikai rendőrök összehasonlíthatatlanul kíméletlenebbül lépnek fel a tüntetőkkel szemben, mint orosz kollégáik.