eur:
402.94
usd:
348.84
bux:
95317.22
2025. június 14. szombat Vazul
A 2021. január 4-én közreadott képen Julian Assange, a WikiLeaks oknyomozó internetes portál alapítója a sajtó képviselőinek nyilatkozik az ecuadori nagykövetség egyik erkélyén Londonban 2017. május 19-én. A londoni központi büntetőbíróság 2021. január 4-i határozatának értelmében Assange-ot nem adják ki az amerikai hatóságoknak.
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Londoni bíróság Julian Assange öngyilkosságától tartva hozott ítéletet

A brit kormány nem adhatja ki az Egyesült Államoknak Julian Assange-t – így döntött nem jogerős végzésében az eljáró londoni bíróság. Az amerikai hatóságok várhatóan fellebbezést nyújtanak be a határozat ellen.

A WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítója ellen az amerikai hatóságok a brit kormányhoz benyújtott kiadatási kérelemben 18 vádpontot fogalmaztak meg. Ezek közül 17 kémkedéssel, egy pedig számítógépes rendszerek feltörésével vádolja Assange-t.

Az ausztrál állampolgárságú, 49 éves Julian Assange portálja hozzávetőleges becslések szerint csaknem félmillió titkos amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg, és az elmúlt években ezek jelentős részét átadta médiapartnereinek.

A londoni központi büntetőbíróság azonban hétfőn kihirdetett határozatában kimondta, hogy Julian Assange nem adható ki az amerikai hatóságoknak, elsősorban azért, mert reális annak a kockázata, hogy Assange az amerikai vizsgálati fogságban öngyilkosságot követ el.

A végzés szerint az amerikai kérvény alapján, szigorúan jogi szempontból elrendelhető lenne Assange kiadatása.

Mindazonáltal depressziós, a jövőjétől rettegő emberről van szó, és a teljes elszigeteltség körülményei közepette,

a jelenlegi angliai vizsgálati fogságának helyszínén foganatosított kockázatcsökkentő intézkedések nélkül nem garantálható, hogy Assange nem vet véget életének

– áll a londoni bíróság hétfői végzésében.

Védői szerint a WikiLeaks-portál alapítóját az Egyesült Államokban akár 175 év börtönre is ítélhetik. Az amerikai hatóságok ugyanakkor jelezték, hogy Assange-nak kiadatása és elítélése esetén nagy valószínűséggel 4-6 évet kellene rács mögött töltenie.

Az Egyesült Államoknak 14 napja van a fellebbezés benyújtására, és az amerikai kormány már korábban közölte, hogy a kiadatás megtagadása esetén ezt meg is teszi.

Julian Assange hét évet töltött Ecuador londoni nagykövetségén az ecuadori kormány által nyújtott diplomáciai menedék védelme alatt. Két éve azonban az ecuadori nagykövet engedélyével a Scotland Yard a diplomáciai képviselet épületében őrizetbe vette.

Assange eredetileg azért menekült a nagykövetségre, mert a svéd kormány is körözte őt Svédországban elkövetett szexuális bűncselekmények vádjával, bár a svéd ügyészség a vizsgálatot már évekkel ezelőtt beszüntette és 2019-ben visszavonta Assange nemzetközi körözését.

Julian Assange és ügyvédei attól tartottak, hogy ha Nagy-Britannia átadja Assange-t Svédországnak, a svéd kormány kiadhatja őt az Egyesült Államoknak.

Az amerikai hatóságok azonban közvetlenül a brit kormányhoz is eljuttatták a kiadatási kérelmet.

A tavaly februárban kezdődött kiadatási eljárásban az amerikai kormány jogi képviselője kifejtette, hogy az amerikai diplomáciai okmányok szerkesztetlen közzétételével Assange tudatosan sodort súlyos veszélybe olyan emberi jogi és ellenzéki aktivistákat, valamint újságírókat, akik elnyomó rezsimek vezette országokban élnek és tevékenykednek, vagy terrorszervezetekről gyűjtöttek adatokat.

Az amerikai kormány jogi képviselője szerint nem lehet a szólásszabadsághoz fűződő joggal igazolni mások életének és személyi biztonságának közvetlen veszélyeztetését.

Jogi szakértők egyöntetű véleménye szerint Assange kiadatási ügye a fellebbezési eljárások miatt jó eséllyel évekig elhúzódik.

Címlapról ajánljuk

Halálos áldozatai vannak a hajnali iráni válaszcsapásnak, de Izrael sem tétlen

Szombat hajnalban újabb rakétatámadás érte Izraelt, melyet Irán indított – jelentette az iráni állami média. Az izraeli hadsereg megerősítette a hírt, és jelezte, hogy az ország légvédelmi rendszerei azonnal aktiválódtak a fenyegetés elhárítására. Szijjrtó Péter bejelentést tett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.06.16. hétfő, 18:00
Ugrósdy Márton
a Miniszterelnöki Kabinetiroda helyettes államtitkára
Veszélyben az európai együttműködés egyik motorja? – Sötét fellegek gyülekeznek

Veszélyben az európai együttműködés egyik motorja? – Sötét fellegek gyülekeznek

A német–lengyel viszony minősége kulcsfontosságú Európa számára, hiszen a két szomszédos ország népességszáma, gazdasági és katonai ereje révén jelentős szerepet játszik mind a NATO-n, mind az EU-n belül. Különösen abban a helyzetben, amikor Donald Trump alatt az Egyesült Államok egyre inkább „magára hagyja” Európát, amelynek így mind jobban saját erejéből kell megoldani az olyan súlyos kihívásokat, mind az ukrajnai háború. Friedrich Merz és Donald Tusk révén jelenleg mindkét országnak néppárti vezetője van, akik hasonlóan gondolkoznak az európai integráció és Ukrajna támogatásának kérdésében is, ami a kapcsolatok szorosabbá válását vetíti előre. A kedvező képbe azonban „belezavart” a lengyel ellenzék által támogatott Karol Nawrocki elnökké választása, aki több, Németországgal szemben kritikus kijelentést is tett, valamint a két ország határán kialakuló migrációs válság, amit az új német kormány szigorúbb bevándorláspolitikája idézett elő.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. június 14. 08:45
×
×
×
×