eur:
389.51
usd:
357.67
bux:
73375.88
2024. július 23. kedd Lenke
Engedjék szabadon Assange-t feliratú táblát tart egy tüntető az ausztrál oknyomozó újságíró és Wikileaks alapító Julian Assange kiadatási eljárásának kezdete előtt az ügyet tárgyaló londoni bíróságnál 2020. február 24-én. A 48 éves férfit a kiadatása esetén kémkedésért állítják bíróság elé az Egyesült Államokban. A brit hatóságok 2019. áprilisban vették őrizetbe a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítóját, miután Lenín Moreno ecuadori elnök visszavonta Assange ecuadori menedékjogát, majd 50 hét letöltendő szabadságvesztésre ítélték amiatt, hogy az Ecuador londoni nagykövetségén eltöltött hét év alatt nem jelent meg a bíróságon.
Nyitókép: MTI/AP/Matt Dunham

Évekig elhúzódik Assange ügye

Megkezdődött Londonban a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítója, Julian Assange kiadatási pere.

A várható fellebbezések miatt valószínűleg évekig tartó bírósági eljárás tétje az, hogy Assange-t a brit kormány kiadhatja-e az Egyesült Államoknak.

A WikiLeaks-alapítót az amerikai bűnüldöző hatóságok bizalmas amerikai kormányzati dokumentumok kiszivárogtatása miatt körözik, és kérték kiadatását Londontól.

Az ausztrál állampolgárságú, 48 éves Assange portálja hozzávetőleges becslések szerint csaknem 500 ezer titkos amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg, és az elmúlt években ezek jelentős részét átadta médiapartnereinek.

Julian Assange hét évet töltött Ecuador londoni nagykövetségén az ecuadori kormány által nyújtott diplomáciai menedék védelme alatt. Tavaly április 11-én azonban - az ecuadori nagykövet engedélyével - a Scotland Yard a diplomáciai képviselet épületében őrizetbe vette.

Assange eredetileg azért menekült a nagykövetségre, mert a svéd kormány is körözte őt Svédorszégban elkövetett szexuális bűncselekmények címén, bár a svéd ügyészség a vizsgálatot már évekkel ezelőtt beszüntette és tavaly visszavonta Assange nemzetközi körözését.

Julina Assange és ügyvédei attól tartottak, hogy ha Nagy-Britannia átadja Assange-t Svédországnak, a svéd kormány kiadhatja őt az Egyesült Államoknak.

Az amerikai hatóságok azonban közvetlenül a brit kormányhoz eljutatták a kiadatási kérelmet.

A londoni Woolwich kerület koronabíróságán hétfőn kezdődött eljárásban az amerikai kormány brit jogi képviselője, James Lewis kifejtette, hogy az amerikai diplomáciai okmányok szerkesztetlen közzétételével

Assange tudatosan sodort súlyos veszélybe olyan emberi jogi és ellenzéki aktivistákat,

valamint újságírókat, akik elnyomó rezsimek vezette országokban élnek és tevékenykednek, vagy terrorszervezetekről gyűjtöttek adatokat.

Az Egyesült Államok nevében eljáró jogi képviselő elmondta: olyan emberekről van szó, akik például az iráni rezsim jogsértéseiről vagy az al-Kaida terrorszervezet működéséről adtak tájékoztatást.

Lewis szerint az Assange által szerkesztés nélkül nyilvánosságra hozott diplomáciai iratok olyan ellenzékiek és informátorok nevét és személyi adatait is tartalmazták, akik Afganisztánban segítették az amerikai és a koalíciós haderők terrorellenes műveleteit.

Az amerikai kormány jogi képviselője szerint nem lehet a szólásszabadsághoz fűződő joggal igazolni mások életének és személyi biztonságának közvetlen veszélyeztetését.

Az amerikai hatóságok 18 vádpontot fogalmaztak meg Assange ellen,

ezek közül 17 kémkedéssel, egy pedig számítógépes rendszerek feltörésével vádolja a WikiLeaks alapítóját.

Az amerikai kormány jogi képviselője szerint e vádak alapján Assange közönséges bűncselekményeket követett el.

Az első fokú végzés Assange kiadatásának ügyében legkorábban májusra várható, de jogi szakértők egyöntetű véleménye szerint a szinte biztosra vehető fellebbezési eljárások miatt az ügy jó eséllyel évekig elhúzódik.

Az eljárás nyitó tárgyalási napján több százan tüntettek a londoni bíróság épülete előtt Assange szabadlábra helyezéséért.

Címlapról ajánljuk
Egy fontos szabályon változtatna az olimpia magyar kézilabdabírója

Egy fontos szabályon változtatna az olimpia magyar kézilabdabírója

Komoly erőnléti és mentális felkészülést kell végeznie Kiss Olivérnek, aki Bíró Ádámmal együtt játékvezetőként dolgozhat a párizsi olimpia kézilabdatornáján. Azt még nem tudja, hogy melyik mérkőzéseket kapják, de az biztos, hogy a magyarok csoportjában nem vezethetnek.

Joe Biden visszalépése után egyik fő szövetségesét veszítette el Olaf Scholz

A német pártok nagy része Joe Bident pártolta az amerikai elnökválasztási kampányban, az elnök visszalépése azonban új helyzetet teremtett. Az AfD szerint viszont Kamala Harris ajánlásával Joe Biden Donald Trumpnak tett "óriási szívességet".
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.23. kedd, 18:00
Haranghy Csaba
a Nemzeti Vízművek Zrt. vezérigazgatója
Nagyot mentek ma az amerikai tech papírok

Nagyot mentek ma az amerikai tech papírok

Vasárnap Joe Biden bejelentette, hogy visszalép a 2024-es amerikai elnökválasztástól. A befektetők és piaci elemzők véleménye egyelőre megoszlik arról, hogy milyen hatással lesz ez a döntés a piacokra. Ami viszont biztos, hogy az ázsiai piacokon vegyes hangulatban telt a kereskedés a váratlan kínai kamatvágást követően: a vezető indexek közül csak a Hang Seng tudott pluszban zárni. Ezt követően az európai tőzsdéken határozott emelkedést láthattunk, és a Nasdaq vezetésével az amerikai tőzsdék is felpattantak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×