eur:
416.02
usd:
399.73
bux:
0
2025. január 7. kedd Attila, Ramóna
Házak képe tükröződik egy rabszállító autó ablakán, amely Julian Assange-ot,  a WikiLeaks oknyomozó internetes portál alapítóját viszi bírósági meghallgatása után Londonban 2019. május 1-jén. Assange-ot 50 heti börtönre ítélték, mert hét évvel korábban bírósági megjelenési kötelmét megszegte, és a további eljárás elől Ecuador londoni nagykövetségére szökött.
Nyitókép: MTI/AP/Matt Dunham

Újabb nehézséggel néz szembe a WikiLeaks alapítója

Az amerikai kormányzat bővítette a vádpontokat a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítója, Julian Assange ellen – jelentette be szerda esti közleményében az amerikai igazságügyi minisztérium.

A 48 éves, ausztrál állampolgárságú Assange ellen Washington eddig 18 pontban emelt vádat, azt róják az újságíró terhére, hogy az amerikai hadsereg egyik volt hírszerzési elemzőjével, Chelsea Manninggal szőtt összeesküvést titkosított adatok és információk megszerzésére és kiszivárogtatására a WikiLeaks oldalain 2010-ben.

A washingtoni közlemény szerint Assange ellen nem új vádpontot fogalmaztak meg, hanem

az eddigiek megalapozását terjesztették ki.

Ennek értelmében Assange-t jogtalan számítógépes behatolással, illetve azzal is vádolható, hogy hackereket toborzott a WikiLeaksnek és maga is előadásokat tartott hacker-konferenciákon – például Hollandiában és Malajziában –, ahol arra buzdította a résztvevőket, hogy szerezzenek meg dokumentumokat az általa működtetett portál számára.

Assange több évig Ecuador londoni nagykövetségén tartózkodott, de 2019-ben megvonták tőle a menedékjogot, és ezt követően letartóztatták. Jelenleg egy angol börtönben van. Az amerikai igazságügyi tárca kommünikéje után Barry Pollack, Assange ügyvédje is közleményt adott ki, amely szerint az ügyfele elleni „állhatatos hajsza súlyos fenyegetést jelent az újságírókra, bárhol éljenek is”.

Címlapról ajánljuk
Tálas Péter: az Egyesült Államok praktikus okokból nem fogja elengedni Ukrajna kezét

Tálas Péter: az Egyesült Államok praktikus okokból nem fogja elengedni Ukrajna kezét

"A fő kérdés az, hogy demokratikus országok lesznek-e a meghatározói a jövő világrendjének, vagy az autoriter rendszerek. Nagyon sokan azt gondolják, hogy az autoriter rendszerek lesznek, mert azt látjuk, hogy az autoriter rendszerek jobban megértik egymást" – vélte Tálas Péter, a Nemzet Kiszolgálati Egyetem John Lukács Intézet egyetemi docense az InfoRádió Aréna című műsorában egy új tanulmánykötet kapcsán. Beszélt a világrendváltozás okozta kilátásokról és arról is, hogy az ukrajnai háború tétje, hogy a világban az érdekszféra politika vagy a befolyási övezet politika lesz-e az uralkodó.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.01.07. kedd, 18:00
Aczél Petra
kommunikációs szakértő, a MOME rektorhelyettes
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×