Infostart.hu
eur:
386.21
usd:
332.52
bux:
121724.16
2026. március 4. szerda Kázmér
Házak képe tükröződik egy rabszállító autó ablakán, amely Julian Assange-ot,  a WikiLeaks oknyomozó internetes portál alapítóját viszi bírósági meghallgatása után Londonban 2019. május 1-jén. Assange-ot 50 heti börtönre ítélték, mert hét évvel korábban bírósági megjelenési kötelmét megszegte, és a további eljárás elől Ecuador londoni nagykövetségére szökött.
Nyitókép: MTI/AP/Matt Dunham

Újabb nehézséggel néz szembe a WikiLeaks alapítója

Az amerikai kormányzat bővítette a vádpontokat a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítója, Julian Assange ellen – jelentette be szerda esti közleményében az amerikai igazságügyi minisztérium.

A 48 éves, ausztrál állampolgárságú Assange ellen Washington eddig 18 pontban emelt vádat, azt róják az újságíró terhére, hogy az amerikai hadsereg egyik volt hírszerzési elemzőjével, Chelsea Manninggal szőtt összeesküvést titkosított adatok és információk megszerzésére és kiszivárogtatására a WikiLeaks oldalain 2010-ben.

A washingtoni közlemény szerint Assange ellen nem új vádpontot fogalmaztak meg, hanem

az eddigiek megalapozását terjesztették ki.

Ennek értelmében Assange-t jogtalan számítógépes behatolással, illetve azzal is vádolható, hogy hackereket toborzott a WikiLeaksnek és maga is előadásokat tartott hacker-konferenciákon – például Hollandiában és Malajziában –, ahol arra buzdította a résztvevőket, hogy szerezzenek meg dokumentumokat az általa működtetett portál számára.

Assange több évig Ecuador londoni nagykövetségén tartózkodott, de 2019-ben megvonták tőle a menedékjogot, és ezt követően letartóztatták. Jelenleg egy angol börtönben van. Az amerikai igazságügyi tárca kommünikéje után Barry Pollack, Assange ügyvédje is közleményt adott ki, amely szerint az ügyfele elleni „állhatatos hajsza súlyos fenyegetést jelent az újságírókra, bárhol éljenek is”.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×