Izraelben csaknem egymillió embert oltottak be kevesebb mint két hét alatt a koronavírus elleni vakcinával, köszönhetően a hatékonyan szervezett közösségi rendelőintézet-hálózatnak, a politikusok ösztönzésének és a lakosság együttműködésének - jelentette pénteken a The Times of Israel című angol nyelvű hírportál.
A világon elsőként a 9,3 milliós Izraelben érték el a lakosság több mint tíz százalékának beoltását, már 950 ezren kapták meg az óévben az egészségügyi minisztérium adatai szerint a Pfizer és a BioNTech által közösen fejlesztett oltóanyag első dózisát.
Az eddigi oltások 41 százaléka a 60 évesnél idősebb embereknek jutott, mellettük az egészségügyi dolgozók, a biztonságiak és a krónikus betegségekben szenvedők oltása folyik jelenleg.
A gyógyszergyártó vállalatok a lap szerint szívesen biztosítják a kis ország ellátását, ahol viszonylag kevés oltóanyaggal a magasan képzett és jól szervezett egészségügyi ellátó hálózat gyorsan megváltoztathatja a mindennapokat, és az ország nemzetközi bemutatóhelye lehet az oltás hatékonyságának és ártalmatlanságának.
"Reméljük, hogy az egész világ modellje leszünk" - mondta múlt vasárnapi sajtótájékoztatóján Arnon Afek, a Tel-Aviv melletti Síba kórház igazgatóhelyettese, az egészségügyi minisztérium volt főigazgatója.
Az oltások nagyszámú beszerzését a 12-es kereskedelmi TV értesülése szerint az is segíthette, hogy miközben az Európai Unió 14,8, az Egyesült Államok pedig 19,5 dollárért vett egy dózis vakcinát, addig Izrael 30 dollárt fizet az oltás egy adagjáért a Pfeizer és BioNTech cégnek.
A pénztárcák megnyitásában szerepe lehet a két év alatt már negyedszer esedékes, március 23-ra kitűzött parlamenti választásoknak, és a koronavírus-járvány kezelése miatti eddigi kritikáknak. Benjámin Netanjahu kormányfő számos alkalommal hangoztatta érdemeit az oltások beszerzésében, és a választási kampány egyik leggyakrabban ismételt érve Netanjahu miniszterelnöki székben maradása mellett az oltási kampány gyors elindítása és szervezettsége.
A gyorsaság hátulütője, hogy jelenleg kifogyóban vannak az oltóanyag-készletek, amit későbbre ígért szállítmányok előbbre ütemezésével próbálnak megoldani az izraeli hatóságok. Ha ez nem sikerül, akkor januárban két hétig csak a második dózis beadását tudják biztosítani az egyszer már beoltottak számára.
Az eddigi siker okai között a lap a korábbi, még baloldali kormányok idején létrehozott alapellátó rendelőintézeti hálózatot emeli ki, valamint a kiváló logisztikai gondolkodást és szervezettséget, amiben szerepe lehet annak is, hogy az izraeliek hadviseltek, és a katonaságnál megtanulják a hatékony együttműködést és a felelősségi körök elosztását.
Ellentétben a privatizált egészségüggyel rendelkező Egyesült Államokkal, vagy az Egyesült Királyság központosított egészségügyi szervezetével, Izraelben a kilencvenes évek reformja óta az egészségügyi ellátás egyszerű, túlnyomórészt nyilvános és gyakorlatilag ingyenes. Négy egészségbiztosító pénztár verseng a betegekért, amelyek a náluk nyilvántartottak száma alapján kapják az állami támogatást. Fél évenként válthat közöttük az, aki elégedetlen működésükkel, ami jó teljesítményre készteti őket.
A The Times of Israel a lakosság egyik pszichológiai sajátosságát is megemlíti: a lap szerint Izraelben senki sem szeret balek, a helyi szleng szerint "frájer" lenni, és ha mások örömmel nyújtják vállukat az oltáshoz, akkor mindenki úgy érzi, neki is jár, és lelkesen megy az oltóhelyekre, ezzel szinte teljesen háttérbe szorítva a csekély számú helyi oltásellenes hangokat.
