Infostart.hu
eur:
381.72
usd:
325.03
bux:
125197.21
2026. január 22. csütörtök Artúr, Vince
A Covid-19 megelőzésére szolgáló Szputnyik V vakcinát adja be egy páciensnek egy ápoló egy moszkvai kórházban 2020. december 5-én. Oroszországban orvosok és tanárok ezrei jelentkeztek a mai napon kezdődött tömeges beoltásra.
Nyitókép: MTI/AP/Pavel Golovkin

Váratlan helyről kapott erős támadást az orosz vakcina

Vezető orosz egyetemek kutatóinak csoportja nyílt levélben emelte fel szavát a már tömeges immunizációban is használt Szputnyik V védőoltás ellen.

Teljesen elfogadhatatlannak és nevetségesnek nevezték az oltás fejlesztésének folyamatát orosz kutatók egy nyílt levélben, amely az oltás biztonságosságával és hatékonyságával kapcsolatos adatok hiányosságaira hívja fel a figyelmet.

A független orosz lap, a The Moscow Times tudósítása szerint a kutatók kifogásolják, hogy a vakcinát fejlesztő, az állam üzemeltette Gamaleja Intézet annak ellenére sem oszt meg adatokat az oltásfejlesztésről, hogy azt többször nyilvánosan kérték tőlük, ezzel félelmeket ébresztett az oltás hatékonyságával és az esetleges politikai beavatkozással szemben.

Túl korai minden

Az első aggályok már a klinikai kísérletek második fázisában felmerültek: a Lancetben publikált nyári adatok szerint mindössze 76 önkéntes vett részt ezekben, ennek ellenére továbbléptek a harmadik fázisú tesztek és a tömeges használat irányába. A csoport azt kritizálja, hogy Oroszország úgy kezdte meg a tömeges oltást – melyben egyelőre az egészségügyi dolgozók és a hatvan évnél fiatalabb tanárok kérhetik immunizációjukat –, hogy a széles körű klinikai teszteknek még az elején járnak. Az orosz kutatók már 20 koronavírusos eset elérése után eredményeket tettek közzé, míg a Pfizer vagy a Moderna csak 90-nél is több megbetegedésnél közölt előzetes számokat oltásainak hatékonyságával kapcsolatosan.

"Teljesen elfogadhatatlan – sőt, nevetséges – politikai tett úgy versenyhelyzetet kialakítani az oltások között, hogy az az alapvető tesztelési sztenderdeket sértse"

– írták a tudósok, akiknek csoportját Vaszilij Vlasszov, az orosz külügyminisztérium és a WHO korábbi tanácsadója, a Moszkvai Közgazdasági Főiskola megbecsült epidemiológusa, az Orosz Tudományos Akadémia kutatások hamisítását megelőző munkacsoportjának elnöke vezeti. Véleményük szerint a verseny Oroszország politikai céljainak túszává tette az oltás fejlesztőit.

"Mindez veszélyezteti a vakcina megfelelő tesztelését, ezáltal az oroszok egészségét" – fogalmaztak.

Vlasszov Olga Rebrovával, az Orosz Nemzeti Kutatási Orvostudományi Egyetem professzorával és Valerij Akszjonovval, a Bionica Media szerkesztőjével közösen jegyzi a novemberben publikált levelet, amelyről először csütörtökön tudósított a BBC Oroszország, amikor a tudósok megküldték azt a Lancet részére is.

Ellentmondások mindenhol

A Szputnyik V tesztelésével kapcsolatosan a Gamaleja Intézet valóban kevés adatot tett közzé. A 92 százalék körüli hatékonyságot 39 megbetegedés alapján határozták meg, melyből 31 következett be a placebocsoportban. Nem adták közre az önkéntesek életkorát és demográfiai megoszlását sem, illetve a megszokottól eltérően nem ugyanannyi embernek adtak be vakcinát és placebót: az arány 3:1-hez volt 1:1-hez helyett.

Anasztaszja Rakova, Moszkva polgármesterhelyettese múlt pénteken arról beszélt a sajtónak, hogy csak 273 önkéntes kapta el a koronavírust, azaz a résztvevőknek csak 1,5 százaléka lett beteg: ez tovább mélyíti a zavart, mivel nem ezt az adatot figyelik a klinikai tesztekben, hanem azt, hogy az oltottak közül hányan lesznek betegek a placebóval oltottakhoz képest. A kutatók ráadásul nem is osztották még meg nyilvánosan a 78 megfertőződés után esedékes adataikat.

A Lancet kihátrál

A levél szerzői azt is követelik a Lancettől, hogy vonja vissza a második klinikai fázisról náluk megjelent cikket, mivel abban maroknyi önkéntessel teszteltek csak: mindössze 76 embert oltottak be, míg a Modernánál ugyanebben a fázisban hozzávetőlegesen 600-at.

"Úgy gondoljuk, hogy a rossz módszertan, a tanulmány hibái, az adatelemzési hibák és a tanulmány rossz leírása megkérdőjelezik az oltás biztonságosságáról és hatékonyságáról szóló következtetéseket"

– írták Vlasszov és társai, aki mind az evidence-based orvoslás mellett elhivatottak orosz szövetségének tagjai. Egyúttal több adatot követelnek a Gamaleja Intézettől, úgy, ahogyan azt korábban maguk az oltásfejlesztők meg is ígérték.

A Lancet tájékoztatása szerint eljuttatta az aggályokat a Szputnyik V fejlesztőinek, a nyílt levelet azonban nem áll szándékukban publikálni, ahogyan a kifogásolt cikket sem akarják visszavonni.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Orbán Balázs: Magyarország jól helyezkedik az átalakuló világrendben

Orbán Balázs: Magyarország jól helyezkedik az átalakuló világrendben

Az elmúlt hetek világpolitikai történései is azt mutatják, hogy új világrend alakul – mondta az InfoRádióban Orbán Balázs. A miniszterelnök politikai igazgatója szerint ebben az átmeneti időszakban Magyarország jó lapokat vett fel, együttműködik Oroszországgal, Kínával és az Egyesült Államokkal is. Ez a stratégia pedig olyan gazdasági lehetőségeket nyitott meg az ország előtt, amik korábban fel sem merülhettek, ennek köszönhető például a MOL tulajdonszerzése a szerbiai olajvállalatban – hangsúlyozta.

Magyarics Tamás: Donald Trump ismert forgatókönyhöz nyúlhat, Grönland lehet az „új Guantánamo”

Az is opció lehet, hogy az Egyesült Államok tartós bérletet kap Grönlandon – mondta az InfoRádióban az ELTE emeritus professzora. A külpolitikai szakértő szerint gazdasági okokból is fontos az USA-nak Grönland, mert a ritkaföldfémek és más nyersanyagok ottani kitermelésével csökkenhetne a Kína-függőség.
inforadio
ARÉNA
2026.01.23. péntek, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Nagyot fordult a világ, menetelnek a tőzsdék

Nagyot fordult a világ, menetelnek a tőzsdék

Tegnap Davosban Donald Trump elmondta, hogy nem fog erőszakot alkalmazni Grönland megszerzésére, este pedig már azt, hogy sikerült megállapodást kötnie és nem lesz újabb vámháború. A hírre világszerte ugranak a tőzsdék, Ázsia után Európában is nagyobb emelkedés volt látható. A magyar tőzsde is kifejezetten jól teljesített, a Mol közel 6 százalékot emelkedett, ezzel pedig új történelmi csúcs közelébe száguldottak a cég részvényei. Az OTP-nél és a BUX indexnél is összejött ma a történelmi rekord. Közben az amerikai piacokon is folytatódik az emelkedés. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×