eur:
408.04
usd:
375.18
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszédet mond a dél-koreai Doosan elektromos autóipari beszállító vállalat beruházásbejelentésén Budapesten, a minisztériumban 2020. október 30-án. A Tatabánya melletti gyár építését a kormány vissza nem térítendő támogatással segíti. Ennek összegéről a kormány, a vállalat és az Európai Bizottság között még zajlanak a tárgyalások. A vállalat első százmillió euróból megvalósuló tatabányai gyárát 15 millió euróval támogatták.
Nyitókép: MTI/Mónus Márton

Szijjártó Péter egy újabb ügyben figyelmeztetett a migrációs veszélyre

"Sajnálatos módon az Európai Bizottság a migrációt támogató álláspontot vett fel ismét" - vélekedik a magyar külügy vezetője.

A migrációs politika nemzeti hatáskör - hangsúlyozta a külgazdasági és külügyminiszter hétfőn a Facebook-oldalán közzétett videóban.

Szijjártó Péter közölte: lengyel, észt és máltai kollégájával videokonferencián egyeztettek arról, hogy az Európai Unió tárgyal az afrikai, csendes-óceáni és karibi országokkal a Cotonoui Megállapodás megújításáról. Közlése szerint a megállapodás "számunkra legkritikusabb részét" a migrációs fejezet jelenti.

"Sajnálatos módon az Európai Bizottság a migrációt támogató álláspontot vett fel ismét" - hangoztatta a külgazdasági és külügyminiszter, hozzátéve, hogy a dokumentum bátorítaná, fokozná az Európába irányuló migrációt ezekből az országokból. Szijjártó Péter tájékoztatása szerint

a megállapodás "gyakorlatilag nem mond semmit" a migráció biztonsági és egészségügyi kockázatairól.

A magyar diplomácia vezetője azt mondta: továbbra is azt az álláspontot képviseljük, hogy a migrációs politika nemzeti hatáskör. "Nem fogadjuk el a nyomásgyakorlást és azt sem, hogy más mondja meg helyettünk, hogy kit engedjünk be Magyarországra."

Azt sem fogadják el, hogy a munkavállalási célú migrációt ösztönözni kellene, mert a koronavírus-világjárvány miatt európai emberek százezrei, milliói veszítették el a munkájukat - tette hozzá. A tárcavezető hangsúlyozta: ragaszkodnak hozzá, hogy az EU úgy módosítsa a megállapodást, hogy az világossá tegye:

meg akarják állítani a migrációt, és Európába jönni csak a szabályok betartásával lehet.

A Cotonoui Megállapodás az Európai Uniónak az afrikai, karibi és csendes-óceáni államokkal (az AKCS-államokkal) fennálló kapcsolatait szabályozó átfogó keret. 2000-ben fogadták el az 1975. évi Loméi Egyezmény felváltására. A partnerségi megállapodás az EU-nak 79 országgal - köztük 48 szubszaharai országgal - fennálló kapcsolatait szabályozza, célja a szegénység enyhítése, majd felszámolása, valamint az AKCS-országok világgazdaságba történő fokozatos integrációjának elősegítése. Eredetileg 2020 februárjában veszítette volna hatályát, de tekintettel arra, hogy továbbra is folyamatban vannak a jövőbeni megállapodásról folytatott tárgyalások, ezt az időpontot elhalasztották az év végéig.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×