Infostart.hu
eur:
388.48
usd:
336.92
bux:
122537.07
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Boris Johnson brit miniszterelnök sajtótájékoztatót tart a londoni kormányfői rezidencián, a Downing Street 10-ben 2020. április 30-án. Johnson kijelentette, hogy Nagy-Britannia túljutott az új típusú koronavírus okozta járvány tetőzésén.
Nyitókép: MTI/EPA/Londoni kormányfői rezidencia/Andrew Parsons

Űrvédelmi parancsnoksággal erősítene London

A hidegháború óta példátlan mértékben emeli a védelmi kiadásokat a brit kormány. A programot Boris Johnson miniszterelnök ismerteti csütörtökön a londoni alsóház képviselőivel.

A Downing Street által szerdán előzetesen közzétett részletek szerint a védelmi költségvetés a kormányzó Konzervatív Párt tavalyi választási programjában szereplő terveken felül 16,5 milliárd font (6700 milliárd forint) pótlólagos forráshoz jut a következő négy évben.

A brit védelmi tárca éves költségvetése jelenleg 40 milliárd font (több mint 16 ezer milliárd forint), így a védelmi kiadások évente mintegy 10 százalékkal emelkednek majd a négy évre szóló program idején.

A brit kormány eddigi terveiben az szerepelt, hogy a jelenlegi parlament négy év múlva lejáró mandátumának végéig a védelmi kiadások minden évben az inflációt 0,5 százalékponttal meghaladó mértékben emelkednek. A csütörtökön bejelentett program az érvényes inflációs előrejelzések alapján azt jelenti, hogy a brit védelmi költségvetés a következő négy évben összesen 24,1 milliárd fonttal (9800 milliárd forinttal) növekszik.

A londoni miniszterelnöki hivatal ismertetése szerint

a program alapján Nagy-Britannia védelmi költségvetése lesz a legnagyobb Európában,

és az Egyesült Államoké után a második legnagyobb a NATO-ban.

A Downing Street közölte: a tervek között szerepel egy új védelmi ügynökség létrehozása a mesterséges intelligencia felhasználási lehetőségeinek kutatására, egy kibervédelmi erő kialakítása, és létrejön egy űrvédelmi parancsnokság is, amely 2022-ben bocsáthatja fel első műholdját.

Mindezt kiegészíti egy 5,8 milliárd fontos katonai kutatási-fejlesztési program, emellett a kormány pótlólagos forrásokat biztosít a tervezett új légi hadviselési rendszer kifejlesztésére, amelynek célja az ezen a területen harminc éve tapasztalható rendszerszintű hanyatlási folyamat visszafordítása.

E programok a kormány előrejelzése szerint a következő négyéves időszakban évi tízezer új állást teremtenek.

Boris Johnson a Downing Street ismertetése szerint a védelmi kiadási tervezet indoklásában kifejti, hogy

a jelenlegi nemzetközi helyzet veszélyesebb, és hevesebb versengés jellemzi, mint a hidegháború óta bármikor.

"Most esély kínálkozik arra, hogy véget vessünk a visszavonulás korszakának, átalakítsuk fegyveres erőinket, erősítsük globális befolyásunkat, új technológiákat honosítsunk meg és megvédjük népünket, életformánkat" - hangsúlyozza csütörtöki alsóházi programismertetőjében a brit miniszterelnök.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: az inflációt is csökkenti, hogy lejjebb vitték az üzemanyagok jövedéki adóját

Szakértő: az inflációt is csökkenti, hogy lejjebb vitték az üzemanyagok jövedéki adóját

A magyar kormány május 1-ig az uniós minimumszintre csökkentette a benzin és a gázolaj jövedéki adóját, hogy mérsékelje a közel-keleti konfliktus miatt emelkedő világpiaci olajárak hatásait. Az InfoRádió az intézkedés hatásairól kérdezte Erdélyi Dórát, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány makroökonómiai elemzőjét, aki szerint ezzel a lépéssel összességében 25 forinttal ment lejjebb az üzemanyagár literenként, és az infláció is nagyjából 0,2 százalékponttal mérséklődött.

Orbán Viktor: Zelenszkij úr, ha nincs olaj, nincs pénz!

A miniszterelnök szerint, ha Ukrajna meg akarja kapni a 90 milliárd eurós hitelt Brüsszelből, akkor meg kell nyissa a Barátság kőolajvezetéket.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×