Infostart.hu
eur:
388.02
usd:
329.2
bux:
110982.99
2025. december 29. hétfő Tamara, Tamás
Maia Sandu, az európai irányultságú Akció és Szolidaritás Párt (PAS) elnöke szavaz a molodvai elnökválasztás második fordulójában Chisinauban 2020. november 15-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Dumitru Doru

Fölényes győzelmet aratott az EU-barát elnökjelölt Moldovában

Maia Sandu volt kormányfő, Európa-barát ellenzéki politikus lesz a Moldovai Köztársaság új államfője, az oroszbarát Igor Dodont váltva a poszton, miután Sandu nagy különbséggel megnyerte az elnökválasztás vasárnap tartott második fordulóját.

A szavazatok majdnem teljes összeszámlálása alapján a volt kormányfő a voksok mintegy 57 százalékát kapta – derült ki a központi választási bizottság adataiból, amelyet még hétfőre virradó éjjel nyilvánosságra hoztak a moldovai fővárosban, Chisinauban.

Ellenfelére, a hivatalban lévő oroszbarát Dodonra a voksok több mint 99 százalékának kiértékelése alapján a választáson résztvevők mintegy 43 százaléka szavazott.

Sandu, aki a két héttel korábbi első fordulóban is már az élen végzett – akkor a külföldön élő moldovaiak szavazatainak több mint 70 százalékát begyűjtve –,

az első nő lesz a Moldovai Köztársaság államfői tisztségében.

A 48 éves győztes politikus már néhány órával korábban köszönetet mondott minden hazai és külföldi szavazónak, amiért a koronavírus-járványa, a visszataszító választási kampány és a sok helyütt nehézségekbe ütköző voksolás ellenére is példátlan számban éltek szavazati jogukkal, megmutatva – mint mondta –, hogy hazájuk sorsa „nem közömbös” a számukra.

Sandu ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy „az elkövetkező órákban komoly feszültségekre kell számítani”, ezért arra szólította fel a rendőrséget és a választási hatóságokat, hogy teljesítsék a kötelességüket és ne engedjenek meg semmilyen csalást a szavazatok számlálásában. Egyúttal arra kérte az embereket, hogy maradjanak „éberek és őrizzék meg a hidegvérüket”.

A hivatalban lévő Igor Dodon a már sejthető veresége ellenére „meglehetősen optimistának” mondta magát, kijelentve, hogy a „saját előrejelzések” szerint belföldön megnyerné a választást. Hozzátette ugyanakkor, hogy „felkészült a vereségre”, mert a moldovai diaszpóra szavazatai egyértelműen befolyásolják a választási eredményt. Sanduhoz hasonlóan ő is nyugalomra intette a híveit. „Mindent el fogunk követni, hogy ne engedjünk meg (valamiféle) destabilizációt” – tette hozzá.

A chisinaui Európai Politika és Reformok Intézetének igazgatója, Iulian Groza az AFP francia hírügynökségnek nyilatkozva úgy vélekedett, hogy Maia Sandu győzelme a térségre gyakorolt orosz befolyás egyértelmű csökkenésére utal. Szerinte Sandu, aki 2010 és 2012 között a Világbanknál dolgozott tanácsadóként,

„elő fogja mozdítani a reformokat és képes lesz a nemzeti érdekek védelmére, párbeszédet folytatva Oroszországgal”.

Oroszország, amely idén már tiltakozó mozgalmakkal szembesült a befolyási övezetéhez tartozónak tekintett Fehéroroszországban és Kirgizisztánban is, a moldovai elnökválasztási kampányban nyíltan a hivatalban lévő Dodont támogatta. Vlagyimir Putyin orosz elnök fogadta őt a Kremlben és pénzügyi segítséget ígért Moldovának, amelynek mezőgazdaságát idén súlyosan visszavetette a szárazság. Az orosz vezetés emellett azzal vádolta Washingtont, hogy „forradalmi forgatókönyvet” írt novemberre Moldova számára, ahol már korábban is volt példa a választások eredményének kétségbe vonására.

Címlapról ajánljuk

Donald Trump Kijevbe is kész elutazni a béke érdekében

Donald Trump szerint a kelet-ukrajnai Donbasz régió kérdésében „is sikerült közelebb kerülni az egyetértéshez”. Az amerikai elnök Volodimir Zelenszkijjel tárgyalt Floridában. Az ukrán elnök szerint a 20 pontra szűkített béketervezetről „90 százalékban sikerült megállapodni”. Egy végleges békemegállapodás Trump szerint „néhány héten belül” létrejöhet, de az sem zárható ki, hogy meghiúsul az egyezség.
Nem rég még atomháborúval fenyegettek, most az adósságválság lökheti őket a csőd felé

Nem rég még atomháborúval fenyegettek, most az adósságválság lökheti őket a csőd felé

Pakisztáni közgazdászok szerdán arra figyelmeztettek, hogy növekednek az ország adósságának fenntarthatósági kockázatai, miután a gazdasági minisztérium adatai szerint a folyó pénzügyi év első öt hónapjában a külföldi hitelek összege megközelítette a 3 milliárd dollárt – hívta fel a figyelmet az Arab News. Az ország 2023-ban már a csőd szélére jutott, akkor az IMF dobott neki mentőövet, a mostani folyamatok szintén nem sok jóval kecsegtetnek. Pakisztán egyébként is nehéz évet tudhat maga mögött: az Indiával szembeni, nagyon régre visszanyúló ellenségeskedés idén tetőfokára hágott, évtizedek óta nem látott mértékű eszkalációt hozva.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×