eur:
411.68
usd:
395.29
bux:
79551.8
2024. november 24. vasárnap Emma
A koronavírus-járvány miatt védőmaszkot viselő férfi voksol a litván parlamenti választások második fordulója korai szavazásának első napján, 2020. október 19-én egy vilniusi autós  szavazóhelyen.
Nyitókép: MTI/AP/Mindaugas Kulbis

Kormányváltás jön Litvániában

Pedig Litvániát gazdasági szempontból kevésbé rázta meg a járvány, mint a többi európai országot.

Bejelentette választási győzelmét vasárnap késő este a legnagyobb litvániai ellenzéki párt, a jobbközép Haza Szövetség, és közölte, hogy két kisebb liberális párttal együtt hozzálát az új kormány megalakításához.

A miniszterelnöki székre pályázó Ingrida Simonyte a voksok 86 százalékának összesítése alapján közölte, hogy e három párt megszerezte a parlamenti helyek valamivel több mint a felét. Gabrelius Landsbergis, a Haza Szövetség elnöke hasonlóképpen azt mondta az eredmények fényében, hogy megkezdődhetnek köztük a kormányalakítási tárgyalások.

Ramunas Karbaakis, a kormányzó Litván Gazdák és Zöldek Uniója (LGPU) pátszövetség vezetője elismerte a választási vereséget.

Litvániában vasárnap tartották a parlamenti választás második fordulóját. A 141 fős egykamarás parlament, a Seimas képviselői közül 71-et közvetlenül, 70-et pedig pátlistán választanak meg négy évre. A második fordulóban az egyéni körzetekben legtöbb szavazatot szerző két jelölt mérte össze erejét.

A választási bizottság honlapján feltüntetett előzetes adatok szerint

a nyolcvanas évek szovjetellenes függetlenségi mozgalmából kisarjadt Haza Szövetségnek 49, a Saulius Skvernelis miniszterelnök koalícióját vezető LGPU-nak pedig 32 képviselője lesz

a parlamentben.

A Haza Szövetségének a parlamentbe ugyancsak bejutott két kisebb párttal, a Liberális Mozgalommal és a Szabadság Párttal együtt 73 képviselője lesz a parlamentben, ami elegendő a kormányalakításhoz.

A litván gazdaság jobban jött ki eddig a koronavírus-járvány okozta válságból, mint a legtöbb európai uniós ország,

de Skvernelist bírálatok érték amiatt, hogy nem tudta csökkenteni a munkanélküliséget, növelte az államadósságot, és nem tett eleget az újabb járványhullám megfékezése érdekében. A 2,8 milliós balti államban sokan elégedetlenségüket fejezték ki a választási kampány során amiatt, hogy továbbra is nagyok a jövedelmi különbségek, holott a litván gazdaság látványos növekedést produkált azóta, hogy az ország 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz. A munkanélküliség 8,5 százalékos, és tavaly minden ötödik embert fenyegetett szegénység - jobbára az idősebb korosztályból, akárcsak tíz évvel korábban.

A litván gazdaság négy százalékkal zsugorodott az év második negyedében, ami a második legkisebb csökkenés volt az Európai Unióban a járvány közepette.

Kestutis Girnius politikai elemző szerint Ingrida Simonyte új kormánya várhatóan nem változtat a leköszönő kabinet kül- és védelmi politikáján, de piacbarátabb lesz, és nem valószínű, hogy tovább fogja növelni a szociális kiadásokat. A legégetőbb feladat számára a járvány elleni küzdelem, és kérdés, hogy elég bátor lesz-e a járvánügyi zárlat elrendeléséhez.

Az utóbbi hetekben Litvániában is megugrott a fertőzöttek száma, akárcsak másutt Európában. A baltimore-i Johns Hopkins egyetem összesítése szerint Litvániában 10 184 fertőzöttet tartanak nyilván, 134-en haltak bele a koronavírus okozte Covid-19 betegség szövődményeibe, és 4071-an gyógyultak meg.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×