Infostart.hu
eur:
360.5
usd:
309.61
bux:
132046.37
2026. május 19. kedd Ivó, Milán
A koronavírus-járvány miatt védőmaszkot viselő férfi voksol a litván parlamenti választások második fordulója korai szavazásának első napján, 2020. október 19-én egy vilniusi autós  szavazóhelyen.
Nyitókép: MTI/AP/Mindaugas Kulbis

Kormányváltás jön Litvániában

Pedig Litvániát gazdasági szempontból kevésbé rázta meg a járvány, mint a többi európai országot.

Bejelentette választási győzelmét vasárnap késő este a legnagyobb litvániai ellenzéki párt, a jobbközép Haza Szövetség, és közölte, hogy két kisebb liberális párttal együtt hozzálát az új kormány megalakításához.

A miniszterelnöki székre pályázó Ingrida Simonyte a voksok 86 százalékának összesítése alapján közölte, hogy e három párt megszerezte a parlamenti helyek valamivel több mint a felét. Gabrelius Landsbergis, a Haza Szövetség elnöke hasonlóképpen azt mondta az eredmények fényében, hogy megkezdődhetnek köztük a kormányalakítási tárgyalások.

Ramunas Karbaakis, a kormányzó Litván Gazdák és Zöldek Uniója (LGPU) pátszövetség vezetője elismerte a választási vereséget.

Litvániában vasárnap tartották a parlamenti választás második fordulóját. A 141 fős egykamarás parlament, a Seimas képviselői közül 71-et közvetlenül, 70-et pedig pátlistán választanak meg négy évre. A második fordulóban az egyéni körzetekben legtöbb szavazatot szerző két jelölt mérte össze erejét.

A választási bizottság honlapján feltüntetett előzetes adatok szerint

a nyolcvanas évek szovjetellenes függetlenségi mozgalmából kisarjadt Haza Szövetségnek 49, a Saulius Skvernelis miniszterelnök koalícióját vezető LGPU-nak pedig 32 képviselője lesz

a parlamentben.

A Haza Szövetségének a parlamentbe ugyancsak bejutott két kisebb párttal, a Liberális Mozgalommal és a Szabadság Párttal együtt 73 képviselője lesz a parlamentben, ami elegendő a kormányalakításhoz.

A litván gazdaság jobban jött ki eddig a koronavírus-járvány okozta válságból, mint a legtöbb európai uniós ország,

de Skvernelist bírálatok érték amiatt, hogy nem tudta csökkenteni a munkanélküliséget, növelte az államadósságot, és nem tett eleget az újabb járványhullám megfékezése érdekében. A 2,8 milliós balti államban sokan elégedetlenségüket fejezték ki a választási kampány során amiatt, hogy továbbra is nagyok a jövedelmi különbségek, holott a litván gazdaság látványos növekedést produkált azóta, hogy az ország 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz. A munkanélküliség 8,5 százalékos, és tavaly minden ötödik embert fenyegetett szegénység - jobbára az idősebb korosztályból, akárcsak tíz évvel korábban.

A litván gazdaság négy százalékkal zsugorodott az év második negyedében, ami a második legkisebb csökkenés volt az Európai Unióban a járvány közepette.

Kestutis Girnius politikai elemző szerint Ingrida Simonyte új kormánya várhatóan nem változtat a leköszönő kabinet kül- és védelmi politikáján, de piacbarátabb lesz, és nem valószínű, hogy tovább fogja növelni a szociális kiadásokat. A legégetőbb feladat számára a járvány elleni küzdelem, és kérdés, hogy elég bátor lesz-e a járvánügyi zárlat elrendeléséhez.

Az utóbbi hetekben Litvániában is megugrott a fertőzöttek száma, akárcsak másutt Európában. A baltimore-i Johns Hopkins egyetem összesítése szerint Litvániában 10 184 fertőzöttet tartanak nyilván, 134-en haltak bele a koronavírus okozte Covid-19 betegség szövődményeibe, és 4071-an gyógyultak meg.

Címlapról ajánljuk
Euró klubtagság nélkül: Andorra, Monaco, San Marino, Vatikán, Koszovó és Montenegró eurótörténete

Euró klubtagság nélkül: Andorra, Monaco, San Marino, Vatikán, Koszovó és Montenegró eurótörténete

Az euróövezetbe elvileg szigorú felvételi vizsgán át vezet az út. Az infláció, a hiány, az államadósság, az árfolyam-stabilitás mind rendben kell, hogy legyen. Mégis vannak olyan államok, amelyek eurót használnak anélkül, hogy ezeket az elvárásokat kipipálták volna. Andorra, Monaco, San Marino és Vatikán szerződéssel kapott különleges státuszt, Koszovó és Montenegró viszont válsághelyzetben, egyoldalúan vezette be az eurót. Ugyanaz a pénz forog náluk, mint mondjuk Németországban, de egészen más történet áll a pénzük mögött.

Új végrehajtói, felszámolói és közjegyzői rendszer jön – itt vannak a friss kormánydöntések

Államilag ellenőrzött végrehajtói rendszer, bírósági kontroll alá kerülő felszámolási eljárások, egyszerűbb és olcsóbb közjegyzői eljárások jöhetnek. Döntött a kormány azbeszt-ügyben, az atomerőmű ügyében, a kormányzati gépkocsikkal és az állami célokra használt honvédségi repülők használatával kapcsolatban is. Elhangzott: az előző kormány meghamisította az idei költségvetést, mert 286 milliárd forint maradt ki az NGM-nél a betervezett fizetendő tételek közül.
Bezzegország leszünk? Szinte hihetetlen, amit Magyarország művel, és hol van még a vége?

Bezzegország leszünk? Szinte hihetetlen, amit Magyarország művel, és hol van még a vége?

Utoljára több mint hat éve, 2020 elején volt példa olyanra, amit az elmúlt napokban tapasztaltunk: a tízéves magyar kötvények másodpiaci hozama a hasonló futamidejű lengyel papíroké alá csökkent. Az év eddig eltelt négy és fél hónapjában egyértelműen a magyar állampapírok az európai piac sztárjai, rajtunk kívül egyetlen európai piacon sem volt hozamcsökkenés, miközben a magyar tízéves hozam mintegy 100 bázisponttal lett alacsonyabb. Az elmúlt években volt már szó Észtországról, Lengyelországról, Szlovákiáról és Romániáról, mint a régió éltanulói, most úgy tűnik, hogy eljöhet a „bezzeg Magyarország” időszaka. Egyelőre azonban ez még csak az ígéret, és az arra épülő spekuláció, a bizonyítékot a következő hónapokban kell szállítani hozzá.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×