Infostart.hu
eur:
363.5
usd:
308.01
bux:
139499.37
2026. április 15. szerda Anasztázia, Tas
Voksolók sorakoznak egy szavazóhelyiség előtt Miamiben 2020. október 19-én, a Florida államban tartott előválasztás első napján. Az Egyesült Államokban november 3-án tartják az elnökválasztást.
Nyitókép: MTI/EPA/Cristobal Herrera-Ulashkevich

Kulcsfontosságú államért kezdhet izgulni Donald Trump és Joe Biden

Az Egyesült Államok délkeleti tagállamában, Floridában is megkezdődött hétfőn az előzetes voksolás a november 3-i választásokon. Ezen állam "megnyerése" nélkül aligha lehet bárki az Egyesült Államok elnöke.

Floridában levélben már eddig is nagyon sokan szavaztak: a regisztrált demokrata párti szavazók közül 1,2 millióan, míg a republikánusoknak kézbesített szavazócédulákból 755 ezer érkezett be a választási bizottságokhoz vasárnap estig. Hétfőn a személyes voksolás kezdődött meg.

A floridai törvények már a választások előtt két héttel lehetőséget adnak a személyes szavazásra, és több megyében - köztük Miami-Dade-ben vagy Palm Beachben - élnek is ezzel a lehetőséggel.

Elemzők és politikusok egyaránt óriási érdeklődéssel figyelnek Floridára,

ennek az államnak a "meghódítása" nélkül ugyanis gyakorlatilag egyetlen elnökjelölt sem győzhet a választásokon.

Több közvéleménykutatás szerint az újraválasztásáért küzdő Donald Trump elnök és demokrata párti kihívója, Joe Biden támogatottsága fej fej mellett van. A floridai választások jelentőségét jelzi, hogy Kamala Harris, a demokraták alelnökjelöltje, miután két munkatársa koronavírus-fertőzése miatt két hétre karanténba vonult, hétfőn kampánykörúton volt. "Ide kellett jönnöm, itt történnek a nagy dolgok" - mondta újságíróknak, és sorsdöntőnek nevezte a novemberi elnökválasztást. "Az amerikai történelem legnagyobb kormányzati kudarcának vagyunk tanúi" - jelentette ki Orlandóban, utalva a súlyos járványhelyzetre.

Az Egyesült Államok 50 tagállama közül 28-ban eddig már több mint 28 millióan adták le a voksukat levélben vagy a korai szavazás biztosította lehetőséggel élve.

Az amerikai közszolgálati rádió (NPR) hétfőn érdekes problémát vetett fel: mi történik abban az esetben, ha valaki a korai szavazás keretében vagy levélben leadta a voksát, de a szavazás napja, november 3-a előtt meghal? A kérdés különösen fontos most, a koronavírus-járvány idején.

Kiderült, hogy 17 tagállamban a törvény tiltja az időközben elhunytak voksainak számba vételét, míg 10 tagállamban lehetővé teszik ezt. A többi tagállam törvényei nem térnek ki erre az esetre. Két, úgynevezett ingadozó államban, Wisconsinban és Észak-Karolinában például nem lehet számba venni a szavazata leadását követően elhunyt állampolgárok voksait, míg Kaliforniában igen. "A szavazóknak választásra képes állampolgároknak kell lenniük a választás napján" - nyilatkozta Kevin Hall, a választásokért felelős iowai tisztségviselő.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: most az a kérdés, hogy Irán mennyire tudja megfélemlíteni az öböl menti arab országokat

Magyarics Tamás: most az a kérdés, hogy Irán mennyire tudja megfélemlíteni az öböl menti arab országokat

Az Egyesült Államok hétfőn megkezdte a Hormuzi-szoros iráni részeinek a blokádját – jelentette be az amerikai erők parancsnoksága a napokban. Magyarics Tamás külpolitikai szakértő az InfoRádió Aréna című műsorában ezzel összefüggésben azt mondta: az USA a többi között a nukleáris programok megszüntetését, a tengerszoros újranyitását, valamint a proxy terroristacsoportok támogatásának megszüntetését várja el Irántól.

Alkotmányjogász: minden közjogi méltóság leváltható, de komoly feltételei vannak

Magyar Péter, a Tisza Párt miniszterelnök-jelöltje már vasárnap este követelte számos közjogi méltóság és független állami intézmény vezetőjének lemondását. Valamennyi állami tisztségviselő és közjogi méltóság esetében van lehetőség az elmozdításukra, de Stánicz Péter alkotmányjogász az InfoRádióban jelezte, ehhez sok feltételre van szükség, egyes esetekben az alaptörvény módosítására is.
inforadio
ARÉNA
2026.04.16. csütörtök, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
A Tisza kétharmada mozgatja a magyar tőzsdét - Mit csinált ma az OTP, a Mol, vagy a 4iG?

A Tisza kétharmada mozgatja a magyar tőzsdét - Mit csinált ma az OTP, a Mol, vagy a 4iG?

Iránykeresés jellemzi a nemzetközi tőkepiacokat, a befektetők arra várnak, hogy lesz-e áttörés az amerikai-iráni tárgyalásokban a Hormuzi-szorossal kapcsolatban. Az ázsiai tőzsdéken emelkedéseket lehetett látni reggel, míg Európában kis mozgásokat mutatnak az indexek a nap folyamán, kiváró álláspontra helyezkedtek a befektetők. A magyar tőzsdén még mindig a Tisza párt kétharmados győzelme mozgatja az árfolyamokat, míg hétfőn a blue-chipek emelkedtek nagyot, azokban kedden már kisebb korrekció volt, ma pedig a kezdeti emelkedés után lecsorgást láthattunk a BUX indexnél. Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×