Gyévai Zoltán szerint a koronavírus elleni fellépésnek az eredményessége abban mutatkozik meg, hogy az EU és a tagállamok külön-külön, illetve közösen miként képesek teljesíteni.
Felidézte, miután az Európai Uniónak meglehetősen korlátozottak a hatáskörei közegészségügyi kérdésekben, eleinte a tagállamok „vették kezükbe a gyeplőt”, és úgymond partizánakciókat hajtottak végre, ami érthető, hiszen minden ország a saját állampolgárai egészségéért felel, de hamar kiderült ennek a megközelítésnek a hátrányai: ugyanis
a belső piac csaknem összeomlott,
miután – többek között például – az egészségügyi szolgáltatásoknak és termékeknek az áramlása leállt.
Tehát a koronavírus-járvány, teljesen logikusan, eleinte nemzeti reakciókat szült – ismételte meg az InfoRádió Aréna című műsorában –, ami viszont a második hullámmal kapcsolatban most történik, az egy tanulási folyamat eredménye, így
kibontakozóban van egy legalább minimális koordináció Brüsszel részéről a tagállamok között,
ami többé-kevésbé működni látszik. Hogy legalább azonos szempontok alapján engedjenek be vagy tiltsák ki országok állampolgárait a tagállamok.
A szakember megjegyezte azt is, számos példa volt arra, hogy a tagállamok „egymást ütötték ki a nyeregből”, amikor be kellett szerezni pánikszerűen egészségügyi felszereléseket – lélegeztetőgépeket, maszkokat – Kínából, amit most az Európai Unió – talán a legnagyobb hozzáadott értékként a koronavírus-válságban – igyekszik kiküszöbölni a közös beszerzés révén.
Az unió most a potenciális fejlesztőkkel, gyógyszercégekkel bizonyos mennyiségű oltóanyagra előre szerződést köt, amit aztán garantáltan az EU-nak kell szállítaniuk. Majd a tagállamok között egyfajta belső tendert indít, hogy mindenki jelezze, mennyi vakcinára van szüksége. Ráadásul az Európai Unió nemcsak közös „ernyőt” ad, hanem azt a lehetőséget is megteremti az országok számára, hogy a pénzt sem nekik kell megelőlegezniük, és ezáltal gyakorlatilag – lerövidítve a folyamatokat –
beszállt a vakcina kifejlesztésének a folyamatába is
– tette hozzá a Bruxinfó főszerkesztője.
