Infostart.hu
eur:
383.27
usd:
331.78
bux:
124049.18
2026. április 2. csütörtök Áron
Az Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap (RFPI) által közreadott képen az új koronavírus okozta betegség, a Covid-19 elleni oltóanyag, a Gam-Covid-Vak előállításán dolgoznak az orosz Nyikolaj Gamaleja Nemzeti Járványügyi és Mikrobiológiai Kutatóintézet moszkvai laboratóriumában 2020. augusztus 6-án. A vírus ellen a világon elsőként bejegyzett vakcina árusítását a tervek szerint augusztusban elkezdik Szputnyik V néven.
Nyitókép: MTI/Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap

Az EU is beszállt a koronavírus-vakcina fejlesztésébe

A Bruxinfo főszerkesztője szerint nemcsak a koronavírus elleni lehetséges új vakcina beszerzésében, hanem az új oltóanyag fejlesztésében is részt vesz az Európai Unió.

Gyévai Zoltán szerint a koronavírus elleni fellépésnek az eredményessége abban mutatkozik meg, hogy az EU és a tagállamok külön-külön, illetve közösen miként képesek teljesíteni.

Felidézte, miután az Európai Uniónak meglehetősen korlátozottak a hatáskörei közegészségügyi kérdésekben, eleinte a tagállamok „vették kezükbe a gyeplőt”, és úgymond partizánakciókat hajtottak végre, ami érthető, hiszen minden ország a saját állampolgárai egészségéért felel, de hamar kiderült ennek a megközelítésnek a hátrányai: ugyanis

a belső piac csaknem összeomlott,

miután – többek között például – az egészségügyi szolgáltatásoknak és termékeknek az áramlása leállt.

Tehát a koronavírus-járvány, teljesen logikusan, eleinte nemzeti reakciókat szült – ismételte meg az InfoRádió Aréna című műsorában –, ami viszont a második hullámmal kapcsolatban most történik, az egy tanulási folyamat eredménye, így

kibontakozóban van egy legalább minimális koordináció Brüsszel részéről a tagállamok között,

ami többé-kevésbé működni látszik. Hogy legalább azonos szempontok alapján engedjenek be vagy tiltsák ki országok állampolgárait a tagállamok.

A szakember megjegyezte azt is, számos példa volt arra, hogy a tagállamok „egymást ütötték ki a nyeregből”, amikor be kellett szerezni pánikszerűen egészségügyi felszereléseket – lélegeztetőgépeket, maszkokat – Kínából, amit most az Európai Unió – talán a legnagyobb hozzáadott értékként a koronavírus-válságban – igyekszik kiküszöbölni a közös beszerzés révén.

Az unió most a potenciális fejlesztőkkel, gyógyszercégekkel bizonyos mennyiségű oltóanyagra előre szerződést köt, amit aztán garantáltan az EU-nak kell szállítaniuk. Majd a tagállamok között egyfajta belső tendert indít, hogy mindenki jelezze, mennyi vakcinára van szüksége. Ráadásul az Európai Unió nemcsak közös „ernyőt” ad, hanem azt a lehetőséget is megteremti az országok számára, hogy a pénzt sem nekik kell megelőlegezniük, és ezáltal gyakorlatilag – lerövidítve a folyamatokat –

beszállt a vakcina kifejlesztésének a folyamatába is

– tette hozzá a Bruxinfó főszerkesztője.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

„Brüsszel kéri a védett benzinár eltörlését, a kormány nemet mond” – Kormányinfó a kampányhajrában

„A közvélemény-kutató szakma halott” – mondta egy kérdésre válaszolva Gulyás Gergely. Jelentős érdeklődés övezte a Szabó Bence- és a Gundalf-ügyet, a védett ár körüli problémát, illetve más kampánytémákat is, 10 nappal a választások előtt.
inforadio
ARÉNA
2026.04.02. csütörtök, 18:00
Makláry Ákos
görögkatolikus pap, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének elnöke
Trump elhozná Iránban a földi poklot, repülőgép-hordozóra támadt a Forradalmi Gárda – Percről percre híreink a Közel-Keletről csütörtökön

Trump elhozná Iránban a földi poklot, repülőgép-hordozóra támadt a Forradalmi Gárda – Percről percre híreink a Közel-Keletről csütörtökön

Keleti parti idő szerint este 9-re hirdetett nyilvános beszédet Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke. A legtöbb várakozás azzal számolt, hogy a politikus be fogja jelenteni az Iránnal vívott háború lezárását. Más, pesszimista hangok azt sem tartották kizártnak, hogy a nyugati nagyhatalom távozik a NATO-ból. A valóság végül mindenkit meglepett, ugyanis Trump a háború folytatását és kemény csapásokat ígért a következő időszakra, bár hozzátette, hogy már „nagyon közel van” a konfliktus lezárása. Közben az iráni Forradalmi Gárda április 1-én támadást indított drónokkal több hullámban az Ománi-öbölben állomásozó USS Abraham Lincoln amerikai repülőgép-hordozó ellen. Nem tudni, hogy milyen eredménnyel zárult az akció, de a műholdképek szerint a hadihajó az Indiai-óceán felé mozdult. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×