Infostart.hu
eur:
386.95
usd:
328.95
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Újabb jogot vettek el a román kormánytól

A bukaresti kétkamarás parlament mindkét háza elfogadta hétfőn a baloldali többség és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által beterjesztett törvénytervezetet, amely szerint idén nem a jobbközép kisebbségi kormány, hanem a parlament fog dönteni az év végén esedékes parlamenti választások időpontjáról.

A törvény - tekintettel a koronavírus-járványra - lerövidíti a választási előkészületek időtartamát, és felére csökkenti a jelölésekhez szükséges támogatói aláírások számát. Másfelől az államfőnek a választásokat követően legkésőbb 20 napon belül össze kell hívnia az új törvényhozás alakuló ülését.

A törvény kezdeményezőinek értelmezése szerint ez azt jelenti, hogy Romániában 2020. december 6. és 2021 március 15. között kell a következő parlamenti választást megszervezni, hacsak nem áll elő a jelenlegi parlament mandátumának meghosszabbítását előidéző helyzet, például újabb rendkívüli állapot.

A kezdeményezők szerint ez rendkívül tág időkeret, és a választások időpontjának kiemelt fontossága is arra készteti a parlamentet, hogy ne ruházza át ennek eldöntését a kormányra, ahogyan egyébként a választási törvényben szerepel.

A hétfőn elfogadott jogszabály szerint a választások időpontjáról a parlamentnek kell sarkalatos törvényt hoznia - az eddigi 75 helyett - legalább 60 nappal a kijelölt dátum előtt.

A baloldali parlamenti többség korábban hasonló módon elvette a kormánytól a járvány miatt júniusról elhalasztott önkormányzati választások kiírásának jogát is, amelyet aztán szeptember 27-re tűzött ki.

A választások időpontjának taktikai jelentőséget tulajdonítanak a román pártok. A tavaly óta ellenzékben lévő, de a jelenlegi parlamentben erőfölénnyel rendelkező Szociáldemokrata Párt (PSD) minél későbbi, a népszerűtlen kormányzati intézkedések miatt leszálló ágba került Nemzeti Liberális Párt (PNL) pedig minél korábbi időpontban érdekelt.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×